Sok múlik a spekulánsokon is

Jöhetnek még meglepetések a benzinkutakon

Akármennyire drága, egyelőre veszik
Fotó: Latzer Anna

2021. október 27. Egyre drágulnak az üzemanyagok, de az azért elgondolkodtató, hogy amikor utoljára a mostani szinten volt a világpiaci olajár, akkor a benzin 404, a dízel pedig 411 forintba került literenként. A kormány adócsökkentési kommunikációja pedig pimasz csúsztatás.

Mától ismét emelkedik a benzin ára. Egymás után dőlnek meg a történelmi rekordok, lassan hozzá kell szoknunk a lélektaninak mondott 500 forintos szinthez a kutaknál. Mint korábban megírtuk, rekordokról persze csak nálunk van szó. Tény, hogy idén január óta a világpiacon az irányadó Brent 50 dollár körüli árról napjainkra 85 dollárra emelkedett, ami persze nem csekély, több mint 60 százalékos drágulást jelent.

Legutóbb 2018 szeptemberében adták-vették a nyersolajat ennyiért a világpiacon, itthon azonban akkor még ennek ellenére távol voltunk az 500 forinttól. A NAV akkor hivatalosan 404 forintban szabta meg a 95-ös benzin, és 411 forintban a dízelolaj üzemanyagköltség-elszámoláskor alkalmazható hivatalos árát. A három év alatt elért 25 százalékos növekedés a forint romlásának következménye.

Pimaszul csúsztat a kormány

Köztudott, hogy a kutaknál forgalmazott benzin árának jelentős része adó, az ellenzéki pártok nem véletlenül követelik ennek csökkentését, hogy a gazdaságra és a lakosságra nehezedő árnyomás csökkenjen. Válaszul Szijjártó Péter miniszter október elején emlékeztetett, hogy a kormány április 1-jétől a gázolaj jövedéki adóját literenként 10 forinttal, a benzinét 5 forinttal csökkentette, ami persze pimasz csúsztatás, hiszen csak a korábban, az alacsony világpiaci olajárak idején érvényesített átmeneti adóemelést adták vissza. A világ legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adóját, ami a benzinárak tetején is ott csücsül ezúttal sem emlegette.

A nemzetközi piacokon mindenesetre változatlan a remény, hogy a világgazdaság helyreállása tartós lesz, folytatódik a korábbi növekedés, ami az olajárak további emelkedését vetíti előre. Elhangzanak azonban bizonytalanságra utaló hangok is: többen tartanak a járvány újabb fellángolásától, ami akkor is megviselheti a gazdaságot, ha mindenütt igyekeznek elkerülni a korábbihoz hasonló zárlatot. Bár Oroszországban most küldték egy hét kényszerszabadságra a munkavállalókat.

Egyes OPEC-országok nem is tudnának többet termelni

Ennek ellenére épp Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes fejtette ki a Reutersnek hogy az olajkereslet a jövő év végére elérheti a világjárvány előtti szintet, azt azonban nem merte megjósolni, hogy az olajárak is rekordmagasságot érnek-e el, ahogy a gázárak. Mint hozzátette, az olaj iránti kereslet akár csökkenhet is, hiszen látszik, hogy egy újabb világjárvány-hullám terjed. Oroszország arra számít, hogy az OPEC+ november 4-i ülésen ismét napi 400 000 hordóval emeli a kitermelési kvótákat, ahogyan erről már korábban megállapodtak.

De már akadnak, akik azt is kétségbe vonják, hogy az olajtermelők képesek elegendő olaj kitermelésére. Mint a Bloomberg „az ügyet ismerőkre hivatkozva” hírül adta, az OPEC plusz országai júliusban 9 százalékkal, augusztusban 16 százalékkal, szeptemberben pedig 15 százalékkal kevesebbet termeltek a tervezettnél. Napi 747 000 hordóval többet termelhettek volna szeptemberben, egyes tagok azonban – köztük Angola, Nigéria és Azerbajdzsán – nem képesek a kibocsátást a megállapodott mennyiségre emelni a beruházások, a feltárás hiánya és egyéb problémák miatt.

A farok csóválja a kutyát?

A termelőkre persze erős nyomást gyakorolnak a fő fogyasztók, köztük India, az Egyesült Államok és Japán, hogy növeljék a kínálatot. Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter egy energiafórumon viszont arról beszélt, hogy az OPEC és szövetségesei nem látnak kőolajhiányt a piacon. Mint nyomatékosította, az első alkalommal látják, hogy a szerepük korlátozott. A probléma ugyanis szerinte nem a kőolaj hiánya. Még ha szállítunk is – fejtegette –, hol vannak a finomítók, amelyek átalakítják? Hozzáfűzte még, hogy „a farok csóválja a kutyát”, mivel a nyersolaj árait más nyersanyagok, például a földgáz és a szén emeli. A szaudi miniszter szerint a kormányok és a vállalatok nem számoltak a világgazdaság gyors kilábalásával a járvány után, a helyzetet ráadásul súlyosbítja az elmúlt néhány év szénhidrogén-befektetéseinek hiánya.

A helyzetet határozottan tovább rontja még a piaci spekuláció. A Reuters piaci elemzője szerint az olajpiacon a nagy fedezeti alapok az árak további emelkedésére számítva döntően vételi pozíciókat vesznek fel. Az október 19-et megelőző egy hét alatt 10 millió hordónak megfelelő mennyiséget vásároltak a hat legfontosabb határidős és opciós konstrukcióból. Ennek nagy része 11 millió hordó új vételi (long) pozíciók létrehozásából származott, miközben mindössze 1 millió eladási (short) pozíció jött létre. A portfóliókezelők 865 millió hordós nettó long pozíciót halmoztak fel, ami csaknem 7:1 arányban haladja meg a short pozíciókat.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: olaj, olajár, OPEC, benzin, üzemanyag, adó, jövedéki adó, spekulánsok