Jelentősen átalakítanák az alap- és a kórházi ellátást is

Jön az egészségügy felforgatása

Vajon kesztyűs kézzel nyúlnak majd hozzá?
2014. december 9. Már megjelent az a kormányhatározat, amely az egészségügyi alapellátás jelentős átalakításának kidolgozására utasítja a szakminisztert. A kiszivárgott elképzelések (spekulációk?) már kisebb pánikot okoztak a családi orvosok körében. Úgy tűnik, a szakma mostanra megnyugodott, de a lakosságnak a rendeletben szereplő néhány mondat – és az egyéb, már szóba került elképzelések – alapján lehet oka aggodalomra.

A háziorvosok között elterjedt, hogy praxisukat „államosítják”, asszisztenseiket önkormányzati bérlistára veszik, és oda osztják be, ahová éppen szükséges – értesült az Azénpénzem.hu több forrásból is. Mára mintha megnyugodtak volna a kedélyek, az orvosok állítólag szakmai egyeztetésen ígéretet kaptak például arra, hogy plusz pénzzel segítik saját asszisztenseik alkalmazását. (Érdekes megfigyelni, hogy a kormányzati ígéreteket rendre készpénznek veszik a különféle ágazatok, annak ellenére, hogy már számos alkalommal beigazolódott: a jogalkotók a megállapodásokat magukra nézve nem csak kötelezőnek, még irányadónak sem feltétlenül tartják.) Tény, hogy kivétel nélkül minden kormányzati szereplő azt hangsúlyozza, hogy megerősítik a családi orvosi rendszert.

Tulajdonképpen ez szerepel a Magyar Közlönyben már megjelent kormányrendeletben is. Az­ emberi erőforrások miniszterének 2015. március 15-ére olyan javaslatot kell kidolgoznia, ami jó lehet a háziorvosoknak, hiszen a praxisjog vagyoni értékének növelését célozza. Nem mellékes viszont, hogy az alapellátási rendszer felülvizsgálatának, átalakítási irányainak kidolgozását keményen meghatározhatják „gazdasági-, költséghatékonysági szempontok”. Arról pedig már bőven lehet tapasztalatunk, hogy ez a gyakorlatban mit jelenthet. Némi izgalomra adhat okot az is, hogy a kormányrendeletben arról írnak, hogy szükséges a „differenciált közszolgáltatás lehetőségének biztosítása”.

A Xallis kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok megítélése szerint az egészségügy drámaian romlott az elmúlt tíz évben. Különösen a hatvan év felettiek gondolják így (majdnem kétharmaduk érzékel jókora zuhanást a színvonalban). Amikor ezt a kérdést a jövedelem alapján vizsgálták, akkor a havi 150 ezer forintnál kevesebbet keresők 46 százaléka, a félmillió feletti jövedelmet vallóknak pedig 26 százaléka lát jelentős romlást. Utóbbi kategóriában 14 százalék (ami nagyon magas aránynak látszik) egyenesen javulást lát. (Szerintünk közülük sokan lehetnek „újgazdagok”, akiknek a vagyonukkal nőhettek a hozzáférési lehetőségeik.)
A következő évben persze nem csak az alapellátás átalakítása miatt aggódhatunk. Arról már több fórumon szó esett, hogy duálissá teszik az egészségügyet, vagyis mereven szétválasztják az állami és a magánellátást kórházi szinten is. Vagy mégsem teljesen mereven? Portálunk kérdésére ugyanis Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban azt mondta: ahol nem tud az állam a saját infrastruktúrájában ellátást biztosítani – ilyen például a Budai Egészségközpont, ahol a gerincgyógyászati központ működik –, marad az állami finanszírozás. Több szakember is felhívta már a figyelmet arra, hogy a kórházi ellátás átalakítása még egyáltalán nem tűnik kiérlelt, koherens elképzelésnek. (Az eddigi tapasztalatok szerint ez nem szokta zavarni a kormányzatot abban, hogy ne alkosson villámgyorsan különböző törvényeket.)

Sokan ma sem érzik ingyenesnek az ellátást



Érdemes felidézni, hogy nem is olyan régen ugyanez az államtitkár az első komplex szolgáltatást célul tűző magánkórház tájékoztatóján még nem cáfolta, hogy ott állami biztosítottakat is ellátnak majd. Állítólag egyébként éppen az ultramodern intézményről szóló hír nem felhőtlen társadalmi fogadtatása okozhatta az éles irányváltást. A Figyelő egészségügyi konferenciáján mindenestre Zombor azt hangsúlyozta, hogy „a szolidaritáson és kockázatközösségen alapuló egészségügyi rendszerben beteg és beteg között nem lehet különbséget tenni az ellátáson belül”.

Arról azonban, hogy a magyar lakosság miként is éli meg a jelenlegi „ingyenes” állami ellátást, tanulságos információkat adott az egyik tanácsadással, piackutatással foglalkozó (portálunkkal is együttműködő) cég felmérése. A Xallis mérése azt mutatta, hogy mindössze hét százalékos azoknak az aránya, akik teljes egészében állami szolgáltatásnak tartják az egészségügyet. A másik véglet: négy százalék véli úgy, hogy itt csak üzleti alapú magánszolgáltatást kapnak a lakosok. További 16 százalék azt gondolja, hogy csak „némi állami alapháttér” színesíti az üzleti hozzáállást.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok