Összeszedtük, néhány termékcsoportban miként változtak az uniós árak
2023. május 11.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelezte, lezárta a tartós élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatát. Az erről kiadott közleményben kifogásolták például, hogy a kereskedők túl magas árrést alkalmaznak. A részletes vizsgálati anyagban azonban mintha nem egészen ugyanazok a megállapítások lennének.
A konzerv- és fagyasztott termékek gyorsított ágazati vizsgálata – derül ki a GVH kiadott közleményéből – igazolta, hogy a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben 25-35 százalékra rúgott, ami jelentősnek tekinthető. Már az összefoglalóban is kitértek azonban arra, hogy az ellátási lánc minden szintjén (termelők, feldolgozók, kiskereskedők) található példa olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben.
A teljes 80 oldalas jelentésben (ezt ide töltöttük le) az előbbieknél – ahogy a GVH-nak, az „élelmiszerinfláció letöréséhez” megfogalmazott, meglehetősen általános, és kormányzati szerepvállalás nélkül nehezen kivitelezhető javaslatainál is – sokkal érdekesebb megállapításokra is bukkanhatunk. Elsőként érdemes rápillantani arra a táblázatra, amit a versenyhatóság a nemzetközi kitekintés keretében adott közre.
A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unióban. Tavaly márciusban ugyan Litvánia és Bulgária elvitte tőlünk az elsőbbség igen kétes dicsőségét, de a magyar adat így is jócskán meghaladta az összes országra általunk számított 8,7 százalékos átlagot. Az idén viszont Magyarországon az átlag két és félszeresét sikerült drágulásban produkálni. A magas árak pedig, hiába mutattak már ki csekélyebb ütemű drágulást áprilisra, velünk maradnak.
A teljes jelentésben leírták, hogy 2019 és 2021 között a hazai kiskereskedelmi szektor nyereségesen működött, de ez a nyereségesség jelentősen csökkent 2022-ben. A beérkezett adatszolgáltatások alapján az élelmiszerek piacán összességében veszteségesek voltak a kiskereskedők. Emögött – rögzítette a GVH – természetesen jelentős heterogenitás figyelhető meg. Volt olyan kereskedő, amelyik 2022-ben is tudott nyereséget termelni, sőt, olyan is akadt, amely képes volt még növelni is a nyereségét.
Utóbbiak egyébként a versenyhatóság szerint kizárólag kisebb méretű kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek valamelyik hazai lánc franchise partnereként működnek. Ez a működési modell a CBA, a Real és a Coop üzleteire jellemző, bár az utóbbi években a Spar is tett erőteljes lépéseket ebbe az irányba. Mellékesen megjegyezzük, hogy az ágazati vizsgálatok mellett az infláció letörésére bevetett online árfigyelő adatbázis a szabályozás szerint az előbbi körben nem kötelező. Ahogy rájuk a kereskedelmi különadók sem vonatkoznak. Hát valahogy így képzeli el a magyar kormány a versenyt.
A most befejezett ágazati vizsgálatban a konzerv- és fagyasztott zöldségeket- és gyümölcsöket nyolc termékcsoportra (ízesítés nélküli fagyasztott zöldségek, ízesítés nélküli fagyasztott gyümölcsök, ízesített fagyasztott zöldségek, ízesítés nélküli konzervzöldségek, ízesítés nélküli konzervgyümölcsök, ízesített konzervzöldségek, fagyasztott burgonyatermékek, illetve egyéb termékek, mint például a sűrített paradicsom) bontva vizsgálta a GVH. Kigyűjtöttük, hogy ezek az árak nemzetközi összevetésben miként változtak nálunk.
Kiskereskedelmi vállalatok végső eladási árból származó bevételének egyébként átlagosan 61 százaléka a beszerzési árat fedezi. Az áru értékesítési és beszerzési ára közötti különbség a bruttó árrés. A kiskereskedelmi vállalatnak ebből a bruttó árrésből kell kigazdálkodnia minden egyéb költségét, a munkavállalók bérétől az energia- és üzemeltetési költségein át a megfizetett adókig. A különböző termékek részletes vizsgálatával nem jutottak egységes eredményre. A GVH jelezte is, hogy az általa bemutatott ár- és költségelemzés „mindössze illusztrációként szolgál”.
A helyzetet ráadásul – olvasható a részletes jelentésben – bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum („árstop”) néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára. Úgy véljük, ismét oda lyukadhatunk ki, hogy a pokoli magas magyar inflációt (feljebb látható, ez mit jelent a konkrét termékkörökben) jórészt maga a kormány gerjesztette.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, árak, unió, GVH, ágazati vizsgálat, tartós élelmiszerek
Jól látszik, mennyire kirívó az élelmiszerek hazai drágulása
Fotó: GVH
A konzerv- és fagyasztott termékek gyorsított ágazati vizsgálata – derül ki a GVH kiadott közleményéből – igazolta, hogy a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben 25-35 százalékra rúgott, ami jelentősnek tekinthető. Már az összefoglalóban is kitértek azonban arra, hogy az ellátási lánc minden szintjén (termelők, feldolgozók, kiskereskedők) található példa olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben.
A teljes 80 oldalas jelentésben (ezt ide töltöttük le) az előbbieknél – ahogy a GVH-nak, az „élelmiszerinfláció letöréséhez” megfogalmazott, meglehetősen általános, és kormányzati szerepvállalás nélkül nehezen kivitelezhető javaslatainál is – sokkal érdekesebb megállapításokra is bukkanhatunk. Elsőként érdemes rápillantani arra a táblázatra, amit a versenyhatóság a nemzetközi kitekintés keretében adott közre.
Az élelmiszerinfláció éves mértéke az egyes EU-tagországokban | |||
---|---|---|---|
Ország | 2021. március | 2022. március | 2023. március |
Ausztria | 1,3 | 5,3 | 14,6 |
Belgium | -0,6 | 4,7 | 20,7 |
Bulgária | 0,2 | 17 | 22,2 |
Ciprus | -1,5 | 10,5 | 6,1 |
Csehország | -0,2 | 7,8 | 24,6 |
Dánia | -1,3 | 6,8 | 16,1 |
Észtország | 0,6 | 13,8 | 25,5 |
Finnország | 0,3 | 4,1 | 17,7 |
Franciaország | 1,1 | 3,4 | 17,2 |
Görögország | -0,1 | 8,5 | 14,1 |
Hollandia | -1,3 | 6,2 | 18,4 |
Horvátország | -1,3 | 11,4 | 18,3 |
Írország | -1 | 3 | 13,3 |
Lengyelország | -0,1 | 9,1 | 25,1 |
Lettország | -0,4 | 15,1 | 24,3 |
Litvánia | -0,2 | 17,6 | 27,5 |
Luxemburg | 1,5 | 4 | 13,5 |
Magyarország | 1,9 | 14,3 | 45,1 |
Málta | 0,9 | 9,4 | 13,3 |
Németország | 1,5 | 6,2 | 22,9 |
Olaszország | 0 | 6 | 13,3 |
Portugália | 1 | 7,4 | 20 |
Románia | 0,8 | 12,1 | 22,2 |
Spanyolország | 1,2 | 6,9 | 16,5 |
Svédország | -0,1 | 5,9 | 21 |
Szlovákia | -1,1 | 12 | 29,1 |
Szlovénia | -0,7 | 7 | 19,8 |
A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unióban. Tavaly márciusban ugyan Litvánia és Bulgária elvitte tőlünk az elsőbbség igen kétes dicsőségét, de a magyar adat így is jócskán meghaladta az összes országra általunk számított 8,7 százalékos átlagot. Az idén viszont Magyarországon az átlag két és félszeresét sikerült drágulásban produkálni. A magas árak pedig, hiába mutattak már ki csekélyebb ütemű drágulást áprilisra, velünk maradnak.
A CBA és hasonlók tarolhattak?
A teljes jelentésben leírták, hogy 2019 és 2021 között a hazai kiskereskedelmi szektor nyereségesen működött, de ez a nyereségesség jelentősen csökkent 2022-ben. A beérkezett adatszolgáltatások alapján az élelmiszerek piacán összességében veszteségesek voltak a kiskereskedők. Emögött – rögzítette a GVH – természetesen jelentős heterogenitás figyelhető meg. Volt olyan kereskedő, amelyik 2022-ben is tudott nyereséget termelni, sőt, olyan is akadt, amely képes volt még növelni is a nyereségét.
Utóbbiak egyébként a versenyhatóság szerint kizárólag kisebb méretű kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek valamelyik hazai lánc franchise partnereként működnek. Ez a működési modell a CBA, a Real és a Coop üzleteire jellemző, bár az utóbbi években a Spar is tett erőteljes lépéseket ebbe az irányba. Mellékesen megjegyezzük, hogy az ágazati vizsgálatok mellett az infláció letörésére bevetett online árfigyelő adatbázis a szabályozás szerint az előbbi körben nem kötelező. Ahogy rájuk a kereskedelmi különadók sem vonatkoznak. Hát valahogy így képzeli el a magyar kormány a versenyt.
Ezt mutatja a konzerv és a fagyasztott termékek látlelete
A most befejezett ágazati vizsgálatban a konzerv- és fagyasztott zöldségeket- és gyümölcsöket nyolc termékcsoportra (ízesítés nélküli fagyasztott zöldségek, ízesítés nélküli fagyasztott gyümölcsök, ízesített fagyasztott zöldségek, ízesítés nélküli konzervzöldségek, ízesítés nélküli konzervgyümölcsök, ízesített konzervzöldségek, fagyasztott burgonyatermékek, illetve egyéb termékek, mint például a sűrített paradicsom) bontva vizsgálta a GVH. Kigyűjtöttük, hogy ezek az árak nemzetközi összevetésben miként változtak nálunk.
Drágulás mértéke 2023. március (%) | ||
---|---|---|
Termékkör | Uniós átlag | Magyar adat |
Fagyasztott zöldségek (a burgonya és más gumósok kivételével) | 19,4 | 38,4 |
Fagyasztott gyümölcsök* | 17,9 | 30 |
Tartósított gyümölcsök és gyümölcsalapú termékek | 17,9 | 28,6 |
Szárított zöldségek, más tartósított vagy feldolgozott zöldségek | 20,2 | 35,6 |
* sok országból nem volt adat, ez az egyetlen kategória, ahol nem a magyar érték a legmagasabb. Horvátországban 55,4 százalékos drágulást mértek | ||
Forrás: GVH jelentés, Azenpenzem.hu számítás |
Kiskereskedelmi vállalatok végső eladási árból származó bevételének egyébként átlagosan 61 százaléka a beszerzési árat fedezi. Az áru értékesítési és beszerzési ára közötti különbség a bruttó árrés. A kiskereskedelmi vállalatnak ebből a bruttó árrésből kell kigazdálkodnia minden egyéb költségét, a munkavállalók bérétől az energia- és üzemeltetési költségein át a megfizetett adókig. A különböző termékek részletes vizsgálatával nem jutottak egységes eredményre. A GVH jelezte is, hogy az általa bemutatott ár- és költségelemzés „mindössze illusztrációként szolgál”.
A helyzetet ráadásul – olvasható a részletes jelentésben – bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum („árstop”) néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára. Úgy véljük, ismét oda lyukadhatunk ki, hogy a pokoli magas magyar inflációt (feljebb látható, ez mit jelent a konkrét termékkörökben) jórészt maga a kormány gerjesztette.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, árak, unió, GVH, ágazati vizsgálat, tartós élelmiszerek
Kapcsolódó anyagok
- 2023.07.07 - Júniusban 20,1 százalék volt az infláció
- 2023.07.06 - Félre is vezetheti a vevőket az árfigyelő
- 2023.06.14 - A háborúnál nagyobb csapás nekünk a kormány
- 2023.05.24 - Tovább csökkent a reálbér Magyarországon
- 2023.05.22 - Ismét a Covid tombolása idején mért alá esett a fogyasztói bizalom
- 2023.05.16 - A régióban is nagy a gond, de a magyar cégek helyzete még rosszabb
- 2023.05.11 - Mintegy húszmilliót térít vissza ügyfeleinek a Fizetési Pont
- 2023.05.10 - Áprilisban is jelentős volt a drágulás
- 2023.05.10 - Újabb áremelés jön az építőiparban
- 2023.05.09 - A CBA, a Real és a Coop üzletekben nem lesz árfigyelés?
- 2023.05.07 - Kiderült minden részlet a kötelező bolti akciózásról
- 2023.05.04 - A magyarok kényszerülnek leginkább a spórolásra a régióban
- 2023.04.27 - Nagyot drágítottak a mobilszolgáltatók
További kapcsolódó anyagok