Családok, barátságok estek szét

Ismerős? Amerika kettészakadva választ

2020. november 4. Optimistán kezdődött tegnap az amerikai részvénykereskedelem, miután megnyitottak a választóhelyiségek, hogy megválasszák az USA 46. elnökét és kongresszusát. Ez azért is meglepő, mert jó időbe telhet, amíg kiderül, ki az USA új elnöke, a börze számára pedig nincs rosszabb, mint a bizonytalanság.

- A világ legbonyolultabb választási rendszerét sikerült még bonyolultabbá tennünk – mondta még a nyáron egy amerikai választási szakértő, miután a Kongresszus kiterjesztette a korai és a levélszavazás rendszerét, elsősorban a koronavírus jelentette veszélyekre hivatkozva – egyben okot adva az egyre rosszabbul álló Donald Trumpnak, hogy előre megkérdőjelezze a szavazás érvényességét (amit amúgy nyilatkozatban demokrata politikusok is megtettek). Nem csoda, hogy a választási küzdelmek mellett már a jogi küzdelmek is megkezdődtek.

Az önmagában talán nem okozna problémát, hogy a választás hivatalos kezdetéig, kedd reggelig közel 100 millió ember már leadta a szavazatát, (ez a 2016-os összes szavazat 73 százaléka), közülük mintegy 36 millióan a már jóval korábban megnyitott szavazóhelyiségekben személyesen, 64 millióan pedig levélben.

Az egyes államok azonban különbözőképpen kezelik a beérkező levélszavazatokat. Ezek a szakértők szerint elsősorban a demokratáknak kedvezőek, mivel a republikánusokra jobban jellemző a személyes szavazás. Több helyen igyekeznek is érvényteleníteni az így beérkező voksokat. Sokan rossz előjelnek tekintik azt is, hogy az előválasztások során a levélszavazatokat sok helyen nem vették figyelembe, Wisconsinban például a szavazólapok mintegy 2, Virginiában 5 százalékát. Ennyi pedig döntő lehet, így már erre hivatkozva is előre megkérdőjelezhető volt a választás tisztasága.
Már dúl a jogi háború
A levélszavazatok beérkezésének határideje eltérő a különböző államokban, és bizonytalan, hogy ezt pontosan tudják-e a választópolgárok. Több helyen, például Pennsylvaniában Wisconsinban, Minnesotában a bíróság döntött a vitatott szabályokról, így a választások körüli jogi háború már meg is kezdődött. Wisconsinban, Hawaiion és Utahban például csak az a szavazat érvényes, amelyik 3-ára megérkezik a választási irodába. Kentuckyban és Pennsylvaniában elég, ha 6-ára ér oda a szavazat, feltéve, hogy a postai bélyegző 3-ikai vagy annál korábbi, Alaszkában pedig csak a 3-ikai feladást figyelik a szavazatszámlálók.

Mindez már eleve lehetetlenné teszi a gyors eredményhirdetést. Ilyen körülmények között elég meglepő, hogy a tőzsdét mintha mindez cseppet sem zavarná. Sőt. A Dow Jones 2,06, a Nasdaq100 1,76, az S&P500 1,78 százalékos emelkedéssel zárta a választásnapi kereskedést, ami sima hétköznapokon sem rossz teljesítmény

Amúgy a beérkezett szavazatok számba vétele is különböző időpontokban kezdődhet meg. Pennsylvania, Michigan és Wisconsin például csak a választások napján fog hozzá a szavazatszámláláshoz, bár például Wisconsinban van olyan terület, ahol kedd délre már a harmadán túljutottak. A kulcsállamok közé tartozó Floridában a postai küldemények feldolgozását a választási nap előtt meg lehetett kezdeni.  Ugyanitt az egyik körzetben az a kérdés is felmerült, hogy mi történjék a szavazás napja előtt elhunyt 26 polgár előre leadott szavazatával. Ezek, ha a bélyegző a halál napján vagy azelőtt kerül rá, érvényesek - döntött Suzy Trutie, a Miami-Dade választási felügyelőhelyettese. 
Elmeszeltek szinte minden autós szavazóhelyet
A Texasi Harris megyében – ami magába foglalja Houstont is – nem csak a levelek fölött folyt vita. Ott 127 ezer úgynevezett Drive-through szavazatot próbáltak meg érvényteleníteni. Ezeket a szavazók autójukból adják le, ahhoz hasonlítható módon, ahogy az autós gyorséttermekben lehet vásárolni. A republikánusok keresetét Texas Legfelsőbb Bírósága, majd egy szövetségi bíró is elutasította. Kedden azonban a 10 ilyen szavazóhelyből 9-et mégis bezártak, csak egy Toyota Centerben lévő működhetett tovább. Ennek ugyanis „fala és teteje van”, vagyis szavazóhelyiségnek számít, így megkérdőjelezhetetlen.

A majdani eredmény megkérdőjelezésére – amit már lényegében mindkét fél kilátásba helyezett – adhatnak okot eltévedt szavazólapok. Floridában egy postán kikézbesítetlen szavazólapokat találtak, és többen beszámoltak arról, hogy a levélben kért szavazólapokat nem kapták meg. Mások azt nem tudják, hogy feladott szavazatuk célba ért-e. Mindazonáltal 30 állam működtet olyan internetes oldalakat, amelyek lehetővé teszik a választók számára, hogy nyomon kövessék, megérkezett-e szavazólapjuk és elfogadták-e azt a számlálásra. 
Még a polgárháború réme is felmerült
Lenne pedig jelentősége annak, hogy megkérdőjelezhetetlen eredmény szülessen, és ha lehet, minél előbb. A polgárháború óta nem volt olyan mély az amerikaiak megosztottsága, mint most. Egyes politikai elemzők fel is idézték egy újabb polgárháború rémét, mindenesetre a hatóságok az eredmény kihirdetése után komoly zavargásokra készülnek. Zavargások voltak négy évvel ezelőtt is, most pedig a világot bejárta az a video, amelyen Texasban Trump-pártiak zaklatták az autópályán a Biden-stáb buszát.  A CNN pedig New Jersey-i és New York-i útblokádokról adott hírt.

Számunkra sajnos nem ismeretlen, de most a tengerentúlon is barátságok szakadnak meg, családok hullanak szét. „Már nem vagy az anyám, mert Trumpra szavazol" mondta a Reuters hírügynökség riportja szerint Mayra Gomeznek a fia Milwaukee-ben. Gomez ugyan egész életében demokrata szavazó volt, de tetszik neki Trump bevándorlóellenes politikája. A 10 választóval  (öt Trump-támogatóval és öt Biden-pártival) készített beszélgetésből kiderült, hogy többségük szerint Trump hivatali ideje alatt személyes kapcsolataik örökre megromlottak.

A párton kívüli Pew Research Centernek szeptemberben Trump és Biden támogatóinak közel 80 százaléka mondta, hogy kevés vagy egyáltalán nincs olyan barátja, aki a másik jelöltet támogatná. Jay J. Van Bavel, a New York-i Egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora szerint ez a „politikai szektarianizmus” nemcsak törzsi, hanem erkölcsi is. Ezt mutatja, hogy az elszigetelődés tragédiája néha egészen durva lehet: Rosanna Guadagno, a Stanford Egyetemen szociálpszichológusát testvére elutasította, mert négy évvel ezelőtt nem támogatta Trumpot. Tavaly az anyja agyvérzést kapott, de a testvér - aki ugyanabban a kaliforniai városban élt, mint az anyja – nem tudatta vele, amikor édesanyjuk fél évvel később meghalt. Csak három nap múlva, egy a sógornőjétől kapott e-mailben közölték vele.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok