Újabb részlet derült ki a forintosításról

Ketyegő bomba a kombihitel?

Irányítják a haladást
Fotó: Latzer Anna

2015. január 28. Nagyon sokan vettek fel úgy devizahitelt, hogy a tőkét befektetésből (például életbiztosításból) törlesztik majd a futamidő végén. Többen gondolták úgy, hogy mivel a megtakarításuk is devizás, rájuk nem vonatkozik a forintosítási kényszer. Mint az Azénpénzem.hu a jegybanktól most megtudta: tévedtek.

A hétvégén már indul a deviza jelzáloghitelek forintra váltása. Az egész folyamat (mint arról már többször írtunk, de a hozzánk érkező jelzések szerint, még mindig sokan bizonytalanok az eljárással kapcsolatban) nem egyszerű. Már januárban belépett a fixált árfolyam, február elsejétől pedig minden jelzáloghitelt(!) forintosítanak. Ha az adós – utólag – bizonyítja, hogy ő maradhat devizában, visszaszámolják az egészet. Az elszámolás március elsejétől indul. A hitelezőtől kapott levél után lehet kérni a devizában maradást, és akkor tudja meg az adós azt is, mennyi lesz az új törlesztője. (Az elszámolásról az általunk összegyűjtött információkat itt találhatja.)

Több olvasónk is úgy vélte, mivel neki olyan, megtakarításhoz kapcsolt (kombináltnak nevezett) hitele van, aminél a havonta fizetett összeg devizabefektetésbe megy, rá nem vonatkozik a forintosítási kényszer. Hallottunk olyan konstrukcióról is, amelynél az „életbiztosítás” (unit-linked) is svájci frank alapú. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban kérésünkre most azt válaszolta: mivel a forintosítási törvény nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a biztosítási-, illetve lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön-szerződésekre vonatkozóan, az ilyen tartozások forintra történő átváltása is ugyanúgy történik, mint bármely más deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetében.

A kombinált lakossági hiteltermékek esetében (kivéve a forint alapú hitellel kombinált lakástakarék pénztári termékeket) a 2013. március 1. után felépülő portfólióra a felügyeleti hatóság többlettőke-követelményt írt elő. Ennek nagysága az érintett portfólió első pillér alatti tőkeszükségletének 50-100 százaléka. A tőkekövetelmény jelentős mértékű megemelése miatt (szerintünk üdvözlendő módon) jelentősen csökkent a kombinált hitelek száma.

A Fundamenta-Lakáskassza portálunknak elmondta: úgy véli, érdemes megkülönböztetni a lakás-előtakarékossághoz és a biztosításhoz kapcsolt hitelt. Mint hangsúlyozták: a lakás-előtakarékossági szerződések esetén előre tervezhető és a szerződés megkötésekor forintra pontosan meghatározható a megtakarítási időszak alatt összegyűjthető összeg, illetőleg annak állami támogatás része is. Ennek is köszönhető, hogy az MNB nem ír elő plusz tőkekövetelményt a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelre.

A forintosítás mellőzését kizárólag az kérheti – nyomatékosították –, aki igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalosan jegyzett devizanemben, vagy a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni, illetve akinek az esetében a jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje 2020 végéig lejár, vagy akik számára a forintra történő átváltás során meghatározott új kamat hátrányos lenne. A biztosítási, illetve lakás-előtakarékossági szerződéseket, az ezek alapján befizetett összegeket – tették még hozzá – a forintosítás nem érinti; e szerződések nem módosulnak a forintosítási törvény alapján.

A kombinált kölcsönök tőketörlesztése még csak most indul

Az MNB felmérése szerint egyébként a kombinált hitelek viszonylag lassú kifutásúak, 75 százalékuk 2018. utáni lejárattal rendelkezik. A jegybank szerint ezek legnagyobb kockázata, hogy – a szerződéskötéskori várakozások, számítások ellenére – a tőketörlesztésre szolgáló megtakarítás az esedékesség időpontjában nem éri el a szükséges szintet. Az külön aggasztó, hogy a megtakarítással kombinált hitelek tőketörlesztése jellemzően csak mostanában indul el. (A tőketörlesztésre tíz éves türelmi időt tartalmazó szerződések 2004-től kezdtek elterjedni a piacon.)

A biztosítással és a lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek közös tulajdonsága, hogy a tőketörlesztést nem a hiteltartozás tőkerészére számolják el, hanem egy a biztosításhoz kapcsolódó számlán felhalmozódik, illetve lakás-takarékpénztári számlán írják jóvá. Az ügyfél által befizetett törlesztőrészlet így a hiteltartozás tőkeösszegét nem csökkenti. Ugyanakkor a kamatot és a kezelési költséget folyamatosan felszámítják. A szerződésben meghatározott időpontban a biztosításhoz kapcsolódó számlán, illetve a lakás-takarékpénztári számlán felhalmozódott összeggel törlesztik a hitelt, illetve csökkentik a hitel tőkerészét. Még az sem biztos azonban, hogy ezután a törlesztőrészlet csökken.

A jegybanki szakértők úgy gondolják, hogy az is veszélyt jelent a lakás-takarékpénztári hiteleknél, hogy ha idő előtt szűnik meg a szerződés, akkor az adós nem jogosult az állami támogatásra, ami a tőketartozás jelentős hányadát fedezné a megtakarítási időszak végén. A biztosítással kombinált hitelszerződések esetén pedig az esetleges árfolyamveszteség, a biztosítási termék költségei ismeretének hiánya, valamint a biztosító nem megfelelő befektetési portfóliója jelent komoly kockázatot. Ez is azt eredményezheti, hogy az ügyfélnek a futamidő végén jelentős összegű tőketartozása marad.

Címkék: devizahitelek, forintosítás, elszámolás, határidő, MNB, kombihitelek, tőketürlesztés