Mit hoz a 2023-as esztendő a piacnak?

Itt a kripto jégkorszak

Fotó: clipart.com

2022. december 23. A Bitcoin 65 százalékot veszített értékéből 2022-ben. Mindez csupán egy átmeneti bukás vagy egy tartós visszaesés része? Egyszerűen csak a tél jött el, vagy egy tartós jégkorszak köszöntött be? Összefoglaljuk, hogy mi történt a Bitcoinnal 2022-ben, és miért borúsak a kilátások a jövőre nézve.

A Covid-pandémia egyik leváratlanabb mellékhatása volt, hogy az ideiglenesen lakásaikba zárt amerikai és európai munkavállalók milliói – jobb elfoglaltság híján – különböző részvény és kriptovaluta befektetések felé fordultak. Mivel a központi bankok mindeközben nullára csökkentették a kamatokat, hogy ezzel is enyhítsék a lezárások okozta gazdasági sokkot, a kriptopiacra újonnan belépő több millió kisbefektető egy olyan környezetbe csöppent, ahol minden a kockázatos befektetéseknek kedvezett. A frissen befektetett milliárdok és a nullakamat-környezet együttes eredőjeként a piac száguldott 2020 szeptemberétől egészen 2021 októberéig, amikor 1 Bitcoin majdnem 68 ezer dollárt ért.

Jött a korrekció

Egy kis korrekciót mindenki természetesnek tartott ekkor, de az általános hangulat az volt, hogy végre megtalálta a kriptopiac azt a biztos környezetet, azt a folyamatos befektetői kört és azt a szélesebb körű bizalmat, aminek segítségével stabilan tarthatja majd az elért magas árfolyamokat, és gyors felfutást követően az árfolyam nem fog a korábbi évekhez hasonló módon kipukkanni. A normál mértékűnek tekintett korrekció eredményeképpen a 2021-es évet a Bitcoin már 47 ezer dollár környéként zárta, innen várták a további emelkedését idénre. Az elmúlt 12 hónap azonban alaposan rácáfolt azokra, akik abban reménykedtek, hogy ez az árszint tartós maradhat.

Amint az ábrán is látható, a 2022-es esztendő során a Bitcoin értéke folyamatosan csökkent, egy rövid márciusi fellángolást leszámítva az egyik esést csak a következő esés követte. Év végére így a legfontosabb kriptovaluta 12 hónappal ezelőtti árfolyamának csupán töredékét éri: az egy évvel ezelőtti 47 ezer dollárról mára 17 ezer dollárra esett az értéke, ez lényegében egy meredek 65 százalékos csökkentést jelent.

A Bitcoin árfolyama 2022-ben

Forrás: portfolio.hu

A kriptopiacon kívüli fundamentális okok

Ahogyan az jól ismert, a világ tőzsdéit két egymástól független sokkhatás is sújtotta: a nullakamat-környezet fenntarthatatlanná vált a Covid lezárások feloldása után, miközben a február végén kitört ukrán háború komoly inflációs nyomást hozott létre a nyersanyagok, energiahordozók és élelmiszerek piacán. Ahogyan azt már korábban megírtuk, nevükkel ellentétben a kriptovaluták nem devizaként működnek, és értéküket sem mint egyfajta fizetőeszközként árazza be a piac. Ehelyett árfolyamuk sokkal inkább úgy viselkedik, mint egy (nagyon) kockázatos technológiai részvénycsomagé.

A Bitcoin és más vezető kriptovaluták akkor emelkednek, amikor a kamatok alacsonyak (nincs hova befektetni a pénzt, a kötvények és részvények nem hoznak eleget), és a befektetők kockázat iránti étvágya magas (keresik az alternatív befektetési lehetőségeket, fejlődő piaci részvényekbe, egzotikus kötvényekbe és más szokatlanabb befektetésekbe áramlik ilyenkor a pénz). Ugyanígy ennek fordítottja is igaz, ahogyan azt a befektetők kénytelen kelletlen megtanulták 2022-ben: amikor a kamatok emelkednek (azaz egyre jobban megéri biztonságos amerikai vagy európai kötvényekbe fektetni) és a kockázatkerülő magatartás kezd dominálni (amikor elfordulnak a befektetők a szokatlantól és magasabb volatilitást mutató eszközöktől), akkor a kriptovaluták árfolyama szinte szükségszerűen esik.

Miként arról többször beszámoltunk (legutóbb épp a várt Mikulás rally kapcsán), a 2022-es esztendőt végig a központi bankok kamatemelései jellemezték: az USA-ban például a kezdeti nulla szintről mára 4,5 százalékra emelték a FED kamatlábat, miközben a háborús bizonytalanságban a befektetők hanyatt homlok menekültek a legkisebb mértékben is problémásnak tűnő befektetésektől (például a mi saját devizánktól, a forinttól is.)

Ilyen makrokörnyezetben csodát nem lehet tenni, és így teljesen normálisnak is tekinthető, hogy a Bitcoin és a többi kriptovaluta eséssel fejezte be az évet. A visszaesés mértéke azonban a környezet által indokoltnál is nagyobbnak tűnik, és egyéb okokat is kell keresnünk, hogy megmagyarázzuk azt.

A kriptopiac saját válsága

A kriptovaluták egyik legelső és legnagyobb ígérete, hogy a befektetők megszabadulnak a „gonosz” és kapzsi kereskedelmi bankoktól illetve a jegybankok és kormányok összefonódásaként létrejövő (egyes kripto-hívők szerint manipulált és kontrollált) fiat devizáktól (fiat devizának nevezik azokat a valutákat, amiket egy adott országban vagy térségben a jog erejénél fogva kötelező elfogadni minden gazdasági szereplőnek). A kripto világ sajátja, hogy eleve az a pozíciója, hogy kívül helyezkedik el a „normál” világon, a központi kormányzatok által ellenőrzött csatornákon kívül akar érvényesülni. Az a nagy ígéret, hogy létezhet egy olyan pénzügyi rendszer, amely nincs kiszolgáltatva a politikusok kényének-kedvének, a blockchain technológia révén minden tranzakció áttekinthető és transzparens, lényegében költségmentesen és befolyásmentesen lehet a pénzünket nyilvántartani és transzferálni.

Nem célja egy ilyen rövid írásnak, hogy kritikusan elemezzük ezt a fenti vágyat, csupán azt kívánjuk itt jelezni, hogy az átláthatóság, a biztonság és a hitelesség mint elemi érdek jelenik meg ezekben meg a kívánalmakban. Aki kriptoba fektet, az valahol abba is fektet, hogy a pénze úgy lesz biztonságban, hogy arra nem a kormány vigyáz, hanem az internet nagy közössége. A magasba szökő Bitcoin árfolyam mellett az egyre növekvő számú kriptovaluta és a hozzájuk tartozó kriptotőzsdék megjelenésével úgy tűnt, hogy 2021 végére jó úton van a kriptopiac egésze, hogy beteljesítse a függetlenedni vágyó befektetők vágyait.

Sajnos mostanra kiderült, hogy a valóságban egyelőre még sehol nem tart a kriptopiac.

Feloldhatatlan ellentmondás

2022 végére azt kell, hogy mondjuk ugyanis, hogy egyelőre a piac képtelen feloldani azt az ellentmondást, hogy egyszerre maradjon szabályozatlan (azaz központi kormányzati befolyástól mentes) és biztonságos is (azaz a befektetett összegek ne tűnjenek el lépten-nyomon). Az idei évre szinte megszokottá váltak a tőzsdéket érő hackertámadások, amelyek során az online pénztárcák tartalmához illetéktelenek jutnak hozzá és tulajdonítják el nemes egyszerűséggel a befektetők megtakarításait. Egy októberi összesítés szerint, idén legalább 3 milliárd dollárnyi kriptovalutát loptak el a világban: ezek gyakorlatilag egy ősöreg vadnyugati bankrabláshoz hasonlítható események, amikor a befektetett eszközök nyomtalanul és örökre eltűnnek.

A hackertámadásoknál azonban még pusztítóbb az, hogy kiderült, a legnagyobb kriptopiaci szereplők sem feddhetetlenek, az év során több jelentős botrány is rongálta a befektetők bizalmát. Előbb egy stabilnak mondott kriptovalutáról, a Lunáról derült ki, hogy értéke speciel nem stabil, minden ígéret és szofisztikált kripto eljárás ellenére sem tudja az ígért 1 dolláros paritást tartani – ez májusban történt és körülbelül 40 milliárd dollárnyi érték tűnhetett el a bukás következtében. Majd következett a Celsius Network nevű szervezet csődje június elején, amely vagyonosabb befektetők tízezreit semmizte ki, amikor bejelentette, hogy képtelen visszafizetni a nála befektetett összegeket. Így hiába ígértek korábban akár 18 százalékos kamatot is, a végeredmény az lett, hogy a befektetők a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy a kripto világban is fontos, hogy megbízható legyen a partner, akinél elhelyezik a pénzüket.

És még mindig nem beszéltünk az év legnagyobb buktájáról, az FTX, a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjének csődjéről. Hiába a jó politikai kapcsolatok, hiába a sikeres sztárokkal felépített marketing, hiába a jótékony adományozó képében tetszelgő alapító, a végén megint az derült ki, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül az alapító-vezérigazgató a saját kiadásait és saját befektetéseinek veszteségeit az ügyfelek pénzéből fizette ki. A FTX csődje nemcsak milliárdokban mérve jelentős, hanem másodlagos hatásaiban is: egyesek még mindig csak nyomozzák, hogy mennyit is veszíthettek pontosan a csőd során, a biztosítócégek nem hajlandóak biztosítást kötni a kriptocégek vezetői számára, miközben a befektetők menekülnek minden hírre, hírfoszlányra vagy bármilyen meg nem erősített pletykára is. Minden jel szerint a FTX csődje hosszabb hatást válthat ki a kriptopiacon, miután ráirányította a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

A bizalmat kellene helyreállítani

Hiszen, ha nincsen ki ellenőrizzen (merthogy ahogyan az előbb kifejtettük az egész rendszer arra épül, hogy ne legyen, aki ellenőriz), akkor előbb-utóbb az emberi gyarlóság oda vezet, hogy egy újabb lopás, egy újabb sikkasztás, egy újabb csőd következik majd be. Ilyen környezetben a legfontosabb az lenne, hogy a kriptopiaci szereplők visszanyerjék az elriasztott befektetők bizalmát azzal, hogy minél transzparensebben működnek, minél több információt osztanak meg saját tevékenységeikről, hogy eloszlassanak minden rosszindulatú és alaptalan híresztelést. Csakhogy úgy tűnik, hogy ez nem lesz könnyű számukra, hiszen pont az a hitvallásuk része, hogy nem részesei a szokásos pénzügyi világnak, így nem is vonatkoznak rájuk a hagyományos közzétételi kötelezettségek.

Amíg nem tud a kriptopiac egy új, biztonságos környezetet teremteni, addig nem várható, hogy a kriptopiac megnyugodjon, és fundamentális alapokon indokolható, tartós árfolyamszinteket hozzon létre. Marad a kedvező körülmények közt az őrült száguldás fel, majd később a fékeveszett zuhanás le – ahogy 2022-ben is szinte végig. Izgalmas 2023-nak nézünk elébe.

Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, bitcoin, kriptovaluta, vagyon, árfolyam, FTX, tőzsde