Ha a cafeteria egyelőre maradhat is, drágább lesz

Jönnek az újabb adóemelések

Kimérik
Fotó: Azénpénzem

2016. június 3. Kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok turisztikára, a hiányzó összeget pedig az idegenforgalmi adó (ifo) emelésével szedhetik be. A benzin ára kevésbé csökkenhet majd, a kormány erről magasabb sáp beszedésével akar gondoskodni. A cafeteria alaposan átalakul, számos elem nem eltűnik, hanem csak magasabb adóteher mellett lesz adható.

A 2017-es költségvetésben az üdülőhelyi feladatok ellátására kevesebbet kapnak az önkormányzatok. Mivel a turisztika (mint a kormányzat annyiszor hangsúlyozza) fontos, a megoldás egyszerű: a helyhatóságok emeljék meg az adót. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága már el is fogadta azt a javaslatot, amely szerint az eddig maximum 300 forint helyett akár 400 forintos is lehessen az ifo. A szállásdíj négy százaléka helyett pedig 4,6 százalékos lehet majd jövőre az elvonás.

Eljátszhatnánk – mint azt teszik kormányzati prominensek –, hogy egyelőre csak egy parlamenti bizottsági javaslatról van szó, de a tapasztalatok szerint ezek csont nélkül mennek át a parlamenten (finomhangolás még várható, ami amúgy rá is férne a szövegre). Ezért mindenki jobban teszi, ha máris barátkozni kezd a változásokkal. Ezek közé tartozik, hogy jövőre a világpiaci árcsökkenéseket „tompítottan” élvezhetik majd az autósok. A jövedéki adó emelésére ugyanis a bizottság a korábban a parlamenthez benyújtott javaslatban szereplő változatok közül a szigorúbbat tartja jónak (a részletes indoklás szerint egyszerűen ez „indokolt”). A benzinre, dízelre és fűtőolajra kivetett jelenlegi adó addig marad érvényben, míg a kőolaj világpiaci ára nem csökken 50 dollár alá. Ha az olaj olcsóbb lesz, akkor az adót emelik.

Literenként 5-10 forintos plusz landol az államnál

A jövedéki adó literenként 5 forinttal lesz magasabb a benzin és a petróleum, és tíz forinttal a fűtőolaj, valamint a dízel esetében. Mostanában éppen 50 dollár körül mozog (inkább alatta) a mérvadó Brent jegyzése, az autósok viszont tudják, hogy a kutaknál az árak így is emelkedtek – például a forint árfolyammozgása miatt (utóbbi persze szóba sem jön az új adótörvényben). Éppen ezért bízott előzetesen szinte mindenki abban, hogy inkább a 40 dolláros szint lesz a vízválasztó. Ha már adóemelés: érdemes felidézni, hogy a dohánytermékek jövedéki adóját három lépcsőben (az első idén szeptemberben lesz) összesen 29 százalékkal növelik jövő év végéig.

Apróságnak tűnik, de igen aggasztó is lehet, hogy a testület elfogadta azt a változtatást is, amely szerint az egészségügyi miniszter rendeletben határozhatja meg azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyeket a munkaadó adómentesen biztosíthat a dolgozójának. Lassan mindenki felelős lesz a magyarok egészségéért, csak a kormányzat nem. Az MTI tudósítása szerint Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára ellenezte ezt az előírást. No nem valami magasabb szempont miatt, hanem csak azért, hogy nehogy már egy ágazati miniszter döntsön adómentességről.

Béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya szálláshely „zsebébe” jövőre a versenyszférában kedvezményesen 225 ezer forintot utalhat a munkáltató. Emellett 150 ezer juthat a vendéglátásra és 75 ezer forint a szabadidőre. Így lesz összesen 350 ezer forintos a teljes keretösszeg.

Sóval azért (még?) nem hintik be minden juttatás helyét

A legjelentősebb ügy persze a cafeteria. Most kiderült, mi a kormányzat elképzelése ezen a téren. Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezenfelül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat SZÉP-kártyára a munkáltató. Ugrott tehát a bérlet. A fővárosiaknak ráadásul még az adható kápé sem kompenzálja ezt a juttatást. Többe kerül 12 hónapon keresztül megvenni a bérletet, pedig olcsóbb lesz, hiszen ez jelenleg egy ezressel többe kerül béren kívüli juttatásként. (Azt is mondhatjuk, hogy a munkáltató ilyen segítségét a közösségi közlekedésben magasabb adóteherrel sújtották – ami azért elég abszurd dolog.)

Az önkéntes pénztárak a „szabadpiacon” küzdhetnek, vagyis: erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a korábban béren kívüli juttatásként ide befizetést választók saját zsebükből is legyenek hajlandók folytatni a takarékoskodást. (Erről részletesebben itt olvashat.) A helyzet viszont a javaslat tükrében valamivel árnyaltabb. Az szja-törvénybe beemelnének ugyanis egy új passzust, amely szerint a „2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja”. Vagyis például a pénztári juttatás adóterhe – az indoklás szerint „átmeneti” intézkedésként – magasabbá válik. Erről lásd táblázatunkat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

A különböző terhelések
Megnevezés	Adóteher	Megjegyzés
Munkabér	93,24	Ha nincs semmilyen kedvezmény, ez tartalmazza a munkavállaló és a munkáltató fizetendőit is
Egyes meghatározott juttatás	49,98	Ez az adó terheli 2017-től pl. az üdülési szolgáltatást, munkahelyi étkeztetést, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, de a SZÉP-keret túllépése is ennyibe kerül, a kápé kereten felüli plusz munkabérként adózik
Béren kívüli juttatás	34,51	Az évi 100 ezer Ft kápé után és a SZÉP-kerete (lásd keretes) után fizetendő