Csökkent az önkéntes pénztári költségszint
2024. július 8.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési költsége egyre alacsonyabb – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A klasszikus díjterhelési mutató 2023-ban átlagosan 0,69 százalékra csökkent az előző évi 0,72 százalékról. Az Azénpénzem kalkulátora is azt mutatja, hogy a magasabb összeggel takarékoskodók jobban járhatnak.
Az MNB tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi klasszikus díjterhelési mutatója 0,69 százalékra csökkent a korábbi 0,72 százalékról. Mint azonban a részletekből kiderül, ez nem a levonások csökkenésének, hanem elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen nőtt a pénztári vagyon.
A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket. Utóbbi mutató pedig az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt. A működési díjterhelési rész azonban, ha csak kis mértékben (0,32-ről 0,31 százalékra) is, de itt is csökkent. Ennek oka, hogy számos pénztár sávos, az egyre nagyobb befizetett éves tagdíjból egyre kisebb költséghányadot elvonó rendszert alkalmaz. Mivel tavaly a befizetett tagdíj 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a működési díjterhelési rész csökkent.
A 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) tavaly átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022. évi 0,94 százalékról. Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók tehát egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez pedig – állapította meg az MNB – rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.
Az Azénpénzem kalkulátorából is látszik, hogy több olyan pénztár is akad, amelyek a magasabb befizetéseket alacsonyabb díjjal „jutalmazzák”. Például a Pannónia a 1,5 millió, az Alfa pedig az egymillió forint feletti éves befizetést teljes egészében az egyéni számlára írja jóvá. A Honvéd ezt már 450 ezer forint felett megteszi. (Itt kalkulálhatja, hogy havi befizetéséből éves szinten mennyit írnak jóvá.)
A minimálisan elvárt tagdíjak megugrása tíz évvel ezelőtt kezdődött (ezt megelőzően még ezer forinttal is lehetett tag valaki). Tény persze, amit a szakemberek sokszor hangsúlyoznak, hogy az aktív kor után érzékelhető megtakarításhoz biztosan nem elég havi néhány ezer forintot félretenni. Az is igaz viszont, hogy a kevés is több mint a semmi. Azoknak sem kell korábbi pénzükért aggódniuk, akik a tagdíjemelés miatt kipottyannak ebből a rendszerből. Megtakarításuk nem vész el, bár némiképp folyamatosan csökken. Az előírások szerint ugyanis a nem fizetők hozamából az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada levonható.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2023-as hozamairól, a toplistás helyezettekről itt tájékozódhat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, hozam, MNB, díjterhelés
Jó hírt kaptak a nyugdíjra gyűjtögetők
Fotó: clipart.com
Az MNB tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi klasszikus díjterhelési mutatója 0,69 százalékra csökkent a korábbi 0,72 százalékról. Mint azonban a részletekből kiderül, ez nem a levonások csökkenésének, hanem elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen nőtt a pénztári vagyon.
A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket. Utóbbi mutató pedig az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt. A működési díjterhelési rész azonban, ha csak kis mértékben (0,32-ről 0,31 százalékra) is, de itt is csökkent. Ennek oka, hogy számos pénztár sávos, az egyre nagyobb befizetett éves tagdíjból egyre kisebb költséghányadot elvonó rendszert alkalmaz. Mivel tavaly a befizetett tagdíj 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a működési díjterhelési rész csökkent.
A 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) tavaly átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022. évi 0,94 százalékról. Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók tehát egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez pedig – állapította meg az MNB – rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.
Kalkulálja, mennyit érnek befizetései a különböző kasszáknál!
Az Azénpénzem kalkulátorából is látszik, hogy több olyan pénztár is akad, amelyek a magasabb befizetéseket alacsonyabb díjjal „jutalmazzák”. Például a Pannónia a 1,5 millió, az Alfa pedig az egymillió forint feletti éves befizetést teljes egészében az egyéni számlára írja jóvá. A Honvéd ezt már 450 ezer forint felett megteszi. (Itt kalkulálhatja, hogy havi befizetéséből éves szinten mennyit írnak jóvá.)
A költséglevonási mérték persze fontos, de az még fontosabb, hogy a megtakarítást miként tudja gyarapítani az önkéntes nyugdíjpénztár. A kasszát frissen választóknak, de azoknak is, akik átlépést fontolgatnak, fontos információ lehet a korábbi évek teljesítménye, amiről itt találhat információkat. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a vagyonkezelők változhatnak. Az alacsony hozam miatt váltók pedig járhatnak úgy, hogy csak realizálják a veszteséget, a korrekcióból pedig kimaradnak.
Manapság már csekélyebb összeget nem is igazán lehet félretenni. Havi 5000 forintot csak egyetlen kassza (az Életút) fogad el. Hatezer forintos elvárt tagdíj viszont már 4 szereplőnél is van. Aki pedig havi tízezer forintot tud a nyugdíjtakarékosságra szánni, az már tucatnyi pénztár között válogathat. Közülük a legmagasabb összeget az Életút, a legkevesebbet pedig a Generali írja jóvá (a többi költséglevonás). Havi 15 ezer forintot mintegy másfél tucatnyi pénztár lát szívesen. Az éllovas ebben a megtakarítási sávban is az Életút, a Generali a középmezőnyben helyezkedik el, az utolsó holtversenyben az Allianz, a Prémium és az Erste.A minimálisan elvárt tagdíjak megugrása tíz évvel ezelőtt kezdődött (ezt megelőzően még ezer forinttal is lehetett tag valaki). Tény persze, amit a szakemberek sokszor hangsúlyoznak, hogy az aktív kor után érzékelhető megtakarításhoz biztosan nem elég havi néhány ezer forintot félretenni. Az is igaz viszont, hogy a kevés is több mint a semmi. Azoknak sem kell korábbi pénzükért aggódniuk, akik a tagdíjemelés miatt kipottyannak ebből a rendszerből. Megtakarításuk nem vész el, bár némiképp folyamatosan csökken. Az előírások szerint ugyanis a nem fizetők hozamából az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada levonható.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2023-as hozamairól, a toplistás helyezettekről itt tájékozódhat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, hozam, MNB, díjterhelés
Kapcsolódó anyagok
- 2024.10.01 - Kitalálta a kormány, hogyan nyírja ki a nyugdíjpénztárakat
- 2024.08.30 - Egyre kevesebb tagnak hízik szépen a nyugdíjpénze
- 2024.07.31 - Minden harmadik magyar arra számít, csak 70 évesen mehet nyugdíjba
- 2024.07.29 - Szinte csak a nyugdíjasok miatt nőtt a foglalkoztatottság
- 2024.07.23 - Anyagi csődöt hozhat az idős, ápolásra szoruló hozzátartozó
- 2024.06.27 - Miért nem lehet nekünk európai nyugdíjunk?
- 2024.06.18 - Sohasem dolgoztak ennyien nyugdíj mellett
- 2024.06.17 - Ismét veszélybe kerülhet a nyugdíjpénz?
- 2024.06.03 - Kiderült, hogyan állnak az idén a nyugdíjpénztárak
- 2024.04.23 - Már csak két magánnyugdíjpénztár marad talpon
- 2024.04.22 - Kereseténél nagyobb lett a nyugdíja? Igen, lehetséges!
További kapcsolódó anyagok