Ilyen jól megy most a bankszektornak

2016. augusztus 24. Több mint kétszer akkora nyereséget értek el a bankok idén az első félévben, mint 2015. első felében – derült ki az MNB legfrissebb adataiból. A számok ugyanakkor önmagukban nem sokat jelentenek, a tavalyi devizahiteles elszámoltatás ugyanis jelentősen bezavar a képbe. Ugyanakkor kiderült, hogy a lekötetlen betéteken nagyon szépen kerestek a bankok. A hitelezés viszont egyáltalán nem talált magára.

Idén az első félévben a hitelintézetek összesen 360,1 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el, ami 131 százalékkal nagyobb a 2015. első félévi 155,9 milliárd forintnál – adta hírül az MNB a legfrissebb adatokat. Az összesen 127 hitelintézetből 83 hitelintézet 368,1 milliárd forint nyereséget, 44 pedig 8 milliárd forint veszteséget könyvelt el az első félévben. Ezen belül a hitelintézeti fióktelepeknek 18,9 milliárd forint adózás előtti nyereségük keletkezett.

Az eredményt azért nehéz értékelni, mert a devizahiteles elszámoltatás tavaly zajlott, ami a céltartalékolásra és a rendkívüli eredményre is hatással volt, ez pedig bezavar a képbe. Önmagában az is jelentősen javította a banki nyereséget, hogy idén jóval kevesebb különadót kellett már befizetniük, ez 45 milliárddal javította az eredményt.

Az viszont jól látszik, hogy hiába a csökkenő kamatszint, a bankok mégis egyre több pénzt zsebelhetnek be a kamatmarzson. Noha csökkentek a kamatbevételeik, ennél jóval nagyobb mértékben estek a kamatkiadásaik. Véleményünk szerint ez nemcsak annak köszönhető, hogy nagyobb mértékben estek a betéti kamatok a hitelkamatoknál, hanem annak is, hogy brutálisan megnőtt a látra szóló betétekben tartott állomány, és egyre kevesebben kötik le a pénzüket. Erre a jelenségre többször felhívtuk már a figyelmet, azonban az alacsony betéti kamatok sokakat eltántorítanak a lekötéstől. (Lám, a bankok ebből jól megélnek!)

A bankok jutalékeredménye kissé elmaradt a tavalyitól, és működési költségeik is némiképp emelkedtek, összességében azonban 204 milliárddal több maradt a szektor zsebében az adózás előtt, mint egy évvel ezelőtt.

Ha a hitelezést vizsgáljuk, a számokból az derül ki, hogy az első félévben a külföldre nyújtott hiteleknek köszönhetően nőtt a hitelállomány, miközben a hazai vállalati hitelállomány 0,4 százalékkal, a lakossági pedig 2,1 százalékkal csökkent. Jó hír, hogy mind a vállalati, mind a lakossági nemteljesítő és késedelmes (ezen belül a 90 napon túli is) hitelek aránya csökkent, azt viszont látni kell, hogy a vállalati hitelállományon belül a változásokat az okozta, hogy kipucolták a rossz hiteleket a mérlegekből. A lakosság esetében a még megmaradt devizahiteleknél láthatjuk a további „romlás” jeleit, ezek között ugyanis nőtt a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya.

Az MNB számai szerint a hitelintézetek tőkeellátottsága összességében javult a második negyedévben, az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 20,2 százalékról 20,9 százalékra emelkedett. A hitelintézetek tulajdonosi szerkezetét bemutató idősor alapján a belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya a teljes mérlegfőösszeghez viszonyítva kismértékben, 55,6 százalékról 54,8 százalékra csökkent.

A hitelintézeti szektor koncentrációját bemutató idősor minden év végére vonatkozóan az auditált adatok alapján mutatja az 5 legnagyobb, illetve a 10 legnagyobb hitelintézet együttes mérlegfőösszegének arányát a hitelintézeti szektor teljes mérlegfőösszegéhez viszonyítva. Tavaly év végén az 5 legnagyobb hitelintézet 49,5 százalékos, a 10 legnagyobb hitelintézet pedig 70,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegén belül.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszektor, MNB, hitelintézet, bankok, devizahiteles, nyereség