Ennyien még nem várták az állami nyugdíjat

Ijesztő valóság: a pénzügyekben számolni sem tudunk

2017. november 10. Az elmúlt egy évben nagyot romlott a lakosság öngondoskodási képessége – ez derül ki az OTP Öngondoskodási Index csökkenő értékéből. Szélesebbre nyílt a társadalmi olló, egyre kevesebben takarítanak meg egyre többet. Noha a jelentős többség azt gondolja, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, a lakosság háromnegyede az államtól várja, hogy gondoskodjon róla. Az is kiderült, hogy csekély pénzügyi ismereteink tovább romlottak: képtelenek vagyunk kamatot és kamatos kamatot számolni.

Míg a 2012-es mélypont óta lassú, de folyamatos javulást mutatott a lakosság öngondoskodási képességét mérő OTP Öngondoskodási Index, most 2 ponttal 36 pontra esett vissza – derül ki a frissen közzétett mérésből. Vagyis a 100 pontos skálán eleve alacsony érték emelkedésének lendülete megtört, az öngondoskodás fogalma kezd kikopni a közgondolkodásból.

Az is kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztők esetében nem jelentős a változás, az alacsonyabb végzettségűeknél azonban 3 pontos a csökkenés, lényegesen kisebb bázisról. Míg a 8 általános végzetteknél csak 24, addig a diplomások esetében 48 ponton áll ez az érték. Két éve ez 32, illetve 43 pont volt. Vagyis egyre szélesebbre nyílik a társadalmi olló.

Kinek van megtakarítása?

Jelenleg a 18-70 éves banki ügyfelek 42 százalékának van pénzpiaci megtakarítása a vizsgált megtakarítási formák valamelyikében. Ez az előző évhez képest 5 százalékpontos csökkenés, ráadásul az elmúlt 6 évben az eddig a legalacsonyabb. (2011-ben még 53 százalék volt!) Takács András, az OTP Bank Vagyonkezelési és Megtakarítási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban tegnap egy konferencián elmondta: ez már csak azért is meglepő, mert ugyanakkor robusztus növekedés látható a megtakarítási piacokon. Ennek ellenére a megkérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik. Vagyis csökken azok aránya, akik félretesznek, tehát fokozódott a vagyonkoncentráció. Ugyanakkor az adat azért is meglepő, mert növekednek a bérek, mégis elmarad a fogyasztás dinamikája.

Az öt legnépszerűbb megtakarítási termék az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és a betegség esetére kötött biztosítás. Ezek közül a lakástakarék kivételével (ami nagy állománynövekedést mutat) mindegyik csökkent.

Az emberek harmada továbbra is otthon tartja a pénzét, ami a tavalyi értéknek felel meg. Itt annyi a változás, hogy nagyot nőtt azok aránya, akik ezt azért teszik, mert hamarosan fel akarják használni.

Mi lesz a nyugdíjakkal? „Hát az állam bácsi oldja meg!”

Az elmúlt években soha nem volt még olyan magas azok aránya, akik az államtól várták, hogy megoldja az időskori megélhetést, mint idén. Az index első mérésekor, 2011-ben még csak 62 százalék várta, hogy az állam oldja meg a gondokat, idén már 75 százalék. Ugyanakkor azok aránya, akik az egyén feladatának látták a tisztes időskor biztosítását, hat éve még 31 százalék volt, idén azonban már csak 21 százalék. Vagyis erősödött a gondoskodó állammal szembeni elvárás. Tegyük azt hozzá, hogy maga a kormányzat is ezt sulykolja.

Az OTP Öngondoskodási Index kutatást az idén 11. alkalommal hozták nyilvánosságra (2011 nyara óta). Az index komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. Annak érdekében, hogy az eredmények évről-évre összehasonlíthatóak legyenek, továbbra is változatlan a kutatás módszertana: a felmérés országos alapú, 1500 fő megkérdezésével történt, amely reprezentálja a bankszámlával rendelkező 18-70 éves felnőtt lakosságot (ugyanakkor a válaszadók bankkapcsolatát nem vizsgálja). Az adatfelvétel 2017. szeptemberében történt.

Noha az elvárás az állammal szemben nő, már a megkérdezettek 73 százaléka (tavaly 70 százalék volt) azt gondolja, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, és mindössze 16 százalék véli úgy (tavaly még 21 százalék), hogy elég lesz a megélhetéshez. Ráadásul a tavalyi 43 százalék helyett már csak 34 százalék szerint nem lesz más jövedelme az állami nyugdíjon kívül. A többiek vagy tovább dolgoznának (27 százalék), vagy a megtakarításukra vagy egyéb jövedelemre támaszkodnának, 23 százalék pedig egyáltalán nem tudja, honnan lesz még jövedelme a nyugdíj mellé.

Esetleg félre is lehet tenni?

A megkérdezettek 71 százaléka kiszámíthatatlannak ítéli hosszú távú pénzügyi kilátásait. (Rövid távon 64 százalék ítéli annak.) Ennek ellenére, amikor arról kérdezték őket, hogy vállalnák-e a 71 éves korukig tartó rendszeres megtakarítást, csak 17 százalék mondta azt, hogy igen (ami jó, ugyanis ez az arány tavaly csak 14 százalék volt, de továbbra is nagyon alacsony). Ők egyébként havi 18 ezer forint megtakarítására gondoltak, ami évtizedes távlatban tisztességes időskori megtakarítást biztosít számukra.

A megkérdezettek közel fele (48 százalék) egyáltalán nem tud félretenni nyugdíjas korára – derül ki a felmérésből. Ugyanakkor 25 százalék azt mondta, hogy egyáltalán nem tenne félre. Itt az indokok között a „messze van még”, „nem biztos, hogy megérem”, „az állam emeljen nyugdíjat”, „a kormányok változtatják a szabályokat” voltak a leggyakoribb indokok, de a fatalista válaszok is feltűntek.

Összességében úgy tűnik, leginkább nem akarnak a problémáról tudomást venni, távolítják maguktól.

Egyre többen a magánegészségügyet használják

Az egészségügyi öngondoskodás is része az indexnek. Itt az látható, hogy az emberek továbbra is nagyjából fele-fele arányban gondolják úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett hasznos, tanácsos igénybe venni magán-egészségügyi ellátást is. Ezt a legtöbben az állami ellátás hiányosságaival indokolják, mint például a hosszú várólista (42 százalék), a várakozási idő (40 százalék), az általános elégedetlenség a rendszerrel, hogy nem szabad sajnálni erre a célra a pénzt. A magyarázatok között szerepel a hálapénz is (27 százalék), vagyis ha már fizetni kell, akkor inkább mennek a magán intézményekbe. A magán-egészségügyi ellátást azonban az emberek többsége (56 százalék) ma megfizethetetlennek tartja. De az is drágállja a szolgáltatásokat, aki szerint egyébként megfizethető. Ennek ellenére az adatokból az látszik, hogy kényszerből ugyan, de a magánegészségügy a lakosság egy jól látható részénél már konkurál az állami szolgáltatásokkal.

Akkor mos sírjunk együtt a pénzügyi ismereteken!

Az OTP Bank utoljára 5 éve mérte a pénzügyi alapismereteket az úgynevezett Pénzügyi alapkutatásban. Most ismét ugyanazokat a kérdéseket tették fel, és bár az egyszerű számítási feladatokban eddig sem voltak a megkérdezettek kiemelkedőek, tovább csökkent a helyes válaszok száma. Sok helyen 10 százalékpontot meghaladó a csökkenés.

Arra a kérdésre, hogy ha egy szülő 1 millió forintot akar egyenlően szétosztani a négy lánya között, akkor egy lány hány hány százalékot fog kapni, még 83 százalék tudta a választ. Igaz, az 5 évvel ezelőtti 94 százaléknyi jó válaszhoz képest ez jelentős csökkenés.

Azt már csak 75 százalék tudta, hogy ha egy 5 ezer forintos terméket 20 százalékkal leáraznak, mennyit kell fizetni érte. (2012-ben 84 százalék volt.) Az egyszerű hitelkamatra vonatkozó kérdést 65 százalék válaszolta meg helyesen. (2012-ben 79 százalék.) Ez így hangzott: Ha valaki kölcsönad 50 ezer forintot a barátjának, és a barát egy év múlva 55 ezer forintot fizet neki vissza, akkor hány százalékos kamatot kapott a kölcsönadó?

Betéti kamatot már egy egyszerű példán is csak 53 százalék tudott számolni a 2012-es 64 százalékhoz képest. „Tegyük fel, hogy valaki betesz egy bankszámlára 100 ezer forintot évi 5 százalékos kamat mellett. Egy évig nem nyúl ehhez a pénzhez, nem vesz ki belőle, és nem is tesz hozzá. A bank nem számít fel semmilyen díjat ezért a betétért. A következő év első napján hány forintja lesz ezen a számlán?”

A több éves kamatos kamat pedig a döntő többségnek már akkor is nehéznek bizonyult, ha nem is kellett a pontos számítást tudni. „És hány forintja lesz ezen a számlán (fenti példáa folytatása), ha öt évig nem nyúl ehhez a számlához, nem veszi ki a kamatokat sem: kevesebb, mint 125 ezer forint, pontosan 125 ezer forit, vagy több, mint 125 ezer forint?” Természetesen a legutolsó válasz a helyes, vagyis a kamatos kamatnak köszönhetően több mint 125 ezer forint. Ezt azonban mindössze 34 százalék tudta, míg 5 évvel ezelőtt még 49 százalék.

Az eredményeket látva, a kamat, kamatos kamat számításához készítettünk egy „sorvezetőt"

(A korábbi évek felmérései a cikk vége után, a kapcsolt cikkekben találhatóak.)

Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Öngondoskodási Index, öngondoskodás, nyugdíj, kamatos kamat