Az új szerződésekkel is bármikor gond lehet
2014. szeptember 4.
Az inflációt követhetik a kamatok, de az irányadó kamatláb változásával már lehet gond – derült ki a legutóbbi bírósági tárgyalásokon. A devizaperek körüli fejlemények alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy – ha a kormányzat úgy akarja – bármikor törvénytelenné tehetők majd azok a hitelszerződések is, amelyeket mostanában kötnek a bankok.
Ismét csokorba szedtük, mikor melyik bank keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, és mire jutottak velük (lásd táblázatunkat). A Kéthely azóta is ellentmondóan értelmezett esete után (erről korábban részletesen írtunk) egyetlen banknak sikerült – legalább részben – nyernie az állam ellen. A közzétett ítéletkivonat szerint a bíróság megállapította, hogy a Magyar Cetelem Bank 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között tisztességes, így érvényes hitelszerződést alkalmazott. Vagyis: az érintett mintegy tízezer adósnak a kamatemelés miatt nem jár vissza semmi.
Pedig a hitelszerződéseket tipikusan nem az inflációhoz árazzák. A jelzáloghitelek új generációja jellemzően referenciás kölcsön, azaz valamilyen pénzpiaci kamathoz igazodik (az ezzel kapcsolatos rendelkezéseknek itt nézhet utána). Az erre vonatkozó szabályokat már a Fidesz-kormány hozta, de most a bíróság előtt elkezdődött egy olyan tárgyalás, ami még ezen a téren is elbizonytalaníthatja a hitelintézeteket. Egyre világosabbá válik, miért mondta korábban a Magyar Bankszövetség főtitkára, hogy a bankok a napokban is kötnek szerződéseket, amelyek az új szabályok értelmében tisztességtelennek mondhatóak.
A Sberbank jogi képviselője azt bizonygatta a bíróság előtt, hogy a referenciakamat módosulása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott hét elvet. Az állam jogásza a hitelintézet által használt szakkifejezések bonyolultságára hivatkozott, valamint az MTI tudósítása szerint kifejtette: „az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét”. Ezen a gondolatsoron továbbhaladva, a bankközi irányadó kamatláb (Bubor) alkalmazása is kétségbe vonható, hiszen annak mértékét is maguk alakíthatják a bankok. Persze egyetlen, ráadásul nem éppen a piac legnagyobb szereplőjére ezt elég nehéz lenne ráhúzni. Azt meg nem is feltételezzük, hogy az igen csak drágán foglalkoztatott állami jogászok (a bíróság rendre elképesztő összegekre rúgó munkadíjat ítél meg) azt hiszik, a Sberbank képes a nemzetközi kamatlábat is befolyásolni.
Ennek a pénzintézetnek a perét különösen vártunk, mert jogelődje, a Volksbank a magyar piaci szokásoktól eltérően a devizahiteleknél is referenciás árazást alkalmazott. Úgy véljük, éppen ezért nem véletlen, hogy azt tapasztaltuk, hogy az adósok által indított perekben sem fordult elő a hitelintézet. Még bízunk persze abban, hogy az ítélet (ezt a pert is halasztották) árnyalja majd a most kialakult képet.
Az ítélkezési furcsaságok között érdemes még kiemelni a felügyeleti hatóság szerepének minősítését is. Több perben is hivatkoztak a bankok arra, hogy a felügyeleti hatóság folyamatosan kontrollálta a tevékenységüket. Mint azonban az állam nevében elhangzott: „egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést”. Ha a jogot nem egy bármikor kifordítható, kívánságra csavarható dolognak gondoljuk, akkor ebből az is következhet, hogy a mostani felügyelés sem jelent semmit. Persze ennek ellentmond, hogy például a Széchenyi István Hitelszövetkezet perében az állami jogászok érvként hozták fel, hogy az intézményt a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Az előzményeket (az augusztus 22-29 közötti tárgyalások fejleményeit) korábban közzétett táblázatunkban nézheti meg
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitelek, kamatemelés, referencia kamat, perek, bankok, Fővárosi Törvényszék
Jogellenes minden hitel?
Fotó: Máthé Zoltán, MTI
Ismét csokorba szedtük, mikor melyik bank keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, és mire jutottak velük (lásd táblázatunkat). A Kéthely azóta is ellentmondóan értelmezett esete után (erről korábban részletesen írtunk) egyetlen banknak sikerült – legalább részben – nyernie az állam ellen. A közzétett ítéletkivonat szerint a bíróság megállapította, hogy a Magyar Cetelem Bank 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között tisztességes, így érvényes hitelszerződést alkalmazott. Vagyis: az érintett mintegy tízezer adósnak a kamatemelés miatt nem jár vissza semmi.
A korábbi ígéretekkel ellentétben a tegnapi kormányülés nem döntött arról, miként is kell elszámolni a devizahitelesekkel. Ezzel pedig a jogalkotók már jó ideje adósok. A következő kormányülésen születhet döntés a devizahitelek elszámolását rendező törvényről - közölte Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán az MTI-vel. A szóvivő szerint az eddigi perekből is látszik az, hogy az állam sikerrel tudja megvédeni az embereket a bankokkal szemben.
A bank a bíróság szerint megfelelően járt el, amikor azt kötötte ki, hogy jogosult a kamatot, valamennyi díjat és költséget egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén. Ez ugyanis az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető. Kimondták azt is, hogy ezek a rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) egyéb kikötései biztosították az ügyfél számára kedvező módosítás lehetőségét.Pedig a hitelszerződéseket tipikusan nem az inflációhoz árazzák. A jelzáloghitelek új generációja jellemzően referenciás kölcsön, azaz valamilyen pénzpiaci kamathoz igazodik (az ezzel kapcsolatos rendelkezéseknek itt nézhet utána). Az erre vonatkozó szabályokat már a Fidesz-kormány hozta, de most a bíróság előtt elkezdődött egy olyan tárgyalás, ami még ezen a téren is elbizonytalaníthatja a hitelintézeteket. Egyre világosabbá válik, miért mondta korábban a Magyar Bankszövetség főtitkára, hogy a bankok a napokban is kötnek szerződéseket, amelyek az új szabályok értelmében tisztességtelennek mondhatóak.
Érdekes a felügyeleti hatóság megítélése is
A Sberbank jogi képviselője azt bizonygatta a bíróság előtt, hogy a referenciakamat módosulása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott hét elvet. Az állam jogásza a hitelintézet által használt szakkifejezések bonyolultságára hivatkozott, valamint az MTI tudósítása szerint kifejtette: „az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét”. Ezen a gondolatsoron továbbhaladva, a bankközi irányadó kamatláb (Bubor) alkalmazása is kétségbe vonható, hiszen annak mértékét is maguk alakíthatják a bankok. Persze egyetlen, ráadásul nem éppen a piac legnagyobb szereplőjére ezt elég nehéz lenne ráhúzni. Azt meg nem is feltételezzük, hogy az igen csak drágán foglalkoztatott állami jogászok (a bíróság rendre elképesztő összegekre rúgó munkadíjat ítél meg) azt hiszik, a Sberbank képes a nemzetközi kamatlábat is befolyásolni.
Ennek a pénzintézetnek a perét különösen vártunk, mert jogelődje, a Volksbank a magyar piaci szokásoktól eltérően a devizahiteleknél is referenciás árazást alkalmazott. Úgy véljük, éppen ezért nem véletlen, hogy azt tapasztaltuk, hogy az adósok által indított perekben sem fordult elő a hitelintézet. Még bízunk persze abban, hogy az ítélet (ezt a pert is halasztották) árnyalja majd a most kialakult képet.
Az ítélkezési furcsaságok között érdemes még kiemelni a felügyeleti hatóság szerepének minősítését is. Több perben is hivatkoztak a bankok arra, hogy a felügyeleti hatóság folyamatosan kontrollálta a tevékenységüket. Mint azonban az állam nevében elhangzott: „egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést”. Ha a jogot nem egy bármikor kifordítható, kívánságra csavarható dolognak gondoljuk, akkor ebből az is következhet, hogy a mostani felügyelés sem jelent semmit. Persze ennek ellentmond, hogy például a Széchenyi István Hitelszövetkezet perében az állami jogászok érvként hozták fel, hogy az intézményt a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Bírósági perek | Kitűzött tárgyalások | |||
---|---|---|---|---|
Pénzügyi intézmény | Időpont | Fejlemény/ítélet | Pénzügyi intézmény | Időpont |
Erste Lakáslízing | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | UCB Ingatlanhitel | 2014.09.04 |
UniCredit Leasing | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | CIB Lízing | 2014.09.04 |
UniCredit Leasing Immotruck | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | Budapest Bank | 2014.09.04 |
Aegon Magyarország | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | Eger és Környéke Takszöv. | 2014.09.05 |
Sberbank | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | Hévíz és Vidéke | 2014.09.05 |
Örkényi takarék | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | Bóly és Vidéke | 2014.09.05 |
Lombard Ingatlan | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | ||
Porsche Bank | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 16-ára | FHB Jelzálogbank | 2014.09.12 (korábbról halasztva) |
Savaria Takarék | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 15-ére | Takarékbank | 2014.09.09 (korábbról halasztva) |
Retail Prod | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 8-ára | K&H Bank | 2014.09.09 (korábbról halasztva) |
PSA Finance | 2014.09.01 | Halasztottak szeptember 8-ára | MKB Bank | 2014.09.09 (korábbról halasztva) |
FHB Bank | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 17-ére | Raiffeisen Lízing | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Santander | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 10-ére | Környe-Bokod Takarék | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Kinizsi Bank | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 17-ére | Erste Bank | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Pannon Takarék | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 12-ére | MKB-Euroleasing | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Hypo Alpe-Adria | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 17-ére | Sopron Bank | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Lombard Lízing | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 16-ára | Raiffeisen Bank | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Banco Primus Fióktelep | 2014.09.02 | Visszavonta a keresetet | Felsőzsolca és Vidéke Takszöv. | 2014.09.10 (korábbról halasztva) |
Budapest Autófananszírozási | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 16-ára | Rajka és Vidéke Takszöv. | 2014.09.12 (korábbról halasztva) |
Summit | 2014.09.02 | Halasztottak szeptember 17-ére | CIB Ingatlanlízing | 2014.09.12 (korábbról halasztva) |
EvoBank | 2014.09.02. (08. 26-ról halasztott) | Megállapították a tisztességtelenséget | ||
Széchenyi István Hitelszövetkezet | 2014.09.03 | Megállapították a tisztességtelenséget | ||
Magyar Cetelem Bank | 2014.09.03 | Több időszakban is tisztességes volt a szerződés |
Az előzményeket (az augusztus 22-29 közötti tárgyalások fejleményeit) korábban közzétett táblázatunkban nézheti meg
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitelek, kamatemelés, referencia kamat, perek, bankok, Fővárosi Törvényszék
Kapcsolódó anyagok
- 2014.09.25 - Devizások: mennyi lehet az annyi?
- 2014.09.23 - Elszámoltatás: itt az újabb csomag
- 2014.09.13 - Befellegzett az adóspereknek
- 2014.09.11 - Befagyasztják a kamatokat?
- 2014.09.08 - Alkotmánybírósághoz fordulna a K&H Bank
- 2014.09.08 - Devizaper: hol a célegyenes?
- 2014.09.03 - Erre költik a pénzünket
- 2014.09.01 - Devizaperek: eddig jutottunk!
- 2014.08.25 - Minden az adósmentésről!
- 2014.08.14 - Adósmentés: lesz még meglepetés!
- 2014.07.04 - Adósmentő-csomag: foghíjakkal fogadták el
További kapcsolódó anyagok