A térségi devizák erősebbek

Kamat, árfolyam: egyedi a magyar út

2018. július 25. Az elemzők gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A forint brutális gyengülése azonban a térségben egyedüli. Hosszabb távon nézve a helyzet még rosszabb.

Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot tegnap a Monetáris Tanács, így az továbbra is 0,9 százalék marad. A döntés megfelelt a várakozásoknak. Nem jelent meglepetést, hogy az MNB vezetői továbbra is ragaszkodnak az eddig vitt laza monetáris politikához, annak ellenére is, hogy piaci résztvevők és az elemzők a pár héttel ezelőtti forintgyengülést követően – amikor a 330 forintos szintet is megjárta az euró forintárfolyama - felvetették a kamatemelést szükségességét.

A nemzetközi környezet érzékelhetően változóban van, ami kihat a forintárfolyamra is. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 2018-ban már kétszer is emelt a kamatain, és sokak szerint még az idén sor kerülhet a harmadik emelésre. Az Európai Központi Bank egyelőre még nem tett hasonló lépést – és úgy vélik, hogy az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak –, eszközvásárlási programján azonban szűkített, így általános az a piaci vélemény hogy lassan vége a monetáris lazítás időszakának.

Csak az inflációra vetik szemüket


MNB azonban már tavasszal közölte, hogy kizárólag az inflációt tartja szem előtt, és nincs árfolyamcélja, legfeljebb 1-1,5 éves távlatban elképzelhető, hogy hozzányúlnak a kamatokhoz. Sőt, akkor Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kifejezetten élesen fogalmazott, kijelentve, hogy „az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja".
A Monetáris Tanács mostani közleményében is kiemelte, hogy egyetlen horgonya az infláció és az inflációs cél elérése továbbra is 2019 közepétől várható. Ehhez pedig a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges.
Lényegében hasonló álláspontra helyezkedett Varga Mihály pénzügyminiszter is, kijelentve, hogy a kormánynak sincs árfolyamcélja. Ugyanő azonban nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy „az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért, a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres.” Vagyis bár a kormány – ahogy ezt Varga jelezte – nem tartotta szükségesnek a 311 forintos euróárfolyammal tervezett költségvetés átdolgozását, tudomásul vette, hogy tartósan 325 forint körüli euróval kell együtt élnie a magyar gazdaságnak.

A kamatdöntés minimális mértékben mozgatta meg az euró forintárfolyamát a piacon. A délelőtt fél 10-kor 326,50 körül mozgó árfolyam 327 forint fölé szaladt, az emelkedést azonban gyors visszaesés követte, és este 7-kor már 326 forint körül – egy ideig alatta is - volt a jegyzés.

Mi a helyzet a környéken?


Az elemzők gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. Rövid távon ez valóban megfigyelhető, hosszabb távon azonban a térség velünk összehasonlítható államai eltérő utakat járnak.
 
Euróárfolyam
 2017. jan.2.2018. jan. 2.2018. júl. 24.Változás (%)*
Magyarország (HUF)309,54309,12326,05-5,3
Lengyelország (PLN)4,41714,16374,3032+2,6
Csehország (CZK)27,034525,50525,671+5,0
Románia (RON)4,53654,6404,6307-2,1
* másfél év alatt az adott deviza szemponjából, + erősödés, - gyengülés

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország ragaszkodik a mienknél kissé magasabban, 1,5 százalékon tartott alapkamat változatlanul hagyásához. Mint egy interjúban a lengyel monetáris tanács egyik tagja ki is jelentette, 2019 végéig nem terveznek változást, függetlenül az EKB döntéseitől. A zloty azonban összességében nem gyengült. úgy, ahogy a magyar deviza. Az euró jegyzése 2017 és 2018 januárja között 4,3-ról több mint 3 százalékkal, 4,17-re erősödött, az utóbbi fél évben pusztán ezt az erőt veszítette el, így most ugyanott jár, ahol másfél éve, 4,3 körül.

A cseh jegybank idén annak ellenére is határozottan nyúlt a kamatokhoz, hogy a korona tavaly majdnem hat százalékot erősödött, amit idén minimális gyengülés követett, így még mindig sokkal erősebb a másfél évvel ezelőtti szintjénél. Február 1-jén 0,5-ről 0,75-re, majd június 27-től 1 százalékra – vagyis a magyarral közel azonos szintre emelte az alapkamatot.

Ennél a három országnál jóval nagyobb, májusban mintegy 5 százalékos inflációt igyekszik megállítani Románia. A lej tavaly több mint 2 százalékkal gyengült, ez azonban az idei első félévben megállt.  Részben nyilván annak is köszönhetően, hogy a román jegybank az alapkamatot ebben a félévben a másik három országénál magasabb, 1,75 százalékos szintről 2,5 százalékra emelte.
 
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok