A várhatóan kisebb gazdasági növekedés visszafogja az áremelkedést
2023. december 21.
Háborús támadások miatt útvonalat változtatnak az olajszállítmányok, és ez rövid távon kihat az olaj árára is. A távolabbi kilátások viszont szerencsére nem tűnnek annyira negatívnak.
Ahogyan arra számítani lehetett, az elhúzódó gázai háború hatása egyre jobban érezhető a világpiacokon. A katonai konfliktus áttételesen mára elérte a Vörös-tengert is, lévén, hogy az Irán által támogatott jemeni lázadók folyamatosan támadják a partjaik előtt elhaladó kereskedelmi hajókat. A húszi kisebbséghez tartozó fegyveresek szerint a vízi járművek Izraelbe tartanak, és mint ilyenek, számukra jogos célpontot jelentenek.
Ennek egyrészt hatása lesz az ellátási láncokra, amikről a Covid-járvány óta tudjuk, hogy igen érzékenyek a szállítási határidők esetleges felborulására. Másrészt a megnövekedett távolság természetesen drágábbá is teszi az így leszállított árukat: a Goldman Sachs elemzője szerint az olaj árát körülbelül hordónként 3-4 dollárral emelheti meg, ha teljesen leállna a forgalom a Vörös-tengeren át.
Az olaj ára tehát újabb lökést kapott felfelé, és a hét eleji kereskedésben közel egy százalékkal emelkedett is a Brent minőségű nyersanyag árfolyama. Ezzel az olaj elérte a 78 dolláros árfolyamot, és a kereskedők nem zárták ki, hogy rövid távon további áremelkedések is bekövetkezhetnek, lévén, hogy egyelőre nem látszódik, mikortól enyhülhetne a térségben a geopolitikai feszültség. Az előbb említett Goldman Sachs ugyanakkor nem számít arra, hogy tartósan magasba szökne az energiahordozó ára: 2024-re azt várják, hogy 70 és 90 dollár közt marad a Brent árfolyama.
Az elemzők szerint az árak stabilitása mellett viszont az szól, hogy a kamatemelések hatására a fejlett gazdaságok mindegyike lassabb gazdasági növekedésre számíthat a jövő évben, ami az EU esetében akár egy enyhe recessziót is jelenthet. Mindeközben a kínai gazdaság még mindig nem talált magára a járvány okozta lezárási sokkból, így a mostani ismereteink szerint a kereslet egyelőre nem indokol komolyabb áremelkedést. Látjuk persze azt is, hogy elég néhány felfegyverzett drón, és minden könnyen megváltozhat a világ egyik legérzékenyebb nyersanyagpiacán, így kiemelten érdemes lesz figyelni az olaj alakulását a következő esztendőben is.
Szerző: Szepesi László
Címkék: olaj, olajár, Fed, Brent, benzin, dízel, olajembargó, háború, Urál, WTI, Gáza
Irányt vált az olaj
Fotó: clipart.com
Ahogyan arra számítani lehetett, az elhúzódó gázai háború hatása egyre jobban érezhető a világpiacokon. A katonai konfliktus áttételesen mára elérte a Vörös-tengert is, lévén, hogy az Irán által támogatott jemeni lázadók folyamatosan támadják a partjaik előtt elhaladó kereskedelmi hajókat. A húszi kisebbséghez tartozó fegyveresek szerint a vízi járművek Izraelbe tartanak, és mint ilyenek, számukra jogos célpontot jelentenek.
A Vörös-tenger bejáratát az Indiai-óceán felől a Báb el-Mandeb szoros jelenti, amely legkeskenyebb pontján alig 20 kilométer széles. A Könnyek kapujának is nevezett átjáró Jemen, Dzsibuti és Eritrea között húzódik, így a húszi felkelők számára a szorosban áthaladni kívánó kereskedelmi hajók könnyű célpontot jelentenek.
A hét végén két hajót is támadás ért, egy panamai és egy norvég bejegyzésű járművet támadtak drónokkal. A támadások összességében elérték azt a szintet, hogy a British Petroleum, a világ egyik legnagyobb olajkitermelő vállalata, felfüggesztette a tranzitot a Vörös-tengeren át. Hasonlóan döntött két óriás tengeri szállítmányozó cég, a világ legnagyobb konténerszállító-flottáját üzemeltető olasz tulajdonú MSC és a szintén konténerek szállításában érdekelt dán Moller-Maersk.Új irány
A Vörös-tenger kikerülése, azaz a Szuezi-csatorna kihagyása valójában óriási kerülőt jelent a tengeri szállítmányozók számára. Ahelyett, hogy Ázsiából a leggyorsabb útvonalon mehetnének egyenesen a Földközi-tenger felé, a hajóknak így meg kell kerülniük Afrikát, ami egy teljes héttel meghosszabbíthatja az egyébként 27 napos utat Sanghaj és Rotterdam között - írja a Reuters.Ennek egyrészt hatása lesz az ellátási láncokra, amikről a Covid-járvány óta tudjuk, hogy igen érzékenyek a szállítási határidők esetleges felborulására. Másrészt a megnövekedett távolság természetesen drágábbá is teszi az így leszállított árukat: a Goldman Sachs elemzője szerint az olaj árát körülbelül hordónként 3-4 dollárral emelheti meg, ha teljesen leállna a forgalom a Vörös-tengeren át.
Az olaj ára tehát újabb lökést kapott felfelé, és a hét eleji kereskedésben közel egy százalékkal emelkedett is a Brent minőségű nyersanyag árfolyama. Ezzel az olaj elérte a 78 dolláros árfolyamot, és a kereskedők nem zárták ki, hogy rövid távon további áremelkedések is bekövetkezhetnek, lévén, hogy egyelőre nem látszódik, mikortól enyhülhetne a térségben a geopolitikai feszültség. Az előbb említett Goldman Sachs ugyanakkor nem számít arra, hogy tartósan magasba szökne az energiahordozó ára: 2024-re azt várják, hogy 70 és 90 dollár közt marad a Brent árfolyama.
Szankciók és hatásaik
Az árak emelkedését elvileg okozhatnák az Oroszország ellen bevezetett szankciók is, hiszen ezzel egy jelentős olajexportőrt szeretnének visszaszorítani a G7-be tömörült legfejlettebb országok. Ugyanakkor egybehangzó beszámolók szerint a szankciók hatása fokozatosan enyhül, az orosz exportőrök egy párhuzamos tanker flottilla működtetése révén valójában kikerülik az USA által bevezetett szállítási tilalmakat, és szabadon árulják portékájukat. Emellett új piacokat is találtak az orosz cégek: a Reuters számításai szerint idén Törökország megduplázta a feldolgozott dízelolaj exportját, és közel 2 milliárd dolláros extra profitot tehetett zsebre annak köszönhetően, hogy jelentős diszkonttal megvásárolta az orosz nyersanyagot, és saját finomítóiban azt gázolajjá alakította, majd értékesítette a Földközi-tenger part menti országai számára.Egy hordó Brent minőségű olaj ára az elmúlt 12 hónapban
Forrás: businessinsider.com
Az elemzők szerint az árak stabilitása mellett viszont az szól, hogy a kamatemelések hatására a fejlett gazdaságok mindegyike lassabb gazdasági növekedésre számíthat a jövő évben, ami az EU esetében akár egy enyhe recessziót is jelenthet. Mindeközben a kínai gazdaság még mindig nem talált magára a járvány okozta lezárási sokkból, így a mostani ismereteink szerint a kereslet egyelőre nem indokol komolyabb áremelkedést. Látjuk persze azt is, hogy elég néhány felfegyverzett drón, és minden könnyen megváltozhat a világ egyik legérzékenyebb nyersanyagpiacán, így kiemelten érdemes lesz figyelni az olaj alakulását a következő esztendőben is.
Szerző: Szepesi László
Címkék: olaj, olajár, Fed, Brent, benzin, dízel, olajembargó, háború, Urál, WTI, Gáza
Kapcsolódó anyagok
- 2025.01.14 - Most az amerikaiak miatt drágul az olaj
- 2025.01.06 - Sok ország már megszabadult az orosz gáztól
- 2024.04.24 - Legyen olcsóbb a benzin! És lőn!
- 2024.03.19 - Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására
- 2023.09.12 - Drága maradhat az olaj
- 2023.05.19 - Az autósok harmada spórol az autóhasználaton
- 2023.04.04 - Váratlan döntésre robbant az olajár
- 2023.03.20 - Ezért ilyen pokoli drága nálunk az üzemanyag
- 2022.12.07 - Közel 40 százalékos is lehet az árkülönbség a benzinkutakon
- 2022.09.29 - Merre mozdul az olaj ára?
- 2022.02.02 - Hatalmasat drágulhat az olaj
- 2022.01.05 - A benzinárat nem fertőzi az omikron
További kapcsolódó anyagok