Kamattartással búcsúzott Matolcsy

2025. február 25. A Matolcsy György vezetésével utoljára ülésező Monetáris Tanács mai ülésén 6,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.

Ma ülésezett utoljára Matolcsy György jegybankelnök vezetésével a Monetáris Tanács, a következő, március 25-i kamatmeghatározó ülésen már Varga Mihály tölti be az elnöki posztot. Az előzetes várakozásoknak megfelelően az alapkamat 6,5 százalékon maradt, a kamatfolyosón sem módosítottak.

A megjelent közleményben a döntéshozók jelezték, hogy "a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják."

Növekvő kockázat

Az MNB közleménye szerint a dezinflációs trend várhatóan az első negyedévben újraindul. A piaci szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb tavaszi átárazásai támogatják, míg a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint a tavaly év végi árfolyam-leértékelődés lassítja a dezinflációs folyamatot. A beérkezett adatok alapján tovább nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata, így a fogyasztóiár-index a decemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest később tér vissza a toleranciasávba. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

A háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök ismertette a főbb szempontokat, melyeket szoros figyelemmel követnek. Egyrészt az inflációs kilátásokat, ezen belül az inflációs várakozások változását, az árfolyamváltozások begyűrűzését, a nyersanyagárak alakulását, illetve a kereskedelempolitikai fejlemények hatását. Másrészt a kockázati megítélést, ezen belül a külső egyensúlyi folyamatok alakulását és a költségvetési célok teljesülését. Harmadrészt a pénzügyi piaci stabilitást, ezen belül az országspecifikus kockázatok változását és a globális kamatkörnyezet és befektetői hangulat alakulását. Kiemelte, hogy továbbra is óvatos és türelmes, stabilitásorientált megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség – írja közleményében az Equilor.

Emelkedő infláció

Januárban 5,5 százalékra nőtt a 12 havi infláció, ami jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat. Az év eleji átárazások és adóemelések miatt decemberhez képest rendkívül magas, 1,5 százalékos volt a havi infláció. A drágulás a tartós fogyasztási cikkeken és a fogyasztással korrigált háztartási energia árán kívül minden komponenst érintett. Különösen magas, 8,5 százalékos volt az éves áremelkedés a szolgáltatásokban. Az egész éves inflációs várakozások is felfelé tolódtak, az Equilor jelenlegi prognózisa 5 százalékos átlagos infláció 2025-ben.

Egyelőre nem várható csökkentés

Figyelembe véve a szigorú álláspontot és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat, Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője sem várja a kamatcsökkentési ciklus újraindítását az elkövetkező hónapokban. Az év második felében nyílhat esetleg tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben látszanak a dezinfláció újraindulásának a jelei, a fentebb említett kockázati faktorokban is érdemi javulás következik be és nemzetközi környezet mostani bizonytalanságai csökkennek.

Szerző: L.J.
Címkék: jegybank, alapkamat, MNB, Monetáris Tanács, Matolcsy György