Egyre nagyobb a hiány, inkább a külföldiek felé adósodunk el

Kéne a pénzünk az államnak, de nem ad több kamatot

Fotó: clipart.com

2025. június 11. Annyira megugrik idén a költségvetés hiánya, hogy jelentősen emelni kell a finanszírozáshoz szükséges állampapír-kibocsátás összegét. Dupláznák a korábban tervezett devizakibocsátást, vagyis az ország a külföld felé adósodna el még jobban. Viszont a lakosságtól nem kérnének több pénzt, vagyis a kamatokat inkább a külföldieknek adnák, mint a magyaroknak – legalábbis a korábbi kormányzati érvelés szerint ez ezt jelenti.

Összesen 651 milliárd forinttal kell megemelni idén az állampapír-kibocsátást, ugyanis a 2025-ös költségvetés várható pénzforgalmi szemléletű hiánya 4 774 milliárd forint lesz a tervezett 4123 milliárd forint helyett, azaz a GDP 4,7 százalékáról 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra emelkedik – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi közös sajtótájékoztatóján. A többlet finanszírozási igényt az adósságkezelő nemzetközi devizakötvény kibocsátással kívánja fedezni.

A bruttó 3 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás időzítéséről, devizaneméről és futamidejéről az ÁKK a piaci viszonyok függvényében dönt. Az ÁKK úgy határozott, hogy 344 forinttal csökkenti a nettó intézményi forint kibocsátást.

Miből mennyit?

Ez egyébként azt jelenti, hogy az eredetileg tervezettnél kétszer több, összesen nettó 1685 milliárd forint finanszírozást vonnak be a deviza intézményi piacról, míg a forint intézményi kibocsátás nettó 2026 milliárd forintra csökken a korábban tervezett 2370 milliárdról. A lakossági nettó kibocsátás most nem változott, igaz, márciusban egyszer ezen már módosítottak, hiszen annyira nem vitte a lakosság az állampapírt, hogy akkor a korábban tervezett 1323 milliárd forintról 915 milliárd forintra, 408 milliárd forinttal csökkentették a háztartások nettó finanszírozási összegét. A különbséget az intézményi befektetőktől tervezték beszedni, de mint látjuk, végül a devizapiacról pótolják.

Most sem kell a lakosságnak az állampapír

A legújabb finanszírozási tervben már úgy számolnak, hogy a lakosságtól várt 915 milliárd forintos nettó állampapír-növekmény nemcsak a lakossági állampapírokból, hanem a lakosság által vásárolt egyéb papírokkal együtt (diszkont kincstárjegy, intézményi államkötvény) jön össze. Mint a múlt héten megírtuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai azt mutatják, hogy május közepén 11358 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapír-állomány, ami 95 milliárd forintos növekedés 4 hónap alatt úgy, hogy közben ezermilliárdos kamatkifizetés történt.

Vagyis a kifejezetten lakosság számára kibocsátott állampapírok állománya gyakorlatilag stagnált, és a háztartások kezében lévő összes állampapír-állomány eddigi nettó növekménye is inkább a diszkont kincstárjegyek vásárlásának köszönhető. (A legfrissebb adatok szerint ugyanis már 42 százalékában teljesült az éves lakossági nettó finanszírozás, ami 384 milliárd forintot jelent május végéig.)

Inkább a külföldnek adják a kamatot

Az elmúlt években sokszor hallhattuk azt, hogy a magas kamatok miatt drága ugyan a lakossági állampapír a költségvetésnek, de legalább hazánkban marad a kamat, amit majd jól elköltenek itthon az emberek. Ezt a hozzáállást adta fel idén az állam.

Nagy Márton tavasszal közölte, hogy a lakossági állampapírok kamatfelára 50-70 bázisponttal meghaladja az intézményi papírokét, a kamatkiadások közben jelentősen emelkedtek. Akkor azt mondta, hogy a helyzet kezelése érdekében a lakossági állampapírokból valamekkora részt ki lehet engedni és intézményi állampapírokba átterelni, illetve az intézményi állampapírok súlyát növelni az adósságfinanszírozásban. Ennek nyomán további lakossági állampapírkamatok csökkentése jöhet el. Ezután jelentették be az alacsonyabb kamatprémiumú BMÁP papírokat.

Most pedig azt látjuk, hogy nem a forint, hanem a deviza intézményi papírokat növelik az államadósságon belül. Ennek hatására devizaadósság részaránya a teljes adósságon belül az új finanszírozási terv következtében az év végén a 30 százalékos benchmark fölé nő, miközben a lakossági állampapírok adósságon belüli aránya a 20 százalékos célszint alá, 19,7 százalékra csökken az év végére. Viszont az ÁKK azzal érvel, hogy a lakossági befektetők nemcsak lakossági termékeket, hanem intézményi állampapírokat is vesznek. Így a lakosság teljes állampapír részaránya az adósság 20 százalékánál nagyobb mértékű.

Mindenestre a finanszírozás átcsoportosítása azt jelenti, hogy a jövőben sem emelik meg a lakossági állampapírok kamatát, így biztosan nem éri meg a további várakozás a kedvezőbb kamatokra.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, PMÁP, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, Prémium Magyar Állampapír, FixMÁP, kamat, infláció