Jogvita esetén érdemes a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni

Így veheti rá biztosítóját, hogy kifizesse a kárt

Fotó: clipart.com

2026. május 22. Sokszor érzi magát kiszolgáltatva az ügyfél, ha a biztosító nem akarja megtéríteni a kárát. A küzdelem azonban korántsem kilátástalan, a pénzügyi békéltetési eljárásban több ügyfél is sikeresen egyezett meg a biztosítójával. Tavaly az esetek 42 százaléka az ügyfelek számára pozitív eredménnyel zárult, méghozzá teljesen ingyenesen – hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Békéltető Testület.

A biztosítási jogviták rendezése gyakran tűnik kilátástalan küzdelemnek, ám a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) adatai szerint egyáltalán nem az. Tavaly 1201 alkalommal fordultak a fogyasztók a PBT-hez biztosítással kapcsolatos ügyekben, döntően nem-életbiztosítási szerződésekkel, hanem például lakásbiztosítással kapcsolatban. Ezek abból a szempontból speciális esetek, hogy sokszor bizonyítékokra lenne szükség, emiatt például tanúkat kellene meghallgatni, szakértőt kellene kirendelni. Bár erre a PBT eljárásában nincs lehetőség, mégis 2025-ben a befogadott kérelmek alapján indult eljárások 42 százaléka zárult a kérelmezők számára pozitív eredménnyel – számolt be az eredményekről dr. Nagy Olga és dr. Rózsavölgyi Orsolya (PBT tagjai) az MNB oldalán megjelent cikkben.

Miért érdemes?

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy azért érdemes a pénzügyi békéltetőknél megpróbálni rendezni a jogvitát, mert ingyenesen igénybe vehető eljárásról van szó, így nem kockáztat semmit sem az ügyfél. Ha nem sikerül megegyezni, még mindig nyitva áll az út a bírósági eljárás előtt.

Bár a PBT előtt a bizonyítási lehetőségek szűkebbek, mint egy bírósági eljárásban, de nem lehetetlenek. Lehetőség van fénykép- és videófelvételek benyújtására, és a biztosítóval folytatott rögzített telefonbeszélgetések visszahallgatására is. Ezeket a felek akár együttesen is tudják egyeztetni a PBT által tartott meghallgatáson. Az ügyfelek szakvéleményeket is benyújthatnak, sőt arra is volt példa, hogy a kérelmező sikeresen közjegyzői előzetes bizonyítással támasztotta alá álláspontját. Előfordult már az is, hogy a kérelmező olyan írásbeli nyilatkozatot nyújtott be, amely egy tanúnak az ügy körülményeivel kapcsolatos észrevételeit tartalmazta. Arra is volt példa, hogy a PBT előtti meghallgatásra nemcsak a biztosító jogi képviselője, hanem műszaki szakértője is eljött, és az üggyel kapcsolatos szakkérdésekben magyarázta el a biztosító álláspontját és a főbb megállapításait.

Bonyolultabb esetekben, amikor nem egyértelmű a helyzet, egy peres eljárás rengeteg időt, pénzt és emberi erőforrást emészt fel. A bizonytalan kimenetelű jogvitákban a biztosítótársaságok is mérlegelik ezeket a kockázatokat, és gyakran hajlanak a kompromisszumra. Ilyenkor egyezség is létrejöhet.

Jól jön a kivitelező tanúnyilatkozata

Volt olyan eset, amikor az egyik vezetékes vízkár miatti ügyben a biztosító megtérítette ugyan a vezetéktörés helyreállításának költségeit, de azokat a költségeket nem, amelyek az elfolyt víz kiszárításával jártak. Végül a kivitelező cég írásbeli szakvéleményt adott arról, hogy az érintett ingatlan aljzata és a vízszigetelés közé szorult jelentős mennyiségű elfolyt víz nem tudott elpárologni, ami ott további károkat (penészesedést, süllyedést) okozhatott volna. A munka megkezdése előtt a cég épületnedvességet mért, amelynek dokumentációját kérelmező utólagosan beszerezte és csatolta, illetve benyújtott egy videófelvételt is arról, hogyan végezték el a munkát. A felek ezt követően a PBT előtt egyezséget kötöttek, és így a biztosító a szárítás tetemes költségeit is megtérítette.

Bonyolult esetekben megoldás lehet az egyezség

Sok esetben előfordul, hogy a vitás helyzet körülményei alapján egyáltalán nem olyan kristálytiszta, hogy tulajdonképpen kinek is van igaza. Ilyen esetekben csak egy perben dönthető el a jogvita, annak költségei viszont nagyon magasak lehetnek. Ennek elkerülésére a békéltetők előtt kötött egyezség jó megoldás lehet a felek számára.

Így történt ez abban az ügyben is, ahol egy ügyfél csőtörés biztosítási eseményének elmaradt kárkifizetése kapcsán kezdeményezte a PBT eljárását. Ingatlana homlokzatában, később aztán már a beltérben is folyamatosan újabb és újabb, egyre növekvő repedések jelentek meg, végül már a homlokzat megtámasztása is szükségessé vált. A kérelmező saját költségén megvizsgáltatta a szennyvízbekötést, és a feltárás során repedéseket találtak a szennyvízcsövön. A biztosító álláspontja szerint azonban ezek a repedések – tehát a csőtörés biztosítási esemény – nem voltak azonosíthatók a felvételeken. Az épületen keletkező repedéseket a biztosító szerint a nem megfelelő csapadékelvezetés okozta, amely folyamatosan beszivárgott az épület alá, annak megsüllyedését okozva.

Emellett az ingatlan egy domboldalba épült, így a lejtőn lezúduló csapadék tovább súlyosbította a helyzetet. Időközben volt egy földrengés is a településen, amely szintén hozzájárulhatott a kárkép kialakulásához. A földrengés azonban nem érte el azt az erősséget, amely ahhoz szükséges, hogy biztosítási eseménynek minősüljön.

Számos kérdés merül fel tehát egy összetettebb káreseménynél. Annak eldöntése, hogy a repedések mi miatt alakultak ki, szakértői kérdés, ahogy az is, hogy mennyiben járultak hozzá ahhoz az egyéb események. A békéltető eljárásban a felek tudták, hogy ha nem kötnek egyezséget, akkor csak egy lényegesen hosszabb és költségesebb perben tudtak volna pontot tenni a vitájuk végére. Így végül egyezségre jutva az ügyfél igényének felét teljesítette a biztosító.

Van egyedi döntés is

A PBT előtti eljárásokban arra is lehetőség van, hogy a biztosító az eset összes körülménye alapján egyedi döntéssel tegyen egyezségi ajánlatot. Az egyik ilyen esetben a kérelmező kerti beépített műanyag medencéjét biztosítani szerette volna annak gépészetével és fedésével együtt. Ezt az igényét a szerződéskötést megelőzően rögzítette az ügyintéző, azonban tévesen a medencét (a szerződéses feltételek ellenére) nem biztosították építményként, bár az ügyfél így hitte. A medence és annak tartozékai ezután egy viharban megsérültek, de a biztosító nem fizetett, hiszen a medence nem volt biztosítva. Az ügyfél a békéltetői eljárásban a biztosító téves tájékoztatására hivatkozva kérte kára legalább részbeni megtérítését. A biztosító pedig egyedi döntésével, egyezség keretében teljesítette ezt.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: jogvita, Pénzügyi Békéltető Testület, PBT, bíróság, biztosítás, lakásbiztosítás, MNB, kárkifizetés, biztosító