Ismét kiderült, a tehetősek viszik a babavárót

2020. március 4. Tavaly kétszámjegyű volt mind a vállalatok, mind a háztartások hitelállományának bővülése – tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatokat értékelő kiadványa. Az MNB szerint ez nem túlfűtött, és nem kockázatos. Például azért, mert a babavárót felvettek között felülreprezentáltak a magasabb jövedelműek.

A háztartási szektor hitelei 17 százalékkal nőttek 2019-ben – írja az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványa. A negyedik negyedévi bővülés közel 300 milliárd forint volt.  Az új lakáshitelek kamatkockázata mérsékelt, amihez hozzájárult a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek folyamatosan növekvő, jelenleg 72 százalékos részesedése is. Bár a hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai szerint összességében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, az átlagos kamatfelárak emelkedtek. A kereslet emelkedését a családvédelmi akcióterv intézkedései is támogatják. A családi otthonteremtési kedvezmény feltételeinek júliusi változásával nőtt a program szerepe a lakáshitelezésben.

A növekedésben jelentős szerepet játszott a júliusban elindított babaváró támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvétel, ami a második félévben 470 milliárd forintot tett ki. Enélkül az állomány növekedése 9 százalék lett volna. Kockázatát mérsékli, hogy a közel 50 ezer szerződés több mint harmada törlesztési moratórium alá esik, vagyis a hitel az ügyfél számára a futamidő végéig kamatmentes. A terméket igénybe vevők között felülreprezentáltak a magasabb jövedelműek, akikre alacsony mértékű eladósodottság jellemző.
Az MNB a hitelbővülés mértékét nem tekinti túlfűtöttnek, és - figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét - szerkezetében sem azonosít kockázatokat. A babaváró hitelek kiáramlásának jelentős mértéke ugyanakkor szerintük indokolttá teszi a hitelpiaci kockázatok alakulásának folyamatos monitoringját.
A babaváró hitelek nyújtása nem párosult érdemben visszafogottabb lakáshitel- és személyikölcsön-kibocsátással, így addicionális hatása egyelőre magasnak tekinthető – állítja a jegybank. Mindennek eredményeként az újonnan kihelyezett hitelek éves értéke több mint 50 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, ezzel nominálisan elérve a 2300 milliárd forintos historikus csúcsot.

A vállalati hitelállomány az év egészében 14 százalékkal, több mint ezermilliárd forinttal emelkedett, noha 2019 negyedik negyedévében a növekedés - a decemberi törlesztések magasabb volumene miatt - mérsékeltebb volt. Ez nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedőnek számít. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya az előzetes adatok alapján szintén 14 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezés egészségesebb szerkezetét 2019-ben az MNB NHP fix konstrukciója is támogatta.

A kétszámjegyű állománybővülés a hitelkínálati feltételek változatlansága és a – főleg a hosszú lejáratú hitelek iránti – kereslet további erősödése mellett valósult meg. A hitelezési felmérésben részt vevő bankok továbbra sem tervezik a feltételek szigorítását, azonban az üzleti ingatlanok finanszírozásánál óvatosak maradnak, elsősorban a lakásprojektek esetében. A nagy összegű hitelek kamatszintjének negyedik negyedévben tapasztalt emelkedése elsősorban az ingatlanszektorhoz kapcsolódó, euróban létrejött szerződéseknek tulajdonítható.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok