Kétmillió szegény országa vagyunk

2021. február 17. Hiába dübörgött tíz éven át a gazdaság, hiába ömlött az országba az uniós támogatás, és hiába vezetett be családsegítő támogatásokat a kormány, mindez csak a jövedelmi különbségek konzerválására volt elég – áll a GKI Gazdaságkutató közleményében. A jövedelem negyedével a felső 10 százalék rendelkezik.

A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a KSH szerint gyakorlatilag nem változott. 2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék rendelkezett, és a jövedelem 50 százaléka a legfelső 30 százalékhoz került. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták – írja a GKI Gazdaságkutató.

Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek, ez azonban nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült. A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban (pl. külföldön realizálták azokat).

Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a Policy Agenda által számított létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett. Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. (A családi pótlék összege 2009. óta változatlan.)

Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori nyugdíjminimumhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán – állapítja meg a GKI.

Mivel az elemzés a 2019-es adatokkal számol, az Azénpénzem.hu véleménye szerint ma a leírtaknál sokkal rosszabb lehet a helyzet. Tavaly a gazdaság teljesítménye, a GDP 5,1 százalékkal esett vissza az előzetes adatok alapján (ennél jóval nagyobb visszaesés is elképzelhető). A koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozó intézkedések miatt teljes szektorok nullázódtak le, és az ott dolgozók tömegesen veszítették el a munkájukat. Miközben a leggazdagabbakat alig legyintette meg a válság.

Szerző: L.J.
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok