Milliókat is eredményezhet a békéltetés

Kártérítést ítéltek egy devizahitelesnek

2012. szeptember 10. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 3,1 millió forintos kártérítést ítélt meg egy devizahitelesnek, mert a megítélt kiváltó kölcsönt bankja nem utalta időben. A történet még nem ért véget, de sok olyan ügy akad, amelyekben a panaszosok már hozzá is jutottak pénzükhöz.

Korábban már többször beszámoltunk arról, hogy kik nem fogadták meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mellett működő tanács ajánlásait. A PBT előtt azonban sokszor születik egyezség is. Időnként nem is csekély összegre számíthatnak ennek eredményeképpen a panaszosok. Például az egyik társaság vállalta, hogy a megkötött életbiztosítási szerződést megszünteti, és összesen 10 millió forintot átutal (volt) ügyfele bankszámlájára. A dolog egyébként közelebbről nem is annyira örvendetes, mint az első pillantásra tűnhet. Az történt ugyanis, hogy egy erősen látáskárosult idős ember a bankban betétet akart elhelyezni. Ehelyett sózta rá az ügyintéző a biztosítást. A közzétett határozatból kiderült, hogy a banki alkalmazottnak nem is volt joga biztosítási tanácsot adni. Az ügyfél így csupán a biztosító jóvoltából kapta vissza maradéktalanul pénzét.

Egy másik esetben a biztosító és közvetítője vállalta 4,5 millió forint kifizetését. Az ügyfél itt is azt állította, hogy bankbetétet akart elhelyezni. A PBT határozatában hosszasan és meggyőzően a biztosító érvei szerepelnek, miért is lehetetlen, hogy igaza legyen a panaszosnak. Ezt követően azonban váratlanul (bár aligha minden alap nélkül) mégis létrejött az egyezség.

Az előbbi ügyekben tulajdonképpen csak saját pénzüket sikerült visszaszerezniük a PBT-hez fordulóknak. Akad azonban más is. Tűzkárnál sikerült kétmillió forintos egyezségre jutni az ingóságok elpusztulása fejében. Szintén a testület segített abban, hogy életbiztosításnál 890 ezer forintot fizessen a biztosító. A kedvező döntést az segítette, hogy mást tartalmazott a biztosítási ajánlat és mást a végül megkötött szerződés.

Többször sikerült kikényszeríteni a végtörlesztést

Jó néhány olyan szűkszavú határozatra is bukkantunk, amelyeknél a bank(ok) elfogadták a végtörlesztést, annak ellenére, hogy a korábban utalt összeg erre nem volt elegendő. Találtunk esetet, amiben két hitelszerződés is szerepelt, az egyiknél 484 ezer, a másiknál 92,3 ezer forint hibádzott (az adósok vállalták ezek megfizetését). Az alighanem gyorsan létrejött egyezség miatt ezekben az esetekben nem írták le, pontosan mi történt (pedig igen tanulságos lehetne azoknak, akik igazukat még nem találták meg).
Végtörlesztési történeteknél is hozott (a korábban ismertetett esetekkel ellentétben) happy end-et az eljárás. A devizahiteles részben életbiztosítása visszavásárlásából akart megszabadulni kölcsönétől. A biztosító azonban az időben benyújtott kérelem ellenére nem utalta a pénzt. A bank persze közölte, hogy elment a hajó. Hiába próbált meg mindent az ügyfél, sorra elutasították. A PBT előtt végre el tudta érni, hogy a biztosító kifizesse az 1,8 millió forintot, a bank pedig vállalta, hogy lezárja a kölcsönszerződést.

Olyan ügyre is leltünk, amiben a 2007-ben mintegy 15 millió forint értékben felvett devizahiteltől sikerült valakinek megszabadulnia anélkül, hogy a hozzá kötött életbiztosítást kifizették volna. A türelem és elszántság végül pénzt termett. A biztosításközvetítő a szerződés megkötésekor azt a tájékoztatást adta, hogy a befizetett biztosítási díjak 90 százaléka bármikor felhasználható végtörlesztéshez. Mint mondta: „csak technikai okok miatt nevezik másként a biztosítási díjat és a díjtartalékot”. Amikor persze élesre fordult a dolog, kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így. A kérelmező biztosítási szerződésének díjtartaléka 2012. július 1-jén 1,058 millió forint volt, a biztosítóval végül egymillió forint kifizetésében egyeztek meg.

Az egyik (még nem nevesített) ajánlásban a PBT 3,1 millió forint kártérítést ítélt meg egy sikertelen végtörlesztőnek. Az adós a végtörlesztéshez forinthitelt kért és kapott. Az összeg azonban – igen bonyolult eseménysort követően – nem ért célba. A történetre később (ha kiderül, mely bank nem teljesíti a határozatot) valószínűleg visszatérünk. Némi bizonytalanságot ad azonban, hogy a határozatban szerepel: a banknak csak akkor kell eleget tennie az ajánlásnak, ha az eredeti hitelnyújtó igazolja, hogy a végtörlesztés csak azért hiúsult meg, mert a másik pénzügyi intézmény nem utalt időben.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok