Kollektív szerződés híján szabad lehet a vásár

Kérhető készpénzben a munkabér

Fotó: Azénpénzem
2013. július 18. Bedobhatja a követ a Kúria nemrégiben közzétett döntése a munkabér-kifizetések mára kialakult pocsolyájába. Kimondták ugyanis, hogy a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie. Az ügy azonban jogászok szerint – ha nem is túl egyszerűen – szélesebb körre is kiterjeszthető.

A tranzakciós illeték megemelése alaposan felforgatja a bankszámlák költségeit. A kiadások ezzel olyan szintre emelkedhetnek, ami már a munkavállalók érzékelhető tehernövekedésével jár. Lassan már feledésbe merül, hogy a bérek kifizetésére szolgáló munkáltatói pénztárak felszámolásakor arról volt szó, nem kerülhet plusz költségbe, hogy valaki hozzájusson a béréhez. A közszférában a készpénzes kifizetést 1998-ban szüntették meg. A kötelező bankszámlanyitást akkoriban többnyire valamilyen módon ellentételezték.
 
A közszférában dolgozók általában 2500 forintos költségátalányt kaptak. Sok bank ráadásul kedvezményekkel is csábítgatta az érintetteket. Mindez azonban mára már eltűnt. Az ősszel várható banki díjemelések még ott is érzékelhetőek, ahol megtartották a korábbi jó feltételeket. Érdekes módon – mint arról a Napi.hu beszámolt – az Emberi Erőforrás Minisztériumában a milliós fizetésekhez még változatlanul járt a 10 ezer forintos folyószámla-költségtérítés. A minisztérium a cikk megjelenése után gyorsan közölte: lemondanak róla, inkább jótékonyságra fordítják ezt az összeget. Mindenkiét.

A munkabérhez jutás költségének kérdését forróvá a kormány által bevezetett kemény adóteher tette. Korábban ugyanis valóban lehetett azt mondani (amit amúgy a Kúria nem fogadott el), hogy mindenki találhatott kedvező díjú folyószámlát.
Csak hogy ez ma már nem is néz ki annyira sima ügynek. A Kúria ugyanis kimondta: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállaló béréhez való hozzájutása egy összegben nem jelenthet számára többletterhet. A Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője indított próbapert, mert munkáltatója,  a korábbi fenntartó pécsi önkormányzat, nem volt hajlandó kompenzálni a bankszámlára utalt fizetés felvételének többletköltségeit. (Ezek a költségek pedig most sem csekélyek, de rövidesen vaskosabb summára rúghatnak.)

Összevont perindításban is gondolkodik a szakszervezet


A PDSZ elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. A neten élénk vita bontakozott ki a kommentelők között arról, miért csak a közalkalmazottak számára harcolható ki a költségtérítés. A jogi magyarázat az, hogy a közszférában tették kötelezővé a számlanyitást. A versenyszférában pedig ez továbbra is szabad megállapodás tárgya.

Valójában mindenki tudja, hogy ez egyáltalán nincs így. A cégek nem működtetnek már pénztárakat, a munkabért szinte sehol sem hajlandóak készpénzben kifizetni. Ez – hívta fel több jogász is a figyelmünket – akkor nem vitatható, ha a kollektív szerződésben lefektették. Ellenkező esetben azonban a munkáltató nem kötelezheti a dolgozót arra, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson. (Mint azonban valaki fogalmazott: érdemes lehet kicsit „megvakargatni” azt is, pontosan mit is tartalmaz a bérkifizetésekről a kollektív szerződés, mert esetleg azon is található fogás.) A júliustól érvényes új Munka törvénykönyvében is szerepel az a kitétel, hogy „a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat”. A banki átutalásról jogilag lehetséges tehát – kikövetelve, vagy közös megállapodással – a készpénzes kifizetésre váltani. A másik út, vagyis a költségek munkáltatókra hárítása, a jelenlegi álláspiaci (és gazdasági) helyzetben sokkal nehezebben járhatónak tűnik. Elvben azonban ezt a lehetőséget sem zárják ki a jogászok.

A cégeknek azonban mindenképpen érvágást jelenthet a dolog. És ez nem csak a készpénz magasabb költségeit jelenti. A törvény szerint ugyanis magasabb adót kell fizetni (ez most 0,3 százalék, augusztustól viszont 0,6 százalék lesz, már felső korlát nélkül), ha a készpénzkifizetés fizetési számláról, illetve készpénz-helyettesítő eszköz útján történik. A vállalatok pedig (szemben például a valutaváltókkal) nyilván csak saját számlájukról fizethetik ki dolgozóikat.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok