Ismét zsarolással kényszerítenék ki az alacsonyabb béremelést

2021. január 19. Rövidesen újra összeül a béremelés mértékéről megállapodni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). A kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Magyar Nemzet nyomásgyakorlásként megírta: ha a szakszervezetek nem engednek, akár nulla százalékos is lehet az emelés.

A 2019-es béremelésben – derült ki akkoriban utólag – a kormányoldal azt sem tartotta lehetetlen megoldásnak, hogy egyezség hiányában az előző évben hatályos minimálbérek mennek tovább. (Ez az, amit nehéz nem zsarolásnak tartani.) A szakszervezeteknek arról kellett tehát dönteniük, hogy vagy belemennek a csekélyebb emelésbe, vagy a bérek egyáltalán nem nőnek. Úgy tűnik, a bevált receptet most is alkalmazhatják.

Pár száz forintos nettó összegen múlik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése: ha a szakszervezetek nem fogadják el a négyszázalékos, kompromisszumos munkaadói bérjavaslatot, akkor megállapodás híján előfordulhat, hogy nem emelkednek a kötelező legkisebb keresetek – írta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint az elhúzódó vitát már így is megérzik a munkavállalók (ez valóban így van, hiszen számos, a minimálbérhez fűződő – például béren kívüli, vagy szociális – juttatás idei mértéke sem ismert).

A kétoldalú informális egyeztetéseken a cikk szerint a munkaadók jelezték: négyszázalékos minimálbér- és bérminimum-emelésbe már hajlandók beleegyezni. Amennyiben pedig júliustól a 2016-ban kötött többéves bérmegállapodás kritériumai szerint lehetőség nyílik a szociális hozzájárulási adó további csökkentésére, további egy százalékkal nőhetne a minimálbér és a bérminimum. A minimálbér összege így bruttó 167 400 forintra, a bérminimum 219 000 forintra emelkedne.

A MASZSZ ragaszkodna az 5 százalékos emeléshez, a Liga Szakszervezet pedig „kerekítve” 168 ezer és 220 ezer forintos minimumokat tartana elfogadhatónak.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Napi.hu-nak néhány nappal ezelőtt felhívta a figyelmet: a jogszabályok nagyon sok esetben úgy fogalmaznak a szociális juttatások - például az álláskeresési támogatás és a táppénz - esetén, hogy egész évben a január 1-én kihirdetett minimálbér az irányadó. Ha a minimálbér februárban emelkedik, akkor ezen juttatásokra az már nem vonatkozik.

A jogszabályok arról szólnak, hogy a szociális partnerekkel lefolytatott konzultáció után a kormány rendeletben határozza meg a minimálbér szintjét. Ennek alapján, ha a három oldal nem tud megállapodni, akkor a kabinet a döntnök ebben az ügyben. A döntés felelőssége azonban nem megosztható a szociális partnerekkel, vagyis ha 0 százalékos béremelést hirdet ki (amilyen még nem fordult elő – az kizárólag a kormány felelőssége) figyelmeztet az érdekképviseleti vezető.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: béremelés, minimálbér, bérminimum, VKF, MASZSZ, Liga Szakszervezet, munkaadók