Jöhet az extra nyugdíjprémium?

2018. december 17. A GKI a KSH által felülvizsgált korábbi, valamint a vártnál kedvezőbb harmadik negyedévi adatok alapján 4,2 százalékról 4,6 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A kancelláriaminiszter ígéretének megfelelően így majdnem biztos, hogy a már kifizetett nyugdíjprémiumot emelni kell. Nagy örömre azért nem lehet ok.

Az idén karácsonyra nem kaptak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón emlékeztetett, a kormánynak idén tavasszal (megjegyezzük, a választások előtt) sikerült Erzsébet-utalványokkal is támogatnia a nyugdíjasokat, reményeik szerint pedig a jövőben is évente egyszer sor kerül hasonlóra a magyar gazdaság jó teljesítménye esetén.

A kancelláriaminiszter korábban beszélt arról, hogy ha az eredetileg kalkuláltnál nagyobb lesz a magyar növekedés, akkor kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. Márpedig ez egyre biztosabb, hogy bekövetkezik. A GKI ma elérhetővé tett prognózisában a KSH által felülvizsgált korábbi, valamint a vártnál kedvezőbb harmadik negyedévi adatok alapján 4,2 százalékról 4,6 százalékra emelte idei GDP várt emelkedését.

A már kiosztott nyugdíjprémiumot 4,3 százalékos növekedéssel kalkulálták, ami 18 ezer forintos prémium kifizetését jelentette (mint korábban megírtuk, nem mindenkinek járt ekkora összeg).  A GKI mostani prognózisa alapján a kifizetéshez számított 0,8-as szorzóval szemben 1,1-et lehetne alkalmazni.

Valójában azonban a törvény szerint bármekkora a GDP növekedése, abból a nyugdíjasok legfeljebb 20 ezer forinttal részesülhetnek. Amennyiben tehát lesz plusz kifizetés, az is maximum 2000 forintra rúghat majd. Az öregségi nyugdíjminimum esetén ez 712 forint, azok pedig, akiknek az ellátása 50 ezer forint, 1250 forint kiegészítésre számíthatnának.

Ez várható a következő évben


Ez a különbség jövőre akár fájhat is, amikor a növekedés – legalábbis szintén a GKI előrejelzése szerint – 2019-ben mindössze 3,2 százalékos lesz, így egyetlen forint prémium sem járhat majd a nyugdíjasoknak.

Mint a GKI leírta: a világgazdaság egészéhez hasonlóan a magyar gazdaság is stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt, de a kockázatok emelkednek. Egy csaknem évtizedes fellendülés után a markáns lassulás, netán a recesszió esélye növekvő. Erre azonban a magyar gazdaságpolitika még csak szavakban készült fel, ugyanis a fiskális és monetáris politika egyaránt prociklikus.

Az idei gyors növekedés a magyar modell ellenére, mindenekelőtt az EU-támogatások (megelőlegezésének) hatására következett be. Ezek dinamizáló szerepe már 2019-ben is markánsan csökken. A kormányzat a kiutat - helyesen - a versenyképesség javításában látja, ez azonban a versenykorlátozó, államközpontú, lojalitásalapú magyar modell érintetlenül hagyása esetén csak csekély eredményt hozhat. Ráadásul 2018-ban a térfoglalás rendkívül felerősödött az igazságszolgáltatásban, a tudományban, a felsőoktatásban és a médiában.

Magyarország politikailag elszigetelődött az EU-ban. A merev, konfrontatív magyar álláspont azért is kockázatos, mert a 2019. évi Európai Parlamenti választásokon ugyan a populista erők előretörése várható, de mivel a győztesek összességében minden bizonnyal a centrumpártok lesznek, a magyar oppozíció – lévén a közös európai költségvetés elfogadása legalább annyira magyar, mint nyugat-európai érdek – nem sok jót ígér (például a jogállamiság szempontjának érvényesítésével kapcsolatban). A donor országok populista pártjaitól pedig nem várható a kohéziós források bővítésének támogatása.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok