Ingyenkápé: decembertől változás jön

2014. november 15. A „pénzügyi rezsicsökkentésként” elhíresült díjmentes banki készpénzfelvétel szabályait decembertől megváltoztatná a nemzetgazdasági tárca (NGM). A módosítás olyan egyszerűsítésnek tűnik, ami sok más területre talán jobban ráférne.

A költségmentes készpénzfelvételi lehetőségről újabb rendeletet alkotott az NGM. A kormány honlapján közzétett tervezet 2014. november 19-ig véleményezhető. A módosítás a mostani szabályokhoz képest nem az összeget vagy a díjakat, hanem csupán a teendő nyilatkozat tartalmát érinti. Érdemes felidézni: havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forintot díjmentesen vehet fel bankjától, aki erről nyilatkozott. 2014 februárjától érvényes a „pénzügyi rezsicsökkentés”. Ezt kérő nyilatkozatot azóta is bárki tehet (számára a kedvező kápéfelvételi lehetőség az ezt követő hónaptól él).

A fő bankkapcsolat megváltoztatása esetén jelenleg a korábbi nyilatkozatot vissza kell vonni, és az új, a kedvezményhez kapcsolt számlához új nyilatkozatot kell tenni. Ezen változtat majd december elsejétől az NGM. A banki ügyfélnek elegendő lehet olyan dokumentumot aláírnia, amelyben „tudomásul veszi, hogy nyilatkozata – amennyiben tett ilyet – korábbi nyilatkozata visszavonásának minősül”.  Ha mégis több bankszámlához érvényesíti valaki a kedvezményt, akkor a pénzintézet (arra nem térnek ki a rendelet tervezetében, hogy melyik) jogosult az ingyenes készpénzfelvétel díját, költségét visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.

A gyakorlatban ez a lépés a bürokrácia remek egyszerűsítésének tűnik, bár a hivatalos ügyeket intézők közül szinte mindenki tudna olyan területet sorolni, amelyre jobban ráférne egy ilyen intézkedés. (Például remek lenne, ha a hivatalok – mint azt egyébként jogszabályban is lefektették – valóban nem kérnének senkitől az amúgy a saját adatbázisukból is kinyerhető információkról iratokat, igazolásokat.)

Kicsit nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban miként is működik majd ez a mostani egyszerűsítés. A nyilatkozatok adatai ugyanis Központi Nyilvántartásba kerülnek, amit a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) kezelnek. Az adatlekérés a bankoknak pénzbe kerül, így aligha bíbelődnek majd minden alkalommal vele. A kedvezményt többszörösen igénybe vevők, ha direkt, ha véletlenül (ez sem zárható ki ugyanis) teszik, esetleg csak évek múlva szembesülnek – ha egyáltalán – a következményekkel.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok