Az MNB szerint is rendkívüli helyzetre kell felkészülni
2022. március 8.
Egészen elképesztő szintre drágultak az idegen valuták, mától 66 forinttal kerül(ne) többe a dízel a tegnapinál, és persze megugrottak a pénzpiaci kamatok is. Mindenki csak kapkodhatja a fejét, közben pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp ezt a napot választotta arra, hogy szakcikkben méltassa a magyar válságkezelést.
A háború kimenete és lehetséges geopolitikai, világgazdasági következményei jelenleg még messze nem ismertek – írták le az MNB honlapján megjelent szakcikkben. A szerzők rögzítik: bizonyos, hogy a következő hetekben a gazdaság számos területén rendkívüli helyzetekre kell felkészülni. Az írás azonban elsősorban a hazai válságkezelés méltatásáról szól. A hazai eredmények értékeléséhez referenciapontként a régióban leginkább azonos mérettel, hasonló gazdaságszerkezettel rendelkező cseh gazdaságot választották.
Számottevő különbségként jelezték, hogy a magyar válságkezelés hitelalapú volt. Büszkélkednek például azzal, hogy 2020-2021-ben a lakossági hitelek összesen közel 30 százalékkal, a vállalati hitelek pedig 20 százalékkal emelkedtek Magyarországon, így hazánkban nőtt leginkább a magánszektor hitelállománya Európában. Ez idő alatt Csehországban a lakossági hitelek növekedése 17, a vállalatiaké 8 százalék volt, tehát mintegy a fele a hazai dinamikának.
A jelen körülmények között ezzel (de a magyar jegybank mérlegének a csehországival összevetve kiugró növekedésével is) dicsekedni most eléggé furcsának tűnhet. A hétfői nap ugyanis elég sötét jelzőkkel kerülhet be a magyarországi pénzügyek történetébe. Az euró forintárfolyama még a szinte elképzelhetetlen 400-as szinte is bejárta. Persze nem csak az euró, hanem más valuták ára is az egekbe szállt.
A pénzpiaci kamatok mintegy 4 százalékkal emelkedtek egyetlen nap alatt (nesze nektek, hitelesek!). Az általunk készített grafikont böngészve elég hajmeresztőnek tűnnek a kilátások is. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, a jelentős forintgyengülés miatt az MNB várhatóan rendkívüli kamatemelésre kényszerül. Erre szerinte a mai, úgynevezett nem kamatdöntő ülésen is sor kerülhet. Megemlítette egyébként, hogy a jegybank rendkívüli kamatdöntő ülést bármikor összehívhat.
Németh fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a régióban az MNB-ben a legkisebb a devizatartalék. A csehek rendelkeznek messze a legmagasabb összeggel, de a lengyeleké is számottevően meghaladja a magyar szintet. Németh Dávid szerint ez azért fontos, mert a jegybankok a devizatartalék segítségével tudják tompítani a deviza leértékelődését.
Ha még az előzőkben leírtak nem lenne elég, a Holtankoljak.hu közzétette, mától soha nem látott mértékben nőnek a nagykereskedelmi üzemanyagárak Magyarországon. Szerdán a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal emelkedik, a gázolajért pedig 66 forinttal kell(ene) többet fizetni. A fogyasztói után a nagykereskedelmi árat is fixálta a kormány, így az ársapka miatt a benzinkutak még 480 forintért tudnak (mint a Holtankoljak.hu megjegyzi: ha tudnak) üzemanyagot vásárolni. Ársapka nélkül a 95-ös benzinért literenként 594, a dízelért pedig 640 forintot kellene már adniuk a fogyasztóknak.
Az üzemanyagok példátlan drágulásához nyilvánvalóan hozzájárul a harmatos forint, de nemzetközi hatások is. A már amúgy is jó ideje emelkedő olajárak ugyanis új lendületet kaptak arra a hírre, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei fontolgatni kezdték az orosz olajimport teljes megszüntetését. Tovatűnni látszik az a remény is, hogy az Irán elleni szankciók könnyítésével sikerülhet enyhíteni a piaci pánikot.
Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, árfolyam, kamatok, alapkamat, pénzpiac, Bubor, MNB, elemző, háború
Itt a pénzügyi armageddon?
Fotó: iclipart.com
A háború kimenete és lehetséges geopolitikai, világgazdasági következményei jelenleg még messze nem ismertek – írták le az MNB honlapján megjelent szakcikkben. A szerzők rögzítik: bizonyos, hogy a következő hetekben a gazdaság számos területén rendkívüli helyzetekre kell felkészülni. Az írás azonban elsősorban a hazai válságkezelés méltatásáról szól. A hazai eredmények értékeléséhez referenciapontként a régióban leginkább azonos mérettel, hasonló gazdaságszerkezettel rendelkező cseh gazdaságot választották.
Számottevő különbségként jelezték, hogy a magyar válságkezelés hitelalapú volt. Büszkélkednek például azzal, hogy 2020-2021-ben a lakossági hitelek összesen közel 30 százalékkal, a vállalati hitelek pedig 20 százalékkal emelkedtek Magyarországon, így hazánkban nőtt leginkább a magánszektor hitelállománya Európában. Ez idő alatt Csehországban a lakossági hitelek növekedése 17, a vállalatiaké 8 százalék volt, tehát mintegy a fele a hazai dinamikának.
Elemző szerint rendkívüli kamatemelés várható
A jelen körülmények között ezzel (de a magyar jegybank mérlegének a csehországival összevetve kiugró növekedésével is) dicsekedni most eléggé furcsának tűnhet. A hétfői nap ugyanis elég sötét jelzőkkel kerülhet be a magyarországi pénzügyek történetébe. Az euró forintárfolyama még a szinte elképzelhetetlen 400-as szinte is bejárta. Persze nem csak az euró, hanem más valuták ára is az egekbe szállt.
A pénzpiaci kamatok mintegy 4 százalékkal emelkedtek egyetlen nap alatt (nesze nektek, hitelesek!). Az általunk készített grafikont böngészve elég hajmeresztőnek tűnnek a kilátások is. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, a jelentős forintgyengülés miatt az MNB várhatóan rendkívüli kamatemelésre kényszerül. Erre szerinte a mai, úgynevezett nem kamatdöntő ülésen is sor kerülhet. Megemlítette egyébként, hogy a jegybank rendkívüli kamatdöntő ülést bármikor összehívhat.
Németh fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a régióban az MNB-ben a legkisebb a devizatartalék. A csehek rendelkeznek messze a legmagasabb összeggel, de a lengyeleké is számottevően meghaladja a magyar szintet. Németh Dávid szerint ez azért fontos, mert a jegybankok a devizatartalék segítségével tudják tompítani a deviza leértékelődését.
Lehet tippelni, mennyire sikerül az olajsokkot megállítani a határon
Ha még az előzőkben leírtak nem lenne elég, a Holtankoljak.hu közzétette, mától soha nem látott mértékben nőnek a nagykereskedelmi üzemanyagárak Magyarországon. Szerdán a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal emelkedik, a gázolajért pedig 66 forinttal kell(ene) többet fizetni. A fogyasztói után a nagykereskedelmi árat is fixálta a kormány, így az ársapka miatt a benzinkutak még 480 forintért tudnak (mint a Holtankoljak.hu megjegyzi: ha tudnak) üzemanyagot vásárolni. Ársapka nélkül a 95-ös benzinért literenként 594, a dízelért pedig 640 forintot kellene már adniuk a fogyasztóknak.
Az üzemanyagok példátlan drágulásához nyilvánvalóan hozzájárul a harmatos forint, de nemzetközi hatások is. A már amúgy is jó ideje emelkedő olajárak ugyanis új lendületet kaptak arra a hírre, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei fontolgatni kezdték az orosz olajimport teljes megszüntetését. Tovatűnni látszik az a remény is, hogy az Irán elleni szankciók könnyítésével sikerülhet enyhíteni a piaci pánikot.
A Brent hétfőn 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedett, és átmenetileg a 139 dolláros szintet is átlépte. A UBS nyersanyagelemzője szerint egy elhúzódó háború következtében során a Brent a hordónkénti ára 150 dollár fölé emelkedhet, a Bank of America szakértői úgy vélekedtek, hogy ha az oroszországi olajexport nagy része kiesne, napi 5 millió hordós vagy ennél nagyobb hiány is kialakulhat, ami akár 200 dollárra is feldobná az árakat.
Mint a Reuters hírül adta, a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről szóló tárgyalások sikere bizonytalanná vált, miután Oroszország garanciát követelt az Egyesült Államoktól arra, hogy az ukrajnai konfliktus miatt kiszabott szankciók nem sértik Teheránnal folytatott kereskedelmét. Iránnak amúgy is több hónapba telne, hogy helyreállítsa az olajszállítást, még akkor is, ha sikerül összehozni az új nukleáris megállapodást. Évek óta először tárgyaltak az USA és Venezuela képviselői a latin-amerikai országgal szembeni olajembargó enyhítésének lehetőségéről is, lényegi előrelépés azonban washingtoni források szerint nem történt. Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, árfolyam, kamatok, alapkamat, pénzpiac, Bubor, MNB, elemző, háború
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.19 - Már 10 százalék felett a lakáshitelek kamata
- 2022.10.04 - A régió legrosszabbul teljesítő devizája a miénk
- 2022.07.26 - Nagyot emelt az MNB: 10,75 százalék az alapkamat
- 2022.07.06 - Tovább zuhant a forint, újabb mélypontot ért el
- 2022.04.07 - Kimutatták, ennyit buktak az orosz oligarchák
- 2022.03.25 - A háború miatt nagyot nőtt a használt autók ára
- 2022.03.16 - Az olcsóbb kocsikból lehet nagyobb hiány
- 2022.03.09 - Az MKB nem ad semmilyen lakáshitelt
- 2022.03.09 - MNB: bármikor nagyot erősödhet a forint
- 2022.03.08 - Kiderült, kiknek fáj nagyon a Sberbank csődje
- 2022.03.07 - Hiányzik a támasz a forintnak
- 2022.03.04 - Feljelentette a Raiffeisen a csődjével riogatókat
- 2022.03.04 - Rohannak útlevélért a magyarok, de az állami szervek nyugodtak
- 2022.03.01 - Mi lehet az legsötétebb forgatókönyv?
- 2022.02.25 - Kimutatták, a háború miatt közvetlenül ennyit veszíthet Magyarország
- 2022.02.25 - Még sokba kerülhet nekünk az orosz-ukrán háború
További kapcsolódó anyagok