Nem működik a Fidesz-modell

Így vergődik a magyar gazdaság

Parlament
Fotó: clipart.com

2026. április 10. Évek óta 4 százalék körüli gazdasági növekedést ígér a kormány, a valóság azonban a gazdaság vergődését mutatja. A legfrissebb adatok sem adnak okot a bizakodásra, az elrontott gazdaságpolitika pedig sokba kerül az országnak, így minden magyar állampolgárnak.

A KSH szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 2026 februárjában az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.

Az előző hónaphoz (január) képest pedig az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal volt kisebb. Az év első két hónapjában összességében 2 százalékkal volt kisebb az ipari termelés, mint 2025 azonos időszakában.

Az adatok azért is lelombozóak, mert januárban 2 év után először tudott az ipari termelés éves alapon minimálisan bővülni. Az előrejelzéseket nehezíti, hogy továbbra sem teljesen egyértelműek a valódi javulás jelei a német konjunktúrában. A német iparról egyébként éppen tegnap láttak napvilágot a legfrissebb számok, amik februárban éves alapon stagnálást, januárhoz képest pedig 0,3 százalékos visszaesést mutatnak. Igaz, közben a januári adatokat felfelé módosították.

Döcögő gazdaság

A 2026-os büdzsé még 4,1 százalékos gazdasági növekedést feltételezve készült, de az év elején a kormány is már csak 2,5 százalékot várt, az előrejelzői konszenzus pedig ennél alacsonyabbat. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet az év elején még 2 százalék körüli GDP-növekedéssel számolt 2026-ban, azonban aligha lenne meglepő, ha a jövő héten megjelenő friss prognózisban ezt lefelé módosítanák.

A Magyar Nemzeti Bank bő két hete az idei évi GDP-növekedési várakozást 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkentette, míg a jövő évit 3,1 százalékról 3 százalékra módosította.

A legfrissebb ipari adatok nem túl biztatóak. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az iráni háború következtében megemelkedő energiaárak érdemi lefelé mutató kockázatot jelentenek. Mindent egybevetve továbbra is a korábbi nagy beruházások termőre fordulásában bízhatunk: a BMW, BYD, CATL és Mercedes kapacitásai az ipari termelés bővülését kell, hogy eredményezzék leginkább 2026 második felében. Az első két hónap adatainak ismeretében a gazdasági aktivitás javulása tekintetében még mindig a fogyasztás az egyetlen stabil láb. A feldolgozóipar továbbra sem tud kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani.

Enyhén bővülő kiskereskedelmi forgalom

A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom mérsékelten növekszik: februárban 3,8 százalékkal haladta meg a tavaly februárit, míg januárhoz képest 0,4 százalékkal nőtt. Bár a kormány és az elemzők is azzal számolnak, hogy a kormányzati osztogatások beindítják a fogyasztást, kérdés, hogy az emelkedő infláció hogyan hat majd a bővülésre. Márciusban 1,8 százalékra emelkedett az infláció a februári 1,4 százalékról – tette közzé szerdán a KSH. Az elemzői várakozások szerint az év második felében 5 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme.

Pocsék évek

2025-ben mindössze 0,3 százalékkal nőtt a GDP, ami stagnálást jelent, miközben Orbán Viktor és Nagy Márton is repülőrajtot vizionált az év elején. De a megelőző években sem teljesített jobban a gazdaság: 2023-ban 0,8 százalékos volt a visszaesés, 2024-ben pedig 0,7 százalék volt a növekedés. Utoljára 2022-ben volt érdemi, 4,2 százalékos növekedés.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a magyar gazdaság is – hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz – tudott volna 1-1,5 százalékkal növekedni 2025-ben, ha lettek volna beruházások, ehhez azonban nagyobb üzleti bizalomra lett volna szükség a cégek és a befektetők részéről. Ez hiányzik a jelenlegi gazdaságirányítással szemben.

Aki kíváncsi arra, hogy az Orbán-kormányok unortodox gazdaságpolitikája hogyan vezetett Magyarország lemaradásához, a gazdaság megrekedéséhez, annak érdemes megnéznie a Telex „Hé haver, hol a GDP-m?” című filmjét.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, GDP, bruttó hazai termék, ipari termelés, infláció, gazdaságpolitika, MNB