Mégis hova tesszük a megtakarítást?

Így viszi el az állam a pénzünket

Csábító ajánlatok

2016. február 12. Az állam ráígér mindenkire, így önként és dalolva viszi hozzá a pénzét a lakosság. Tavaly állampapírba ment a háztartások megtakarításának legnagyobb része, a második helyen a készpénz áll. Kissé hízott a bankbetét is, de itt egyre több pénzt tartunk lekötetlenül. Befektetési jegyekbe alig áramlott friss pénz. Januárban összességében árfolyam-növekedést könyvelhettek el a pénzpiaci és a kötvényalapok, ami jó hír a befektetőknek. A visszatekintő hozamok azonban nem adnak okot sok örömre.

Tavaly év végén összesen 3881 milliárd forintot, mindössze 3 milliárd forinttal többet tartott befektetési alapokban a lakosság, mint egy évvel korábban - ez az MNB legfrissebb statisztikáit böngészve derül ki. Pedig csak decemberben 32 milliárd forint friss pénzt hoztak ide a megtakarítók, az év egészét tekintve viszont mindössze 25 milliárd forinttal fektettek be több pénzt, mint amennyit kivettek. (A brókerbotrányok következtében jócskán voltak olyan hónapok tavaly tavasszal, amikor inkább kivették a pénzüket a megtakarítók.) Összességében azonban elmondható, hogy veszteséggel fialtatták itt a pénzüket az emberek. Ez persze csak az átlag, a legnagyobb pénzpiaci és kötvényalapok pozitív éves hozammal zártak.

Idén januárban pedig árfolyam-növekedést könyvelhettek el a pénzpiaci és a kötvényalapok, ami jó hír a befektetőknek. Nagy örömre azonban ez még nem ad okot, hiszen a pénzpiaci alapoknál ez azt jelenti, hogy a korábban mínuszos háromhónapos hozamok nullára emelkedtek. Miközben az éves hozamok némileg tovább csökkentek (a befektetési alapok legfrissebb hozamát itt találja). A rövid kötvényalapok háromhónapos hozamai ugyancsak magasabbak lettek az év végéhez képest, viszont az évesek csökkentek az 1-2 százalékos szintre. A hosszú kötvényalapok helyzete ugyanez azzal a különbséggel, hogy a háromhónapos hozamok látványosan ugrottak meg; eltűntek a mínuszok, és 1,5 százalék körül tudnak felmutatni. Az éves hozamok azonban csak az 1,5-3,5 százalék közötti sávban szóródnak. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Kockázatosabb befektetésre váltanak

Nem véletlen, hogy ezeket a befektetési alapokat fokozatosan otthagyják a befektetők. Már több mint egy éve mondják a szakemberek, hogy a biztonságra vágyók az állampapírok felé fordulnak, akik pedig magasabb hozamra vágynak, kénytelenek lesznek kockáztatni. Az MNB adatait elemezve kiderül, hogy 2015-ben átrendeződött a befektetési alapokon belül a lakossági megtakarítás. Összesen 144 milliárd forint hagyta ott a pénzpiaci alapokat (év végére 645 milliárd forintra csökkent az itt tartott lakossági pénz), a hazai kötvényalapokból pedig 62 milliárd forint távozott. Még így is ezekben tartjuk a legtöbb pénzt, összesen 878 milliárd forintot, a pénzpiaciak pedig a második helyen állnak. Tavaly 33 milliárd távozott a származtatott alapokból (619 milliárd maradt), de nem ez, hanem az alapok alapjai lettek a harmadik legnépszerűbb befektetési alapfajta, 620 milliárd forinttal. A pénz egy része, 33 milliárd forint ugyanis ide áramlott.

A tavalyi év nagy nyertese egyébként az ingatlanalapok kategóriája volt, ahol összesen 82 milliárd forinttal volt több pénz az év végén, mint egy évvel korábban. Ezzel az ötödik legnépszerűbb kategória lett. A nemzetközi vegyes alapokban 47 milliárd, míg a hazai vegyes alapokban 32 milliárd forinttal lett több a befektetés egy év alatt.

És akkor az állam lecsap a pénzünkre

Miközben a pénzek egy része valóban a kockázatosabb befektetés felé áramlott, ennél jóval nagyobb mennyiség mozdult az állampapírok felé. Ugyancsak az MNB statisztikáit böngészve és a számokat összeadva derül ki, hogy tavaly végül hatalmas mennyiség, 836 milliárd forint friss megtakarítás áramlott állampapírba. Így a lakossági állampapírok állománya 2015. végére 3160 milliárd forintra nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények gyakorlatilag megduplázták az lakossági állampapír-állományukat. Ugyanis 102 milliárdot tettek ide egy év alatt, ezzel 214 milliárdra nőtt a kezükben lévő mennyiség. (Ezek is a piacinál magasabb kamatot adó lakossági állampapírokat vásárolhatják.) A lelkesedésben nagy szerepet játszott, hogy a lakossági állampapírok a piacinál magasabb kamatot fizetnek. Kérdés, hogy ezen a legfrissebb kamatcsökkentés változtat-e.

Mindeközben 2015-ben 231 milliárd forinttal 7050 milliárd forintra hízott a lakosság banki megtakarítása (nettó ennyi pénz áramlott oda). Ezen belül 4000 milliárdról 3386 milliárd forintra csökkent a lekötött betétek összege, és egyre több pénzt tartunk látra szóló számlán. A 2014. év végi 2890 milliárd forint helyett tavaly év végén már 3665 milliárd forint hevert lekötetlenül a bankokban. A lakosság kezében lévő készpénz mennyisége pedig tavaly 558 milliárd forinttal a gyarapodott, év végén 4109 milliárd forint volt forgalomban. Legalábbis az MNB statisztikái szerint.

Pénzpiaci	12 hó	Rövid kötvény	12 hó	Hosszú kötvény	12 hó
Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam
Budapest Bonitas Likviditási	1,00%	Concorde Rövid Kötvény	2,20%	OTP Maxima B	3,70%
CIB Pénzpiaci	0,80%	Erste Nyíltvégű Kötv	2,20%	Concorde Kötvény	3,40%
CIB Hozamgarantált Betét Likviditási	0,70%	OTP Optima B sorozat	2,10%	Aegon Kötvény	2,70%
Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási	0,70%	Erste Tőkevédett Kamatoptimum	2,00%	K&H Kötvény	2,70%
Pioneer Pénzpiaci A	0,70%	Budapest (I.) Állampapír K&H Aranykosár	1,70%	OTP Maxima A	2,70%

Így viszi el az állam a pénzünket

Kockázatosabb befektetésre váltanak

És akkor az állam lecsap a pénzünkre

A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb, 2016. február 11-i részletes hozamát itt találja.

Alapok toplistája (2016. február 11-én)

Kapcsolódó anyagok