Az ÉVOSZ a kormányhoz fordul javaslataival
2012. október 16.
Az irreálisan alacsony árú szerződéskötések tilalmát és a kötelező előleg bevezetését kéri a közbeszerzések esetén az ÉVOSZ a kormánytól. Az építőipart sújtó válság enyhítésére és a növekedési folyamatok beindítására kidolgozott javaslatcsomagban jelzálogjog-bejegyzési lehetőséget is szeretne a szövetség azért, hogy kikényszeríthető legyen az elvégzett munka díjának kifizetése.
A kormány építésügyért felelős tagjaihoz jutatta el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az építőipart sújtó problémák megoldására kidolgozott javaslatcsomagját. Egyfajta segélykiáltásként is értékelhető a szövetség kérése, amivel az ágazat gondjaira hívja fel a figyelmet. A szövetség azt szeretné, hogy az építőipari vállalkozások jelzálogjog-bejegyzési lehetőséggel élhessenek a megrendelő tulajdonában lévő telek- és lakóingatlanokra az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig. Ezzel ugyanis javítani lehetne a fizetési hajlandóságot. Az időhúzó, rosszhiszemű perek (amelyeket a fizetés elhúzása érdekében indítanak) elburjánzását is megakadályoznák.
AZ ÉVOSZ állami tulajdonú, faktoráló intézmény létrehozását is javasolja, hogy tisztességes feltételek mellett faktoráltathassák a cégek a közbeszerzések keretében végzett építési-szerelési munkák elvégzése után kiállított számláikat. (Mint közismert, az állami intézmények a körbetartozások legnagyobb generálói, hiszen jelentős késéssel fizetik ki az elvégzett munkák ellenértékét. – A szerk.) Ezzel párhuzamosan a szövetség azt is szeretné elérni, hogy a 60 napnál nagyobb fizetési késedelem esetén a ki nem fizetett közbeszerzéses számlákat a megrendelő költségére lehessen faktoráltatni.
Az építőipari vállalkozások az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél legalább 20, de legfeljebb 40 százalékos kötelezően adandó előleget vezetnének be. A közbeszerzések esetében az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmának bevezetését javasolják. Ez azt jelenti, hogy az építőipari ágazati minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlatot érvénytelennek kell nyilvánítani.A lánctartozások csökkentése érdekében az állami és magánberuházásoknál egyaránt kötelezően bevezetnék a beruházó pénzügyi fedezetének igazolását és fizetési garanciaadási kötelezettségét.
A lakásépítési és –felújítási piac felélesztése érdekében az ÉVOSZ azt javasolja, hogy a kormány által indított programok az első új lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására irányuljanak. Ugyanakkor csak akkor érdemes belevágni bármilyen programba, ha legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte – áll a munkaanyagban. Ugyanis csak ilyen időtávba fér bele a lakossági elő-takarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége.
A szakmai anyag szerint magánbefektetők és magán-lakásépítők – jelenleg alvó pénzeinek – megmozgatására egy olyan áfa-kedvezmény kidolgozására lenne szükség, amely új épületek építésére vagy a meglévő épületek fenntartására, korszerűsítésre ösztönzi a magánmegrendelői kört. Ugyanakkor fontos lenne önkormányzati lakásprogramok beindítása is.
A recesszió által mélyen érintett ágazatban a 2006-os 2260 milliárd forint értékű országos építés-szerelési tevékenység 2011-re 1687 milliárd forintra esett vissza, ami az inflációs folyamatokat is figyelembe véve 42 százalékos csökkenést jelent. A lakásépítés ezalatt az idő alatt 70 százalékkal zuhant, tavaly már csak 12,6 ezer új lakást adtak át, a felújítások száma pedig nem haladta meg a 100 ezret, miközben a 4,2 millió darab lakás számát tekintve évi 400 ezer lakásfelújítás lenne kívánatos.
Öt év alatt 80 ezren veszették el a munkájukat az ágazatban. 2012. év elején280 ezernél kevesebben éltek az építőiparból, ezen belül 110 ezer volt az alkalmazottak száma. A lánctartozás mértéke becslések szerint 400 milliárd forint.
Jelzálogjogot kér az építőipar
A kormány építésügyért felelős tagjaihoz jutatta el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az építőipart sújtó problémák megoldására kidolgozott javaslatcsomagját. Egyfajta segélykiáltásként is értékelhető a szövetség kérése, amivel az ágazat gondjaira hívja fel a figyelmet. A szövetség azt szeretné, hogy az építőipari vállalkozások jelzálogjog-bejegyzési lehetőséggel élhessenek a megrendelő tulajdonában lévő telek- és lakóingatlanokra az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig. Ezzel ugyanis javítani lehetne a fizetési hajlandóságot. Az időhúzó, rosszhiszemű perek (amelyeket a fizetés elhúzása érdekében indítanak) elburjánzását is megakadályoznák.
AZ ÉVOSZ állami tulajdonú, faktoráló intézmény létrehozását is javasolja, hogy tisztességes feltételek mellett faktoráltathassák a cégek a közbeszerzések keretében végzett építési-szerelési munkák elvégzése után kiállított számláikat. (Mint közismert, az állami intézmények a körbetartozások legnagyobb generálói, hiszen jelentős késéssel fizetik ki az elvégzett munkák ellenértékét. – A szerk.) Ezzel párhuzamosan a szövetség azt is szeretné elérni, hogy a 60 napnál nagyobb fizetési késedelem esetén a ki nem fizetett közbeszerzéses számlákat a megrendelő költségére lehessen faktoráltatni.
Kötelező előleg
Az építőipari vállalkozások az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél legalább 20, de legfeljebb 40 százalékos kötelezően adandó előleget vezetnének be. A közbeszerzések esetében az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmának bevezetését javasolják. Ez azt jelenti, hogy az építőipari ágazati minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlatot érvénytelennek kell nyilvánítani.A lánctartozások csökkentése érdekében az állami és magánberuházásoknál egyaránt kötelezően bevezetnék a beruházó pénzügyi fedezetének igazolását és fizetési garanciaadási kötelezettségét.
A lakásépítési és –felújítási piac felélesztése érdekében az ÉVOSZ azt javasolja, hogy a kormány által indított programok az első új lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására irányuljanak. Ugyanakkor csak akkor érdemes belevágni bármilyen programba, ha legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte – áll a munkaanyagban. Ugyanis csak ilyen időtávba fér bele a lakossági elő-takarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége.
A szakmai anyag szerint magánbefektetők és magán-lakásépítők – jelenleg alvó pénzeinek – megmozgatására egy olyan áfa-kedvezmény kidolgozására lenne szükség, amely új épületek építésére vagy a meglévő épületek fenntartására, korszerűsítésre ösztönzi a magánmegrendelői kört. Ugyanakkor fontos lenne önkormányzati lakásprogramok beindítása is.
Nagy a baj
A recesszió által mélyen érintett ágazatban a 2006-os 2260 milliárd forint értékű országos építés-szerelési tevékenység 2011-re 1687 milliárd forintra esett vissza, ami az inflációs folyamatokat is figyelembe véve 42 százalékos csökkenést jelent. A lakásépítés ezalatt az idő alatt 70 százalékkal zuhant, tavaly már csak 12,6 ezer új lakást adtak át, a felújítások száma pedig nem haladta meg a 100 ezret, miközben a 4,2 millió darab lakás számát tekintve évi 400 ezer lakásfelújítás lenne kívánatos.
Öt év alatt 80 ezren veszették el a munkájukat az ágazatban. 2012. év elején280 ezernél kevesebben éltek az építőiparból, ezen belül 110 ezer volt az alkalmazottak száma. A lánctartozás mértéke becslések szerint 400 milliárd forint.
