Négy év alatt 80 százalékkal nőtt a kint élő magyarok száma

Itt vannak az adatok, mibe is lehet nekünk a brexit

2016. július 6. Egyre jobban látszik, hogy az uniós kilépésre voksoló népszavazás hatására Nagy-Britannia modern történetének alighanem egyik legmélyebb politikai válságába zuhant, a világ közben megnyugodni látszik. A magyar statisztikai hivatal (KSH) most frissen egy valóban átfogó áttekintést tett közzé a brit-magyar relációról, a sokakat itthon leginkább foglalkoztató adatokról.

Noha a nagy-britanniai népszavazás óta eltelt időben sem vált világosabbá, hogy a szigetország kiválása az Európai Unióból (brexit) milyen módon és mennyi idő alatt zajlik majd le – sőt még az sem, mennyire lesz valódi kiválás – úgy tűnik, Nagy-Britanniában lett belőle súlyosabb válság. A „győztesek” sorban menekülnek a kontinenshez fűződő kötelékeit eloldozni készülő hajó kapitányi hídjáról. Cameron miniszterelnök bejelentette őszi lemondását, lehetséges utódja, Boris Johnson egykori londoni polgármester közölte, hogy nem pályázik a Downing Street 10-be, majd a brexit fő apostola, Nigel Farage is bejelentette, hogy kilép a játszmából. A helyzetet az ellenzéki Munkáspárt sem lesz képes kihasználni.

A háttérben több tízezres londoni tüntetés az EU mellett, az egyik legtekintélyesebb ügyvédi iroda pedig bejelentette, hogy megbízói nevében biztosítékokat kér arra, hogy a kormány érvényt szerez az Egyesült Királyság alkotmányos rendjének, mely szerint népszavazás ide, népszavazás oda, a kilépésről csak a Parlament dönthet. Márpedig az angolszász rendszerben a bírói hatalom szerepe nagyobb, mint a kontinensen, így akár maga a kilépés is megtámadható lehet a bíróság előtt.

Már a katasztrófa-forgatókönyvek is módosultak

Nagy-Britannia modern történetének így alighanem egyik legmélyebb politikai válságába zuhant, a gazdasági következmények pedig ennek megoldási módjától függően lesznek súlyosak vagy kevésbé súlyosak. Továbbra is egymást követően jelennek meg a katasztrófa-forgatókönyvek, de ezek egyre inkább a brit gazdaságra helyezik a hangsúlyt. Némileg megnyugtatóan hat az is, hogy a vártnál jóval kisebbek voltak az elmúlt napok piaci turbulenciái. A deviza- és tőkepiacokon meglehetős átárazódások mentek végbe, az új árszinteken azonban – egyelőre legalábbis – kevéssé láthatók kezelhetetlen mozgások. Talán sokat elárul az is, hogy az Európai Központi Bank friss sajtóközleményei az EU 2015-ös strukturális pénzügyi mutatóiról és az új 50 eurós bankjegyről szólnak, és az amerikai jegybank szerepét betöltő FED sem nagyon látszik izgatni magát.

Nem úgy a Bank of England! Friss stabilitási jelentése szerint a népszavazás óta a font 9 százalékkal gyengült, a brit bankok részvényei 20 százalékkal, a nagyobb társaságok árfolyamai 10 százalékkal zuhantak, romlottak a növekedési kilátások, emelkedtek a brit eszközök kockázati prémiumai. Szakemberek már korábban jelezték, hogy a kiválás esetén erős gazdaságösztönzésre lesz szükség. Az egyértelműnek látszik, hogy ha nem is fenyegeti elsüllyedés a brit gazdaság önállósodó hajóját, merülése mélyebb, mozgása nehézkesebb lesz.

Jobb lesz (lenne) a különutas britek nélkül?

Közben még az is lehet, hogy az európai vezetők egy része titokban olyan nagyon nem is bánkódik a fejlemények miatt, legtöbb gond ugyanis eddig is a britekkel volt. A KSH által kiadott legfrissebb Statisztikai Tükör – ami egy valóban átfogó áttekintést tett közzé a brit-magyar relációról (ez teljes terjedelmében itt olvasható) – bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2009 júliusa és 2016 márciusa között az Európai Tanácsban lebonyolított 680 szavazás közül a brit miniszterek 85 esetben képviseltek kisebbségi véleményt, míg a sorban következő Ausztria és Németország képviselői kevesebb mint fele ennyiszer szegültek szembe a többségi akarattal. (Megjegyezzük az, hogy Németország második a sorban, hatékonyan látszik cáfolni azt a benyomást, hogy a németek önelvűen igyekeznek uralni az Uniót.)

Az Egyesült Királyság által 2013-ban az Unióba befizetett a hozzájárulások összege mintegy 6 milliárd euróval haladta meg a kapott támogatásokét, ami a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mindössze 0,46 százalékát jelentette. Az ottani gazdasági szereplők tőkebefektetései Magyarországon 2010 és 2014 között növekedtek, 2014 végéig 2,7 milliárd euró érkezett, amivel a szigetország a 6. legnagyobb befektető volt. Magyar gazdasági szereplők ottani befektetéseinek értéke 2014 végén 59 millió euró volt.

A statisztikai kiadvány (amiből néhány számot – jelezve például, hogy vajon sajnálni vagy irigyelni kellene nekünk a szigetországot – képünkön emeltünk ki) természetesen taglalja a különböző gazdasági és turisztikai adatokat is. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy kereskedelmi partnerként nem a legjelentősebbek számunkra a britek. Ezen a képen jelentősen a pontos adatok sem változtatnak.(Akit érdekel, rengeteg számot talál a KSH már hivatkozott tükrében.)

Mindenki a kint dolgozókra figyel

Nálunk a közvélemény figyelmének középpontjában egyelőre a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok sorsa áll. Az eddigi brit nyilatkozatok meglehetős bizonytalansággal ugyan, de nem valószínűsítik, hogy egyik napról a másikra hazaküldenék az EU-államok polgárait a szigetországból, már csak azért sem, mert – s ebben szinte minden elemző egyetért – szükségük van a munkaerejükre. A font esése persze biztos nem esik jól az érintetteknek, ráadásul a távolabbi jövő is kétséges lehet.Az ördög majd a leendő megállapodások részleteiben rejlik. Az EU vezetői mindenesetre eddigi nyilatkozataikban következetesen ragaszkodnak ahhoz, hogy az előnyökből a kiváló Nagy-Britannia sem mazsolázhat, s egy lehetséges megállapodásnak minden fontos területre ki kell terjednie: magyarán, ha a britek a továbbiakban élvezni akarják a közös áru- és tőkepiachoz való hozzáférés előnyeit, nem zárhatják el munkaerőpiacukat az EU polgárai előtt.

Az EU tagállamok adatai szerint 2015 elején 370 ezer magyar állampolgár élt valamelyik EU-tagállamban, 23 százalékuk az Egyesült Királyságban. Ők az átlagnál fiatalabbak, képzettebbek, zömükben egyedülállók. Az utóbbi években Németország vonzereje csökkent, az Egyesült Királyságé nőtt, ott az Eurostat szerint tavaly 86 519-en voltak, ami egy év alatt 16 százalékos növekedés jelentett.

Különböző felmérések vannak

Jellemző, hogy a diplomások aránya az Egyesült Királyságban a legnagyobb, 36 százalék. Legtöbb szó az orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlásáról esik: 2015-ben 941 orvos és 707 szakdolgozó számára állított ki a külföldre távozáshoz szükséges hatósági igazolványt az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ. Több mint ötödük az Egyesült Királyságot nevezte meg célországként.

A britek szerint 2014-ben közel 45 ezer olyan foglalkoztatott volt, aki Magyarországon született, és legalább egy éve az Egyesült Királyságban élt. Létszámuk 2010. és 2014. között közel 20 ezer fővel (80 százalékkal) nőtt. A magyar munkaerő-felmérés szerint 2014-ben rajtuk kívül 6,5 ezren, egy évvel később pedig 9,3 ezren dolgoztak Nagy-Britanniában olyanok, akik rendszeresen hazajártak, és jövedelmükkel hozzájárultak családtagjaik itthoni megélhetéséhez. 2014-ben 161 millió eurót utaltak Magyarországra, ez az összes hazautalás 30 százalékát jelentette.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: világgazdaság, népszavazás, brexit, brit, unió, KSH