Csak úgy zúdul a pénz a költségvetésbe

Jól megszedi magát rajtunk az állam

Fotó: Leéb Ádám

2025. szeptember 17. A legfrissebb adatok szerint idén az első hét hónapban az előző év azonos időszakához mérten 70 százalékkal magasabb összeg folyt be a költségvetésbe pénzügyi tranzakciós illetékből. A lakosság azonban nem csak ezt szenvedheti meg. A közvetlen elvonások és a fogyasztáshoz kapcsolt egyéb adók is fájhatnak.

Az idei első hét hónapban – számolta ki a kincstári adatokból az Azénpénzem – a költségvetésbe a gazdálkodó szervezetek 3,6 százalékkal fizettek többet a tavalyinál, a magánszemélyektől viszont közel 10 százalékkal szedtek be magasabb összeget. Ebben pedig nincsenek benne a fogyasztási adók. Ezek jó részét pedig szintén a lakosság, mint végső fogyasztó zsebét terheli. A cége(ke)t birtoklók – például a NER szinte teljes köre – ugyanis sokat visszaigényelhetnek ebből az adóból.

A friss költségvetési adatok szerint áfából a hét hónap alatt 12,5 százalékkal folyt be több az előző év azonos időszakában mérthez képest. A regisztrációs adóbevétel 38 százalék feletti mértékben nőtt. Igazán nagyot – közel 70 százalékot – azonban a pénzügyi tranzakciós illeték ugrott. Tavaly ugyanis a kormány alaposan megdrágította a banki szolgáltatásokat, és ezzel persze tulajdonképpen minden mást is. 2024, augusztus 1-jétől emelték brutálisan meg a tranzakciós illeték mértékét, majd a bankok devizaműveleteire is kivetettek egy úgynevezett átváltási illetéket.

Költségvetési bevételek a pénzügyi tranzakciós illetékből (mrd Ft)
	2024.	2025.
január	34,2	57,2
február	25,6	46,4
március	26,0	44,4
április	27,5	47,8
május	29,3	49,0
június	29,7	47,8
július	25,5	42,9
Összesen	197,9	335,2
Változás	69,4%
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás

A Niveus térségről készített adóelemzésében korábban látványosan mutatta be, hogy mennyire eltérő úton járnak az országok. Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de magas az egyéb ágazati különadók mértéke is. Mint megállapították, a magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos, miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó.

Az MNB a bankokat ostorozza

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétett régiós összehasonlítása szerint nálunk drágult leginkább a pénzügyi szolgáltatások ára. A nagymértékű emelkedés mögött a jegybank szerint is végső soron azonosítható az állam fenekelten bendője. Ezzel együtt most a pénzforgalmi adatokat értékelve kiemelték, mennyire sokat szedtek be az idei második negyedévben lakossági ügyfeleiktől a bankok. (Az ő idősorukban tehát a hetedik hónap még nincs benne.)

Mint leírták, az előző év azonos időszakához képest a hazai szolgáltatók pénzforgalmi bevétele az idei második negyedévben éves összevetésben 24,2 százalékkal emelkedett. A tranzakciók értékével arányos részesedése a bevételeken belül 2,1 százalékponttal nőtt, ami így már 60,5 százalékot tett ki. A bevételek jogcím szerinti megoszlása nem változott jelentősen. Legnagyobb mértékben az átutalásokhoz kapcsolódó bevételek és a számlacsomaghoz kapcsolódó bevételek nőttek (31,3 és 29,6 százalékkal).

Ugyanezen időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 12,1 százalékkal lettek magasabbak. Ezen belül 30 százalékkal ugrottak meg a tranzakciószámmal arányos bevételek, míg a fix (jellemzően havi, vagy éves, illetve egyes eseti díjak) bevételek kis mértékben, nem egészen négy százalékkal csökkentek. Jogcím szerint a bankközi jutalékok és az egyéb bevételek soron megjelenő kereskedői jutalékok hasonló mértékben (12,2, illetve 12,5 százalékkal) bővültek, míg a POS terminálhoz kapcsolódó díjak 3,6 százalékkal mérséklődtek. Ezeket a számokat – jegyezzük meg mi – érdemes a tranzakciós illeték növekedési üteméhez viszonyítani.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: adó, fogyasztási adó, áfa, tranzakciós illeték, költségvetés, bankok, MNB