Az elállási nyilatkozatok újabb rohama indulhat

Kártérítést is kérnének a devizahitelesek

Fotó: Azénpénzem

2015. szeptember 10. A devizahitelesek képviseletével ismertté vált siófoki ügyvéd, Léhmann György is arra buzdítja már az adósokat, hogy egyetlen fillér törlesztőt se fizessenek, hitelszerződésüket visszamenőleges hatállyal mondják fel. Az úgynevezett elállási nyilatkozatot kitöltők pedig már ebben jelzik, hogy vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítést kérhetnek majd.

Már a nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy több ügyvéd is arra buzdítja az „adósmentés” után a volt devizahiteleseket, hogy fizetés helyett bankjuknak egy elállási nyilatkozatot juttassanak el. A kezdeményezést annak reményében indították el, hogy így elérhetik az eredeti helyzet visszaállítását, vagyis: csak az eredetileg folyósított forintösszeget kell kifizetni. Az jegybank alelnöke levélben fordult az ügyvédi kamara elnökéhez (a teljes levelet itt nézheti meg), hogy baj lehet abból, ha a jogászok ilyesmiben segédkeznek.

A tétek láthatóan emelkednek, az idő viszont egyre fogy. Szeptember 16-ától ugyanis – ahogy azt szintén törvényben is lefektették – megindulhatnának a végrehajtások, kilakoltatások. Erre utalhatott az MNB alelnöke is, amikor azt írta, hogy az elállási nyilatkozatban bízó, a törlesztést beszüntető adóst „a szerződés felmondása, majd végrehajtás fenyegeti”. Hallottunk olyan fenyegetést is, hogy az ilyen nyilatkozatot tevők ezzel deklarálják az együttműködés teljes megtagadását, ami az elbírálás szigorát is befolyásolja. Kérdés persze most is van. Vajon a bíróságok miként döntenek majd az adósok által nyilvánvalóan megtámadott végrehajtási eljárásokban?

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Népszabadság megkeresésére korábban elmondta, hogy az MNB-alelnök levelét kommentár nélkül továbbítják az ügyvédi karnak. – A postás szerepét töltjük be, az fel sem merült, hogy állást foglaljunk ebben a kérdésben – fogalmazott a lapnak Bánáti János. Minden ügyvédnek a legjobb belátása, lelkiismerete alapján, illetve a hatályos jogszabályok ismeretében, a rendelkezésre álló információknak megfelelően kell eldöntenie, hogy mi a legjobb ügyfele számára – tette hozzá.

Léhmann György, siófoki ügyvéd (képünkön) korábban nem helyeselte ezt a fajta ügyintézést, de véleménye az utóbbi két hónapban érzékelhetően fokozatosan változott. Most egyenesen felszólítja minden eddigi és leendő ügyfelét az elállási nyilatkozat kitöltésére. Ehhez még egy szabadon felhasználható formalevelet is közzétett az interneten.

Az átlagos képességű adósnak esélye sincs

Az eljárást a Ptk. egyik passzusára alapozza. Eszerint: "Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat." Az iratból az derül ki, hogy az érdeksérelmet elsősorban a magasan fixált árfolyam okozhatja. Léhmann azonban más muníciót is felvonultat. Az elszámolási, illetve forintosítási törvény szerinte „nehezítette és lehetetlenítette” az adósnak a bírósághoz fordulás jogát.

Utóbbiakat ki is fejti. Mint írja: nehezítette, hiszen az adósnak a kizárólag szerződési feltétel érvénytelensége iránti pereknek egységesen megállapított 36 ezer forint eljárási illeték helyett a törvény alapján már 100 ezer forint költséget is viselni kell. A lehetetlenítés pedig azért áll fenn, mert a törvény alapján eredményt elérni csak a "felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt" olyan kérelemmel lehetséges, amelyre átlagos képességű gondos adós nem képes. (Ezt bizonyíthatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület a hozzá érkezett panaszok 97 százalékát elutasította.)

A banki jogászok az egész - ahogy nevezik - „elállási nyilatkozatos cirkuszt” nevetségesnek találják. Különösen abszurd (amit egyébként portálunknak egy függetlennek tekinthető jogi szakértő is vallott), a nem vagyoni kártérítési igény, ami egyébként a magyar bírói gyakorlatban még nincs is igazán jelen. A Léhmann által ajánlott levél végén mindenesetre az szerepel, hogy a nyilatkozó szerint, amint a bank kézhez vette a levelet, a szerződés megszűnik: „Ennek megfelelően pénzösszeget nem juttatunk a továbbiakban Önök felé, és amennyiben bármiféle követelésük van velünk szemben, azt sem pereseljárásban, sem azon kívül nem ismerjük el. Már most kijelentjük, hogy esetleges peres eljárás esetén jogainkat fenntartjuk az Önök által részünkre okozott vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelésére.”

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát!