Kicsoda Gautam Adani és miért érdekes a cégcsoportja?
2023. február 7.
Egy amerikai befektető súlyos vádakat fogalmazott meg a leggazdagabb indiai mágnás cégbirodalmával szemben: számviteli csalással, részvénymanipulációval és pénzmosással vádolják Gautam Adani vállalatait. A három hete kirobbant válságban indulatos vita zajlik, a részvények közben zuhannak és dollármilliárdok válnak így füstté.
Az Adani vállalatcsoport egy igazi indiai sikersztori, hiszen az 1980-as években alapított cég mára több mint 23 ezer alkalmazottal bír és 20 milliárd dollárnál is nagyobb árbevétele van. A vállalkozás központja Ahmadábádban található, Gudzsarát államban, ahonnan a jelenlegi indiai miniszterelnök, a gyakran hindu nacionalista húrokat pengető Narendra Modi is származik. Az alapító, az idén 60 éves Gautam Adani relatíve diszkrét üzletember, akiről ugyan többen állítják, hogy az indiai közéletet erősen polarizáló miniszterelnök közeli barátja, de ő ezt többször tagadta.
Az eredetileg igen kisméretű cégecske eleinte műanyag granulátumok importjával foglalkozott, mára a konglomerátum a gazdaság igen széles palettáját öleli fel: kikötők, repterek, áramtermelő erőművek, szénbányák, utak, cementgyárak és különböző élelmiszeripari vállalkozások tartoznak a mamut méretű cégcsoporthoz. Mind közül a legnagyobb értékű a Gudzsarátban található Mundra nemzetközi kikötője, aminek menedzselésében Adani annyira sikeres lett és olyan mértékű tudást halmozott fel, hogy gyors egymásutánban vásárolja fel a világban a kereskedelmi kikötőket. Legutóbb épp Haifa kikötőjét vették meg több mint egymilliárd dollár értékben.
Az utóbbi időben a gazdasági felemelkedés egyik jelképének tekintett Adani csoportra gyakran hivatkoztak az indiai belpolitikai és gazdasági életben: lám Indiának is sikerül világméretben is számottevő óriás cégcsoportot létrehoznia. A konglomerátum több cége is önállóan jegyzett az indiai részvénypiacon, a nyilvánosan elérhető adatok alapján úgy számolta a Forbes, hogy Gautam Adani a leggazdagabb indiai titulus büszke tulajdonosa volt tavaly év végén, és egy rövid időre tavaly szeptemberben a világranglistán is a 3. helyet foglalta el, közvetlenül Elon Musk (Tesla) és Jeff Bezos (Amazon) után.
Elmondásuk szerint az Adaniról szóló jelentésükön több mint 2 évig dolgoztak, dokumentumok vizsgálata mellett az Adani csoport több vezetőjével is folytattak interjúkat. Végső megállapításuk bombaként robbant az indiai piacot követő befektetők körében: az Adani csoportot lényegében piaci manipulációval (a részvényárfolyamok tisztességtelen emelésével) illetve számviteli és adózási szabálytalanságok egész sorával vádolták meg. A Hindenburg szerint az indiai cégcsoport több, a Mauritius szigeteki adóparadicsomba bejegyzett off-shore fedőcéget használ arra, hogy valós tulajdonosi körét és finanszírozási hátterét elrejtse, és adófizetési kötelezettségeit csökkentse – mindezt természetesen szerintük teljesen szabálytalanul.
Tegyük hozzá, hogy véleményünk szerint az Adani azért is alkalmas célpont lehetett a Hindenburg vizsgálódásaihoz, mert a cégcsoport kissé bonyolultan épül fel, és bevételeihez képest jelentős adóssággal rendelkezik, így a róla szóló információk könnyebben elhihetőek és nagyobb következményekkel járhatnak.
Az indiai hatóságok a válság továbbterjedését kívánják elsősorban megakadályozni, és egyelőre célt értek, a válság nem fertőzte meg a teljes piacot, ugyanakkor a botrány leállításához ez nem volt elegendő. Mindeközben ugyanis több független elemző is nekilátott, hogy ellenőrizze a Hindenburg állításait.
Rossz hírnek tűnik az Adani szempontjából, hogy a tekintélyes Wall Street Journal a mauritiusi cégbírósági bejegyzések tanulmányozása során arra lett figyelmes, hogy egy offshore cégek bejegyzésére és üzemeltetésére szakosodott cég ugyanaznap egymás után két céget is bejegyzett az adóparadicsomként is elhíresült szigetországban. Az első cég neve Opal, és a legutolsó rendelkezésre álló információk szerint az Adani csoport ékkövének is tekintett Adani Power cég 4,69 százalékos tulajdonosa. Az Adani által akkor elkészített beszámoló szerint az Opal vezetősége vagy tulajdonosi köre nem köthető az Adani csoporthoz. A sorban közvetlenül utánuk bejegyzett cég azonban egyértelműen az Adani családhoz köthető, az offshore cég vezetői közt szerepel a cégcsoport alapítójának bátyja, Vinod Adani csakúgy, mint a család cégének vezetője, Subir Mittra.
Ennek alapján egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy esetleg az elsőnek bejegyzett céget is az Adanik irányítják, amely esetben bebizonyosodhatna, hogy a nyilvánosan jegyzett cégek részvényárfolyamát baráti tulajdonosok vásárlásai támogatják, ráadásul adófizetési problémák is elég egyértelműen azonosíthatóak lehetnének. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet, hogy ez még csak közvetett (és annak is relatíve gyenge) bizonyíték, az Adani csoport hivatalos tiltakozása egyelőre nem lankad, és jelenleg nem tudja a piac sem véglegesen eldönteni, hogy kinek az oldalán áll az igazság.
Remek példa erre a nagy hitelminősítő cégek véleménye a cégcsoport kötvényadósságáról: a Moody's egyelőre kivár bármilyen változtatással, míg a Standard & Poors a kilátásokat rontotta negatívra, de magát a besorolást ők sem változtatták meg. A következő időszak egyik legizgalmasabb részvénypiaci csatája lesz, hogy a részvény tovább zuhan-e majd, vagy a negatív elemzést végül nem hiszik el a befektetők és visszapattan a részvényárfolyam.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Adani, Gautam Adani, részvény, tőzsde, vállalat, áresés, India, befektetés
Indiai vihar: dollármilliárdok válnak füstté a részvénypiacon
Az Adani csoport kikötője
Fotó: adani.com
Fotó: adani.com
Az Adani vállalatcsoport egy igazi indiai sikersztori, hiszen az 1980-as években alapított cég mára több mint 23 ezer alkalmazottal bír és 20 milliárd dollárnál is nagyobb árbevétele van. A vállalkozás központja Ahmadábádban található, Gudzsarát államban, ahonnan a jelenlegi indiai miniszterelnök, a gyakran hindu nacionalista húrokat pengető Narendra Modi is származik. Az alapító, az idén 60 éves Gautam Adani relatíve diszkrét üzletember, akiről ugyan többen állítják, hogy az indiai közéletet erősen polarizáló miniszterelnök közeli barátja, de ő ezt többször tagadta.
Az eredetileg igen kisméretű cégecske eleinte műanyag granulátumok importjával foglalkozott, mára a konglomerátum a gazdaság igen széles palettáját öleli fel: kikötők, repterek, áramtermelő erőművek, szénbányák, utak, cementgyárak és különböző élelmiszeripari vállalkozások tartoznak a mamut méretű cégcsoporthoz. Mind közül a legnagyobb értékű a Gudzsarátban található Mundra nemzetközi kikötője, aminek menedzselésében Adani annyira sikeres lett és olyan mértékű tudást halmozott fel, hogy gyors egymásutánban vásárolja fel a világban a kereskedelmi kikötőket. Legutóbb épp Haifa kikötőjét vették meg több mint egymilliárd dollár értékben.
Az utóbbi időben a gazdasági felemelkedés egyik jelképének tekintett Adani csoportra gyakran hivatkoztak az indiai belpolitikai és gazdasági életben: lám Indiának is sikerül világméretben is számottevő óriás cégcsoportot létrehoznia. A konglomerátum több cége is önállóan jegyzett az indiai részvénypiacon, a nyilvánosan elérhető adatok alapján úgy számolta a Forbes, hogy Gautam Adani a leggazdagabb indiai titulus büszke tulajdonosa volt tavaly év végén, és egy rövid időre tavaly szeptemberben a világranglistán is a 3. helyet foglalta el, közvetlenül Elon Musk (Tesla) és Jeff Bezos (Amazon) után.
A shortoló elemzése
Ennek a szárnyalásnak vetett véget az a 2 hete megjelent 104 oldalas részletes elemzés, amelyet a részvények shortolására szakosodott Hindenburg Research jelentetett meg. A Hindenburg mögött Nathan Anderson befektető áll, aki az „ember alkotta katasztrófák” felkutatására hozta létre cégét még 2018-ban, amely a félremenedzselt helyzetek, a be nem jelentett tranzakciók és a számviteli szabályszegések felderítésére specializálódott. A kevesebb mint 10 fővel működő cég az elmúlt 4 évben már 16-szor jelentetett meg leleplező (vagy annak szánt) elemzést különböző vállalatokról. Eddigi legismertebb és legsikeresebb dobásuk az volt, amikor bebizonyították, hogy a Nikola nevű cég valójában nem rendelkezett semmilyen saját technológiával és nem fejlesztett ki önállóan egy elektromos autót, csupán egy General Motors járművet matricáztak át, és ezzel megtévesztették a befektetőket – a cég vezérigazgatóját börtönbüntetésre ítélte az amerikai bíróság.Elmondásuk szerint az Adaniról szóló jelentésükön több mint 2 évig dolgoztak, dokumentumok vizsgálata mellett az Adani csoport több vezetőjével is folytattak interjúkat. Végső megállapításuk bombaként robbant az indiai piacot követő befektetők körében: az Adani csoportot lényegében piaci manipulációval (a részvényárfolyamok tisztességtelen emelésével) illetve számviteli és adózási szabálytalanságok egész sorával vádolták meg. A Hindenburg szerint az indiai cégcsoport több, a Mauritius szigeteki adóparadicsomba bejegyzett off-shore fedőcéget használ arra, hogy valós tulajdonosi körét és finanszírozási hátterét elrejtse, és adófizetési kötelezettségeit csökkentse – mindezt természetesen szerintük teljesen szabálytalanul.
A részvényárfolyam picit kivárt majd összeomlott
Az elemzés közzétételét követően az Adani csoport természetesen vehemensen tagadott mindent, és néhány napig nem is történt érdemleges elmozdulás az árfolyamban. A január 24-én megjelent elemzés hatása aztán február 1-én végül elérte a részvényárfolyamot is, a cégcsoport zászlóshajójának tekintett Adani Enterprise részvényei zuhanni kezdtek, és múlt péntekig lényegében elvesztették korábbi értékük felét. Gautam Adani vagyona értelemszerűen szintén lefeleződött, és ezzel elvesztette az Ázsia és India leggazdagabb embere címet is, be kell, hogy érje a szerény 3. helyezéssel jelenleg.Az Adani Enterprise részvényárfolyama az elmúlt egy évben
Forrás: google.com
Zajlik a harc
Az Adani csoport eleinte kicsit lassan reagált a vádakra, azután végül egy 413 oldalas választ állítottak össze. Ebben a Hindenburg elemzéséről azt állították, hogy „semmi több, mint egy hazugság” és egy „előre kitervelt támadás India, az indiai intézmények önállósága, integritása és minősége ellen”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az amerikaiak nem fényes páncélú nemes lovagok, hanem saját érdekeiktől vezérelt befektetők: az Adani részvények esésére játszanak és elemzésüket is azért tették közzé, hogy elősegítsék a részvény esését és így a saját profitjuk növelését. Ezt természetesen a Hindenburg sem cáfolta, és közzétette, hogy ők valóban short pozíciókat alakítottak ki (azaz arra fogadtak, hogy az Adani részvény esni fog), de mint mondták: ettől még az elemzésük helytálló, azt annak tartalma alapján kell megítélni.Tegyük hozzá, hogy véleményünk szerint az Adani azért is alkalmas célpont lehetett a Hindenburg vizsgálódásaihoz, mert a cégcsoport kissé bonyolultan épül fel, és bevételeihez képest jelentős adóssággal rendelkezik, így a róla szóló információk könnyebben elhihetőek és nagyobb következményekkel járhatnak.
Az indiai hatóságok a válság továbbterjedését kívánják elsősorban megakadályozni, és egyelőre célt értek, a válság nem fertőzte meg a teljes piacot, ugyanakkor a botrány leállításához ez nem volt elegendő. Mindeközben ugyanis több független elemző is nekilátott, hogy ellenőrizze a Hindenburg állításait.
Rossz hírnek tűnik az Adani szempontjából, hogy a tekintélyes Wall Street Journal a mauritiusi cégbírósági bejegyzések tanulmányozása során arra lett figyelmes, hogy egy offshore cégek bejegyzésére és üzemeltetésére szakosodott cég ugyanaznap egymás után két céget is bejegyzett az adóparadicsomként is elhíresült szigetországban. Az első cég neve Opal, és a legutolsó rendelkezésre álló információk szerint az Adani csoport ékkövének is tekintett Adani Power cég 4,69 százalékos tulajdonosa. Az Adani által akkor elkészített beszámoló szerint az Opal vezetősége vagy tulajdonosi köre nem köthető az Adani csoporthoz. A sorban közvetlenül utánuk bejegyzett cég azonban egyértelműen az Adani családhoz köthető, az offshore cég vezetői közt szerepel a cégcsoport alapítójának bátyja, Vinod Adani csakúgy, mint a család cégének vezetője, Subir Mittra.
Ennek alapján egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy esetleg az elsőnek bejegyzett céget is az Adanik irányítják, amely esetben bebizonyosodhatna, hogy a nyilvánosan jegyzett cégek részvényárfolyamát baráti tulajdonosok vásárlásai támogatják, ráadásul adófizetési problémák is elég egyértelműen azonosíthatóak lehetnének. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet, hogy ez még csak közvetett (és annak is relatíve gyenge) bizonyíték, az Adani csoport hivatalos tiltakozása egyelőre nem lankad, és jelenleg nem tudja a piac sem véglegesen eldönteni, hogy kinek az oldalán áll az igazság.
Remek példa erre a nagy hitelminősítő cégek véleménye a cégcsoport kötvényadósságáról: a Moody's egyelőre kivár bármilyen változtatással, míg a Standard & Poors a kilátásokat rontotta negatívra, de magát a besorolást ők sem változtatták meg. A következő időszak egyik legizgalmasabb részvénypiaci csatája lesz, hogy a részvény tovább zuhan-e majd, vagy a negatív elemzést végül nem hiszik el a befektetők és visszapattan a részvényárfolyam.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Adani, Gautam Adani, részvény, tőzsde, vállalat, áresés, India, befektetés
Kapcsolódó anyagok
- 2023.08.25 - Bődületes eredményeket okozott a mesterséges intelligencia
- 2023.07.04 - Vegyesen teljesítenek Musk cégei
- 2023.05.31 - Rátámadtak az idős tőzsdecápára
- 2023.03.07 - Egy mémrészvény tündöklése és bukása
- 2023.02.28 - Hogyan segít a befektetésekben a mesterséges intelligencia?
- 2023.02.21 - Milyen részvényeket vegyünk most?
- 2023.02.01 - Gyorsul a leépítés a techcégeknél
- 2023.01.20 - A tavalyi év nagy nyertese lett ez a befektetés
- 2023.01.18 - Tőke- és hozamvédett alapokkal rukkolt elő az OTP Alapkezelő
- 2023.01.17 - Elérte a gödör alját a Tesla?
- 2023.01.13 - Rejtélyes fordulat a kriptocsődben
- 2023.01.11 - Érdemes befektetni az amerikai piacokon?
- 2023.01.10 - Viharos volt a tavalyi év a kötvényalapok befektetőinek
- 2023.01.10 - Ilyen lett a kötvényalapok hozama 2022 végére
- 2023.01.04 - Pocsék évet zárt a részvénypiac
- 2022.12.23 - Itt a kripto jégkorszak
- 2022.11.30 - Eljön idén is a Mikulás rally a tőzsdéken?
További kapcsolódó anyagok