Már akár retteghetnek is a hitelesek
2014. február 19.
Hiába adott a pénzpiac vészjelzéseket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fittyet hányva rá merészen csökkentette tovább az alapkamatot. Az eddigi folyamatok alapján a hiteleseknek egyáltalán nincs okuk örömre. A devizásokat az árfolyam, a forinthiteleseket viszont az sújthatja, hogy a referenciakamatok tartósan elszakadhatnak az alapkamattól.
Hiába nyilatkozta tegnap több elemző is, hogy az MNB újabb kamatvágása jó hír a forinthiteleseknek, a pénzpiaci folyamatok ezt már nem igazolják vissza. A jelzáloghitelek kamata 2012 áprilisától kötelezően irányadó mutatóhoz kötött. Jellemzően a három- és hathavi pénzpiaci kamat (Bubor), valamint az állampapírok referenciahozama szerint változhatnak a terhek. A kamatcsökkentési ciklus megkezdése óta azonban most először már az előző vágást sem fogadta el a pénzpiac. Kérdés, hogy a következő napokban milyen reakciók várhatók. A referenciakamatok akár tartósan és jelentősen el is szakadhatnak (mint arra nem egyszer már volt példa) az alapkamattól.
Az adósokat aligha vigasztalhatja az alacsony alapkamat, ha ez cseppet sem hat törlesztési terheikre. A mostani helyzet tehát – mint azt már az előző kamatcsökkentést követően is megállapítottuk – akkor is nyugtalanító, ha a jegybank prominensei a tovább csökkentés mellett teszik le voksukat. Akadt elemző, aki a most történteket „elment ezeknek az esze” mondattal kommentálta – igaz, szigorúan név nélkül. Más emlékeztetett arra, hogy egy szintén jobboldali kormány egyszer már mesterségesen leszorította a kamatszintet, aminek hatása durva felszárnyalás lett (ahogy a kuktából kicsap a gőz).
A globális hangulat ugyan kicsit javult a január végihez képest, azonban a stabilizáció részben éppen annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak – állította Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere a kamatcsökkentést követően. Ő finoman fogalmazott, amikor annyit mondott: a mostani döntéssel az MNB nagy kockázatot vállalt. Az alapkamat csökkentése ugyanis a magyar növekedési kilátásokat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést. A trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, sőt maga az MNB is azt prognosztizálta legfrissebb inflációs jelentésében, hogy az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe.
Igazán a devizahitelesek nézhetik rettegve a folyamatokat. Még a legszelídebb előrejelzések szerint is 310 forint feletti euróárfolyamra (ami 254 forintos svájci frankot jelenthet) lehet számítani. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint viszont, amennyiben továbbra sem tesznek utalást a kamatvágási ciklus végére, hanem nyitva hagyják az ajtót az újabb csökkentéseknek, az euró ára az elmúlt hetekben látott 314 forintot is átlépheti. Az mindenesetre sokatmondó, hogy szinte senki sem akad, aki ne devizabefektetéseket ajánlana a pénzzel rendelkezőknek.
Ami pedig a devizahiteleseket illeti: akinek négy évvel ezelőtt 60 ezer forint volt a havi törlesztője, jelenleg már közel 72 ezer forintot kell kifizetnie – kizárólag a gyengülő forint miatt. Ebben a helyzetben mindenképpen jó döntés a fix árfolyamú törlesztés. Az árfolyamgát alá belépés akkor is ajánlható, ha esetleg a gyűjtőhitelek a pénzpiaci kamatok megugrása miatt a mostaninál erőteljesebben gyarapszanak (ki időt nyer, életet nyer). Most (még) a gyűjtőhitel kamata annyira vonzó, hogy szinte csak a nagy csinnadrattával kínált jegybanki Növekedési Hitelprogramhoz mérhető. (Az árfolyamgátról részleteket itt talál.)
Érdemes elolvasni korábbi cikkünket is, ami számításokat is tartalmaz, hogy miként hathat az esetleges kamatemelés a törlesztőkre!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: hitelkamat, forinthitel, kamatváltoztatás, alapkamat, pénzpiac, referenciakamat, állampapír, Bubor, MNB, referencia
Kamatvágás: erőltetett menet
Hiába nyilatkozta tegnap több elemző is, hogy az MNB újabb kamatvágása jó hír a forinthiteleseknek, a pénzpiaci folyamatok ezt már nem igazolják vissza. A jelzáloghitelek kamata 2012 áprilisától kötelezően irányadó mutatóhoz kötött. Jellemzően a három- és hathavi pénzpiaci kamat (Bubor), valamint az állampapírok referenciahozama szerint változhatnak a terhek. A kamatcsökkentési ciklus megkezdése óta azonban most először már az előző vágást sem fogadta el a pénzpiac. Kérdés, hogy a következő napokban milyen reakciók várhatók. A referenciakamatok akár tartósan és jelentősen el is szakadhatnak (mint arra nem egyszer már volt példa) az alapkamattól.
Az adósokat aligha vigasztalhatja az alacsony alapkamat, ha ez cseppet sem hat törlesztési terheikre. A mostani helyzet tehát – mint azt már az előző kamatcsökkentést követően is megállapítottuk – akkor is nyugtalanító, ha a jegybank prominensei a tovább csökkentés mellett teszik le voksukat. Akadt elemző, aki a most történteket „elment ezeknek az esze” mondattal kommentálta – igaz, szigorúan név nélkül. Más emlékeztetett arra, hogy egy szintén jobboldali kormány egyszer már mesterségesen leszorította a kamatszintet, aminek hatása durva felszárnyalás lett (ahogy a kuktából kicsap a gőz).
A globális hangulat ugyan kicsit javult a január végihez képest, azonban a stabilizáció részben éppen annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak – állította Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere a kamatcsökkentést követően. Ő finoman fogalmazott, amikor annyit mondott: a mostani döntéssel az MNB nagy kockázatot vállalt. Az alapkamat csökkentése ugyanis a magyar növekedési kilátásokat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést. A trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, sőt maga az MNB is azt prognosztizálta legfrissebb inflációs jelentésében, hogy az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe.
Érdemes lehet az árfolyamgát alá menekülni
Igazán a devizahitelesek nézhetik rettegve a folyamatokat. Még a legszelídebb előrejelzések szerint is 310 forint feletti euróárfolyamra (ami 254 forintos svájci frankot jelenthet) lehet számítani. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint viszont, amennyiben továbbra sem tesznek utalást a kamatvágási ciklus végére, hanem nyitva hagyják az ajtót az újabb csökkentéseknek, az euró ára az elmúlt hetekben látott 314 forintot is átlépheti. Az mindenesetre sokatmondó, hogy szinte senki sem akad, aki ne devizabefektetéseket ajánlana a pénzzel rendelkezőknek.
Ami pedig a devizahiteleseket illeti: akinek négy évvel ezelőtt 60 ezer forint volt a havi törlesztője, jelenleg már közel 72 ezer forintot kell kifizetnie – kizárólag a gyengülő forint miatt. Ebben a helyzetben mindenképpen jó döntés a fix árfolyamú törlesztés. Az árfolyamgát alá belépés akkor is ajánlható, ha esetleg a gyűjtőhitelek a pénzpiaci kamatok megugrása miatt a mostaninál erőteljesebben gyarapszanak (ki időt nyer, életet nyer). Most (még) a gyűjtőhitel kamata annyira vonzó, hogy szinte csak a nagy csinnadrattával kínált jegybanki Növekedési Hitelprogramhoz mérhető. (Az árfolyamgátról részleteket itt talál.)
Érdemes elolvasni korábbi cikkünket is, ami számításokat is tartalmaz, hogy miként hathat az esetleges kamatemelés a törlesztőkre!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: hitelkamat, forinthitel, kamatváltoztatás, alapkamat, pénzpiac, referenciakamat, állampapír, Bubor, MNB, referencia
Kapcsolódó anyagok
- 2014.03.25 - Még kevesebbet kapsz a pénzedre
- 2014.03.01 - Feléledhet még a bankbetét
- 2014.02.24 - Befürödtünk a forinttal
- 2014.02.18 - Nem hajlandó meghátrálni az MNB
- 2014.02.02 - Már aggódhat minden hiteles
- 2014.01.22 - Hitelkamat: emelés is akad
- 2014.01.21 - A vártnál nagyobbat vágott a kamaton az MNB
- 2013.12.18 - Kamatcsökkentési mellékhatások
- 2013.09.18 - Jogos a rettegés a forinthiteltől?
- 2013.08.29 - Ezért félünk a forinthiteltől
- 2013.04.30 - Bankokra bízzák a kamatokat
- 2013.02.14 - Üres számok az irányadó kamatok?
- 2012.12.20 - Csalóka a biztonság az új hiteleknél?
További kapcsolódó anyagok