Egyre többen fogalmazzák meg aggodalmukat

Jöhet a recesszió, mi lesz a hitelesekkel?

A számok felpörgésének még meg lehet a böjtje
Fotó: Leéb Ádám

2020. március 12. Nemrégiben még lelkesen tudatta a jegybank, hogy mennyire jól fut a hitelezés. Apróbb felhők egyébként már ekkor felbukkantak, mostanra azonban komolyabb aggodalomra is lehet ok. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB helyett inkább mindenki más fél attól, hogy még bajt okozhat a mostani eladósodás.

A lakossági hitelállomány tavaly 17 százalékkal bővült – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatokat értékelő, egy héttel ezelőtt megjelent kiadványában. A jegybank érzékelhetően elégedetten állapította meg, hogy az újonnan kihelyezett hitelek éves értéke 2019 utolsó negyedévében több mint 50 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, ezzel nominálisan elérve a 2300 milliárd forintos historikus csúcsot. Az MNB hangsúlyozta: „a hitelbővülés mértékét nem tekinti túlfűtöttnek, és szerkezetében sem azonosít kockázatokat, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét”.

Mostanra azonban meglehetősen világossá vált, hogy a reálgazdasági folyamatok nagyszerűsége (bármennyire bízik is ebben a jegybank elnöke, Matolcsy György, akinek ezt taglaló előadásáról itt olvashat) nem éppen kőbevésett. A kormány tegnap vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt. Nem nehéz arra jutni, hogy az ilyen intézkedések miatt sok ember jövedelme csökkenhet, még az sem zárható ki, hogy állások kerülhetnek veszélybe.

Az „aranykornak” mind biztosabban vége

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt jegybankelnök a Népszavának adott interjúban korábban arról beszélt, hogy a túlzott adósságvállalással volt már baj, és most is lehet. Nem mindenki figyelt fel a kamatkockázat létezésére, és már bizony megindult a hitelkamatok emelkedése. Ami azonban – hangsúlyozta – minden ciklusfordulóban a legnagyobb kérdés: megmarad-e a munkahely, és ha igen, a munkáltató képes-e és hajlandó-e további béremelésekre.

A pénzügyminiszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy 4 százalék körüli növekedésre tervezték az idei költségvetést, de az előrejelzés alapján az sem kizárt, hogy akár 0,3 százalékos visszaesés lesz. Varga Mihály szerint a kormánynak 5-10 olyan javaslata van „a csőben”, amit a helyzet javítása érdekében akár a jövő héten be tudnának jelenteni. Kivárják azonban, hová fut ki a járvány.

Az aranykornak vége, készülni kell a visszaesésre, a gazdaság lassulására – állította a Figyelőnek adott interjújában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kifejezte aggodalmát, hogy a lakossági hitelek drasztikus mértékben nőttek, egyszerre több hitelük is van az embereknek. Domokos László óriási kockázatot lát abban, hogy általában olyanok veszik fel a személyi kölcsönöket, akik hónapról hónapra élnek.

Ezt mondják minderre a bankok

Az MNB konjunktúrafelmérést végzett az idén a hazai bankok körében. A válaszadó pénzintézetek mintegy 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalati (teljes vállalati és kkv) és a háztartási hitelportfóliója méretét is növelni tervezi. Kizárólag a kereskedelmi ingatlanok finanszírozási állományát növelnék az előző negyedévinél kisebb arányban a bankok. Ezt az MNB az ingatlanpiac ciklikus pozíciójának kedvezőtlenebb megítélésével magyarázza.

A jegybank is szembetűnőnek találta azonban, hogy markáns arányban jelezték a bankok: a fogyasztásihitel-állomány minősége előreláthatólag romlik 2020 első felében. Ilyen tendencia egy negyedévvel korábban egyáltalán nem volt látható (ne feledjük, mindez a veszélyhelyzet mostani kihirdetése előtti fejlemény!).