Érdemes felkészülten nekivágni

Így verhetnek át online vásárlásnál

2016. szeptember 4. Gombamód szaporodnak a webáruházak, egyre többen egyre többet vásárolnak a neten. A nem kívánt meglepetések elkerülése érdekében érdemes néhány szabályra odafigyelni, és nem árt tisztában lenni a jogainkkal.

Sokan nem ismerik vásárlói jogaikat, köztük az internetes vásárlásra vonatkozókat sem, így könnyen félrevezethetik a kereskedők a nem kellően felkészült fogyasztókat. Pedig tavaly már több mint 22 milliószor vásároltunk valamilyen terméket online, az internetes kiskereskedelem nettó forgalma pedig meghaladta a 300 milliárd forintot. Idén az első félévben pedig 18 százalékkal bővült az online kiskereskedelmi forgalom. A Media Markt most összeszedte, mire érdemes figyelni online vásárlásnál, és mivel téveszthetik meg a fogyasztókat.

Hol vásároljunk?

Csak ellenőrzött helyen vásároljunk! Minden áruházat üzemeltető cég köteles megadni bizonyos adatokat (név, székhely, adószám, cégjegyzék száma elérhetőség), hogy a vásárló is ellenőrizni tudja. Ha ezek hiányoznak, célszerű olyat keresni, ahol minden adat nyilvános.

Olvassuk el az Általános Szerződési Feltételeket! Ugyanis ez tartalmazza a vásárló jogait és a kereskedő kötelezettségeit. Ezeket a feltételeket mindig el kell fogadni vásárlás előtt. Ha az ÁSZF elfogadása nélkül is tudunk vásárolni, a kereskedő törvényt sért.
Fontos tudni, hogy önmagában megbízhatóbbá teszi a webáruházat az a tény, ha lehet bankkártyával is fizetni. A bankok ugyanis szűrik a kereskedőket nemcsak a szerződés megkötésekor, hanem később is – mondta Ormós Zoltán, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnöke a Media Markt ezen a héten tartott sajtóbeszélgetésén.

Elállás joga

Internetes vásárlásnál a vásárlónak 14 napon belül indoklás nélkül joga van elállni a vásárlástól. Ezt írásban kell jelezni a kereskedő felé, akinek kötelessége visszafizetni a vásárláskor fizetett összeget. (Erre neki további 14 nap áll rendelkezésére.) A visszaküldés költsége viszont a vásárlót terheli. (Ha boltban vásárolunk, akkor hibátlan terméket nem kell visszavennie vagy kicserélnie a kereskedőnek. Más kérdés, hogy van, ahol lehetővé teszik ezt.) A fogyasztó kérhet cserét is, ekkor a 14 nap újra indul.
Számos webáruház eredeti és bontatlan csomagolást ír elő a visszavétel feltételeként, ez azonban tisztességtelen kereskedői magatartás, ilyen törvényi rendelkezés ugyanis nincs – hangsúlyozta Bíró Péter, a Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft. szolgáltatás termékmenedzsere.

Ugyanakkor vannak kivételek. Egyedi termékek esetén ugyanis nincs elállási jog, szoftverekre és más jogdíjas termékekre sincs, friss árura, valamint higiéniai termékekre sem vonatkozik. (Hibás árut viszont cserélni kell!) Visszautasíthatja a kereskedő a vásárlót akkor is, ha a szállítás költsége nem várt események miatt megnő, így a kereskedő nem tudja garantálni a termék árát. Erről viszont tájékoztatni kell a vásárlót.

Két hónapos kipróbálás

A Media Markt ezt a 14 napos elállást 60 napra emelte – tette hozzá Szigeti Ferenc, a Media Markt webáruházának ügyvezetője. A 14 napon túli elállást viszont már néhány feltételhez köti a cég. (Pl legyen sértetlen, karcmentes a termék, tiszta legyen stb.) Mint Szigeti elmondta: kezdetben tartottak attól, hogy nem élnek-e vissza ezzel a fogyasztók, a tapasztalatok szerint azonban jól működik a szolgáltatásuk. A vásárlók 10 százaléka küldi vissza az árut, közülük 90 százalék kér cserét, és 10 százalék él az elállás jogával. Tehát az összes vásárló mindössze egy százalék kéri vissza a pénzt.

Az iparági elállás online vásárlásnál valamivel 6 százalék felett van – mondta Ormós Zoltán. Ruháknál viszont 9-10 százalék, ami a termék jellegéből adódik, könyveknél pedig 12 százalék. Itt felmerül a gyanú, hogy sokan elolvassák a könyvet, és aztán küldik vissza.

És ha cég nevére kérem a számlát?

Az elállás joga csak a magánszemélyeket illeti meg. A cégek nem élhetnek vele, ugyanakkor fontos tudni, hogy az eladó a hibás teljesítésért (tehát ha rossz vagy elromlik a termék) szavatossági felelősséggel tartozik. Ezért javítást vagy ellenszolgáltatást kérhet a vásárló akkor is, ha cégről van szó. Sok helyen arra hivatkoznak reklamáció esetén, hogy cég nevére kérte a számlát a vásárló, ezért nem jár a csere. Pedig de, méghozzá a kellékszavatosság alapján. (Persze itt sem mindegy, milyen webáruházzal kell vitatkoznunk: esetleg egy külföldi szolgáltatóval vagy hazaival, megvan még a cég, vagy elpárolgott.)

Ugyanakkor számos áruház és webáruház nem tesz ilyen különbséget a vásárlók között. Ez már csak azért is fontos, mert sok százezer vállalkozó országa vagyunk, így a cég nevére vett termékek esetén is ugyanazok a jogok illetik meg a vásárlót, mintha magánszemélyként vásárolt volna. Ilyen a Media Markt is, ugyanis minden náluk online vásárolt termék esetén élhet a vevő az elállás jogával, és a garancia is ugyanazokkal a feltételekkel illeti meg a céges vásárlót, mint a magánszemélyt.

Tévhitek a garanciáról

Minőségi kifogás esetén szavatossági, illetve jótállási igény érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták emlegetni. Szavatosságnál és jótállásnál ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni (javítás, csere, árleszállítás, elállás a szerződéstől), az eltérés abban van, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, illetve kit terhel a bizonyítási kötelezettség. A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert a jótállási idő (1 év) alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítási teher. Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok az új tartós fogyasztási cikkek, amelyekre kötelező jótállást vállalni. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a lábbelikre) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.

Ugyanakkor sokszor lehet tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal találkozni a piacon. Jótállás és szavatosság a műszaki cikkekre (minden tízezer forint feletti értékű vásárlásnál) feltétel nélkül jár. Mégis előfordul, hogy eredeti csomagolást kérnek számon a vásárlón vagy minden alkatrészt (pl. töltőt egy mobiltelefonnál) bekérnek, ami nem lehet feltétel – hangsúlyozta Bíró Péter. Feltételeket csak a kiterjesztett garancia esetén támaszthat a kereskedő, ezzel érdemes tisztában lenni. Jótállási jegyre, sőt adott esetben a számlára sincs szükség a jótállási igény benyújtásakor. A jogszabály ugyanis csak annyit ír elő, hogy hitelt érdemlően kell bizonyítani a vásárlást. Így például a Media Marktnál előfordult, hogy bankszámlakivonattal érvényesítette a vásárló a garanciát.

Szigeti arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem magyar nyelvű és/vagy nem magyar áfás számlát kap az ügyfél, érdemes végiggondolnia, hogy adott esetben hogyan tudja érvényesíteni a termékre járó garanciát, van-e Magyarországon szervízhálózat, és hol tud adott esetben reklamálni.

A tapasztalatok szerint az is előfordul, hogy használt áruról állítanak ki számlát a vevő részére (mert az áfamentes), viszont abba nem gondol bele a vásárló, hogy használt műszaki cikkre csökkentett a jótállási és szavatossági idő. Márpedig a méregdrága termékek is elromolhatnak. És néhány tízezer forint spórolásért cserébe például egy sokszázezer forintos műszaki cikk esetén lemond a vásárló a jogairól. Ezzel pedig jóval nagyobb kár érheti, mint amit a vásárlásnál megspórolt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: webáruház, online vásárlás, elállás, garancia, jótállás, szavatosság, kereskedelem