Nem tett jót a forint árfolyamának az újabb konfliktus

Itt az újabb bokszmeccs az MNB és a kormány között

Fotó: Pixabay

2024. január 26. Sokadik fejezetéhez érkezett az MNB és a kormány közötti konfliktusok története. Most a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank szakértői vitatkoztak össze. Közben a forint szépen gyengülget. Noha úgy tűnik, szakmai vita folyik, minden érvelésben azért odaszúrnak a másiknak. Valójában mindegyik fél a másikat okolja azért, hogy a magyar gazdaság helyzete finoman szólva nem túl jó.

Most éppen a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank keveredett konfliktusba egymással. Az adok-kapok kérdése az, hogyan is kellene árazni a vállalati hiteleket, hogy végre beinduljon a hitelezés Magyarországon. Mert bizony a rendkívül magas infláció, és az elszállt hozamok/kamatok azt hozták magukkal, hogy nagyon megdrágultak a hitelek nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a főbűnös a referenciakamat, annak kellene alacsonyabbnak lennie. Ha pedig magától nem megy le (vagy nem olyan gyorsan, mint szeretnék), akkor le kell cserélni egy alacsonyabbra.

Le a BUBOR-ral!

Az NGM szakértői e hét hétfőn szakértői cikkben a Portfolion vetették fel, hogy a hitelkereslet helyreállását úgy lehetne elérni, ha megváltoztatnák a referenciakamatokat. Jelenleg a vállalati hitelek piacán az 1 vagy 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) használatos, melynek napi értéke a panelbankok által beadott kamatjegyzésekből adódik.

A BUBOR árazásában alapvető és meghatározó szerepet tölt be a jegybanki alapkamat és az arra vonatkozó előretekintő várakozások, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a BUBOR lényegében leképezi a jegybanki alapkamat alakulását. Ezzel szemben az állampapír-piaci hozamokat alapvetően a keresleti és kínálati viszonyok, illetve a kockázati- és hozamelvárások határozzák meg. A banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamat a jegybanki kamatcsökkentések következtében bár mérséklődött, de tartósan és lényegesen magasabb szinten van, mint például az azonos lejáratú diszkontkincstárjegy hozama. Ilyen mértékű elnyílásra az elmúlt 25 évben nem volt példa.

Például tegnap, január 25-én a 3 hónapos BUBOR 9,40 százalék volt, a 6 hónapos 8,96 százalék, miközben az ÁKK 3 hónapos referenciahozama 6,86 százalék, a 6 hónapos pedig 6,77 százalék volt.

Az NGM szerint, ha áttérnének a diszkont kincstárjegyek hozamára, mint referenciakamatra, akkor olcsóbbá válnának a hitelek, és ezzel segítenék a vállalati hitelezés felpörgetését.

Felhördülés a piacon

Az S&P Global Financial Institutions elemzője, Lukas Freund a Reuters hírügynökségnek azt mondta, a javaslat újabb példája Budapest nem konvencionális politikájának, amely a gazdaság fellendítését célozta, de kockázatot jelent a pénzügyi szektorra. A referenciakamatok lecserélése ugyanis a banki jövedelmezőséget csökkenti, miközben a kormány eddigi intézkedései is jelentősen megnyirbálták már a hazai bankok nyereségét.

Ráadásul a Portfolio értesülése szerint az is felmerült, hogy nem csupán a vállalati, hanem a lakossági hiteleknél is lecserélnék a diszkont kincstárjegyek hozamára a referenciakamatot, és nem csak felmenő rendszerben, hanem visszamenőleg is. Vagyis nem csak az újonnan folyósított hitelekre, hanem a meglévőkre is. Ezzel oldanák meg a kamatstop kivezetésének dilemmáját.

Tiltakozik az MNB

Az MNB szakértői tegnap egy szakcikkben álltak bele a vitába. Mint írják, a monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását: a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út.

Az MNB szerint számos érv szól az ellen, hogy a BUBOR helyett a diszkontkincstárjegyek hozamát kelljen széles körben alkalmaznia a bankrendszernek referenciaként a hitelek árazásakor. Például a referenciakamatot hiába cserélnék le, a kamatfelárat fel is emelhetik a bankok. A beavatkozással csökkenne a bizalom, nőne a kockázat.

A felvetésre gyengült a forint

Már az ötlet felvetésére is nőtt a piaci bizonytalanság, ami a hitelminősítőknél negatív tényező, ahogy ezt azonnal jelezte a Standard and Poor's kommentárja is. A hitelminősítő rögtön negatívan reagált, jelezve, hogy az ilyen lépések akár az ország hitelminősítését is veszélyeztethetik. Emellett a piaci reakciók is kedvezőtlenek voltak, ami mind a forint árfolyam gyengülésében, mind a kamatvárakozások emelkedésében, mind a tőzsdei árak esésében egyértelműen látszott.

Az érvek között megtalálható az is, hogy a diszkont kincstárjegy hozamokat befolyásolhatják a bankok, mert kicsi a likviditás a piacon, így végül felhajthatják a kamatokat, tehát nem is lehetne elérni így a kívánt célt. (Az MNB írása itt található.)

Az Azénpénzem.hu fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egyébként a diszkont kincstárjegyek hozamai sem a normál piaci működésnek köszönhetően csökkentek, hanem erős állami beavatkozásra.

Nem kell káros intézkedés!

Az MNB szakértői szerint mindenki közös érdeke, hogy a reálgazdaság szereplői mielőbb kiszámítható és stabilan alacsony kamatszinten juthassanak finanszírozáshoz, aminek eléréséhez már ismerjük a receptet: az „egyensúly ÉS növekedés képlete” majd egy évtizeden át jól működött Magyarországon. A gazdasági növekedés újraindításának a legjobb módját most sem kell feltalálni: „elég” egy olyan nyugodt, a várható előnyöket és kockázatokat együttesen mérlegelő, stabilitásorientált gazdaságpolitikai környezetet teremteni, ahol az infláció tovább csökken, a magyar pénzügyi eszközök megítélése javul, a gazdasági bizalom erősödik – és ahol a jegybank fenntartható módon képes végrehajtani kiszámítható, az egyensúly fenntartására törekvő kamatcsökkentési ciklusát. Olyan téves intézkedések, ad-hoc ötletek – mint most a BUBOR lecserélésével kapcsolatos tervezet - csak károsan csökkentik a gazdaságpolitika mozgásterét, és nehezítik a hosszabb távú célok elérését. Ezek helyett hagyjuk inkább türelmesen kibontakozni a kedvező tendenciákat, így sokkal erőteljesebb lesz azok hosszú távú eredménye.

Visszaszólt az NGM: az lesz, amit akarunk

Nem kellett sokáig várni, tegnap kora délután már meg is érkezett a Portfolio-ra az NGM válasza. Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár viszontválaszában azt írja, hogy valójában ők csak azt a problémát orvosolnák, amit az MNB-nek kellene, de nem teszi. Ezért írták a vitaindító cikket.

Hozzáteszi: „jelezzük továbbá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatos és konstruktív egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel a fennálló problémával és annak kezelésével kapcsolatban. A hazai bankok megértették a problémafelvetés gyökerét és keresik a választ arra, hogy ezt a torzulást kezeljék, ezáltal támogassák a gazdaság növekedését. Az egyeztetések lezárását követően annak eredményeiről széles körű tájékoztatást fogunk adni. Ezt követően az új szerződések esetében az alkalmazott kamatszint várhatóan érdemben csökkenhet, ami elősegíti a gazdasági növekedés helyreállítását. Végül újra kiemelnénk, hogy a szakmai vita hasznos, de csak akkor, ha az a probléma gyökerére, és annak megoldására irányul.”

Az NGM tehát lenyomja a bankok torkán, amit akar, az MNB pedig mindezt csak nézheti – derül ki az államtitkár szavaiból.

Mit művelt a forint?

A forint árfolyama nem viselte túl jól a csörtét. Már az sem tett jót az árfolyamnak a múlt héten, hogy felerősödtek azok a várakozások, hogy a Monetáris Tanács 75 bázispont helyett 100 bázisponttal csökkenheti következő ülésén az alapkamatot. Miután a Standard & Poor's hétfőn elítélően nyilatkozott a referenciakamat lecseréléséről, lejtőre került a héten az árfolyam. Míg hétfőn reggel 382,2 forintba került egy euró, csütörtök reggel már 387,45 forint volt. Az MNB válasza után erősödött, délután 5 órakor 385,45 forint volt egy euró. Kérdés, hogy mit művel majd az árfolyam, ha végül az NGM bejelenti a referenciakamat cseréjét.

De nem tett jót az árfolyamnak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar huzavona sem.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!