Érdemes megvizsgálni ezeket a részvénybefektetéseket

Ki marad életben a streaming piacon?

A Disney+ magyar nyelvű honlapja

2022. november 22. Váratlanul kirúgták a Disney vezérigazgatóját, kedvelt tartalmak tűnnek el az HBO-nál, reklámok jelennek meg a filmek közben. Mi zajlik a streamingszolgáltatóknál? Érdemes befektetni a részvényeikbe?

-“Hihetetlen hálával és alázattal - és be kell vallanom, egy kis meglepődéssel - írok Önöknek ma este arról, hogy visszatérek a Walt Disney vállalathoz vezérigazgatóként” - állt abban az emailben, amit döbbent Disney alkalmazottak ezrei kaptak kézhez vasárnap este. A levél feladója nem más volt, mint a cég korábbi vezérigazgatója, Robert Iger, aki alig 2 éve köszönt le a vezetői megbízatásáról. A meglepetés erejére jellemző, hogy az Iger által személyesen kiválasztott, helyzetbe hozott és gondosan felépített utód, Bob Chapek vasárnap reggel még azt hitte, hogy aznap este ő fogja felvezetni a vállalat streaming csatornáján élőben közvetített óriáskoncert főszereplőjét, Elton Johnt, és csak a délutáni igazgatósági ülésen vált számára is világossá, hogy véget ért a karrierje a cégnél.

Pedig voltak figyelmeztető jelek. A Wall Street Journal információi szerint az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy Chapek nem képes megtalálni minden alkalmazotti csoporttal a megfelelő hangot, és támogatói a felső vezetésben is megfogyatkoztak. Az elhidegülésnek több oka is volt, az időrendben első közülük az, hogy az alkalmazottak véleménye szerint nem állt ki elég határozottan egy floridai törvény ellen, amely korlátozta a szexuális azonosságot és gender kérdéseket taglaló iskolai ismeretterjesztést. A Floridában több tízezer alkalmazottal rendelkező Disney vezérigazgatója végül ugyan szót emelt a törvény ellen, de ezzel csak azt érte el, hogy megvonták a cég különleges adózási kedvezményeinek egy részét, miközben az alkalmazottak egy hangos csoportja szerint fellépése késői és erőtlen volt.

Szintén nem segítette a bukott vezér megítélését az a jogi hercehurca, amit a Fekete Özvegy című Marvel produkció főszereplője, a világhírű Scarlett Johansson kezdeményezett. A színésznő azt sérelmezte, hogy a Disney által felvásárolt Marvel úgy döntött, hogy a filmet egyszerre mutatja be a mozikban és a különböző streaming csatornákon - ezzel akár milliós kárt okozva a bevételek bizonyos százalékára jogosult sztárnak. Bár idén októberben sikerült peren kívül megegyezniük a feleknek, itt már olyan területet érintett a konfliktus, amely végül Chapek végső bukásához is hozzájárult: a streaming stratégia végrehajtásának módját illetően több kritika is érte a vezérigazgatót.

A november elején nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámoló adatai szerint a Disney több mint másfél milliárd dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a streaming szolgáltatásain, csak a legutóbbi negyedévben. Miközben előfizetői száma nőtt, és ma már a cég 4 streaming platformján 230 milliónál is több előfizetővel büszkélkedhet, a költségek riasztóan magas szintre ugrottak. Chapek ekkor azt ígérte ugyan, hogy az elmúlt negyedévben tetőzött a költségek növekedése, és várakozása szerint a streaming üzletág 2024-ben már nyereséges lehet, de optimizmusát nem osztották a piaci szereplők. A Disney részvény árfolyama 13 százalékot zuhant az eredmények nyilvánosságra hozatala után, a pandémia óta nem látott mélységbe lökve a cég értékét - és ezzel valószínűleg megpecsételve a vezérigazgató sorsát.

A helyére visszahozott korábbi sztármenedzser, a céget korábban 15 éven át sikeresen vezető Robert Iger igazi nagyágyúnak számít, nem véletlen, hogy a Netflix társalapítója és társ-vezérigazgatója, Reed Hastings félig ironikusan azt tweetelte, hogy azt remélte, Iger inkább az USA elnökének jelölteti magát (és nem a versenytársához tér vissza), merthogy Iger “elképesztő”. Tény, hogy az első megbízatása során Iger volt az, aki átalakította a Disneyt és igazi Hollywoodi megacéget alkotott belőle, miközben sorra vásárolta fel a nagyobbnál nagyobb neveket: az ő nevéhez fűződik a Star Wars, a Marvel, a Pixar és a 21th Century Fox bekebelezése is. Ezzel elérte, hogy a Disney portfoliója tele lett értékesebbnél értékesebb műsorokkal, amelyekre alapozva könnyen vonzóvá tudták tenni a cég 2019-ben indult streamingszolgáltatását is.

Szép a jövő, de minden áron?

Abban minden elemző egyetért, hogy a 21. századi fogyasztási szokások megváltozásával lassan leáldozik a hagyományos tévé csatornák dicsősége, és a jövő a streaming platformoké. A legnagyobb online szolgáltatók elkeseredett harcot vívnak, hogy minél jobb induló pozíciót harcoljanak ki maguknak, így az elsőnek indult Netflixet a Disney-n kívül komolyan igyekszik megszorongatni a Warner Bros. Discovery tulajdonában álló HBO, az Amazon vagy éppenséggel a Paramount. Ahogy egy startup szektortól megszokhattuk a dotcom lufi óta, eleinte minden cég azt igyekszik bizonyítani, hogy az ő felhasználói létszáma gyarapszik a legjobban - függetlenül a költségektől. Az alap elmélet ugyanis az, hogy a piac fejlődésének elején a cél a minél nagyobb piaci részesedés kihasítása, mert utóbb könnyebb lesz a megszerzett fogyasztókból több bevételt szerezni, mint más szolgáltatók ügyfeleit elcsábítani.

A kérdés csupán az, hogy egyrészt a streaming szektor a fejlődésének mely szakaszában van jelenleg, másrészt pedig, hogy mekkora az a „bármekkora” veszteség, amit még el lehet viselni azért, hogy piacot szerezzen egy cég. A pénzügyi beszámolókat áttekintve kitűnik, hogy a legtöbb streamingszolgáltató veszteséges, a Netflix üdítő kivételével. A vezetői beszámolók is folyton az előfizetők számának növekedését hangsúlyozzák, és amíg minden negyedévben tíz és tíz milliókkal bővül ez a létszám, addig nem is lehet kérdéses, hogy a streamingszolgáltatók hivatalos kommunikációja szerint még a növekedési fázisban tart az iparág.

Ugyanakkor a kiszivárgott hírek szerint az HBO augusztusban vizsgálta felül a streaming üzletág teljesítményét és jutott arra a következtetésre, hogy az ott elszenvedett veszteségek olyan mértékűek, hogy komoly költségcsökkentés szükséges. Emiatt visszavont a kínálatból több már elkészült és sikeresnek számító filmet és sorozatot is, azt remélve, hogy 100 millió dollárnál is nagyobb megtakarítást érhetnek el ezzel. Eközben a Disneynél nem csak a vezért váltották le a magas költségek okozta veszteségek miatt, hanem egy újfajta előfizetői konstrukciót is bevezetnek a következő negyedévtől kezdődően, ahol alacsonyabb havi díjért reklámok előzik és szakítják majd meg a filmeket. Hasonló szolgáltatás bevezetésére készül a Netflix is a hírek szerint.

Arccal a profit felé

Ezek szerint a streaming iparág már kezd túllépni az előfizetői létszámok mindenáron való növelésén, és most kezdődik majd a bevételek növelése illetve a költségek csökkentése. Utóbbiak elég egyszerűen valósíthatóak meg, a gigászi költségű produkciók száma csökkenni fog, a kevésbé sikeresnek ítélt sorozatokat kíméletlenül el fogják majd kaszálni, az alkalmazottak száma stagnálhat a következő években.

A bevételek növelésére több modell is rendelkezésre áll, az egyik az előbb már említett hagyományos hirdetések beengedése a streaming platformokra, ami egy kitaposott ösvénynek tekinthető, ugyanakkor jövedelmezősége is véges lehet. A még egyszerűbb és sajnos még inkább várható lépés az, hogy a szolgáltatók majd egyöntetűen árat emelnek, amikor a növekedési időszak lezárul, erre már láttunk példát több esetben is.

Más bevételszerzési lehetőségek is adódnak azonban a modern platformokon. Az Amazon Prime Videonál nincsen külön előfizetési lehetőség magára a videó platformra, egyszerűen csak az Amazon Prime éves csomagra lehet előfizetni, amivel különböző előnyöket szerez az a vásárló, aki az Amazonnál rendel könyvet, CD-t vagy bármi mást, amit a világ legnagyobb online vásárterén árulnak. Magyarán itt a különböző üzletágak keresztfinanszírozzák és kisegítik egymást, az eladások után szerzett jutalékokból jut a megfizethető streamingszolgáltatás támogatására is. Hasonló tervei vannak kicsiben a Disneynek is, amely bízik abban, hogy a különböző streamingszolgáltatásokhoz valamilyen módon kapcsolódó értékesítési csatornáin keresztül olyan, exkluzív tartalmaihoz jól kapcsolódó merchandise és egyéb árucikkeket árulhat majd, amelyek tovább növelik bevételeit, így támogatva az online videó szolgáltatásokat.

A legfontosabb azonban az, hogy amikor a piac növekedése leáll, az adott szolgáltató már elérje azt a méretet és azt a szolgáltatás kínálatot, amivel hosszú távon életképes lehet. Ekkor ugyanis átkonvertálhatja az előfizetőket valós nyereséggé - erre eddig egyedül a Netflix volt képes. A piacvezető cég, amely megteremtette az egész szektort, az elsőként indulók lendületét ügyesen használja, és az óvatos áremelések és a nem túl látványos költségkontroll kombinációval a jelek szerint képes profitot felmutatni. Ahogy a legutóbbi negyedéves jelentésükben írták: “Nehéz azonban nagy és nyereséges streaming üzletágat építeni - legjobb becslésünk szerint ezek a versenytársak mind veszteségesek a streaminggel, és csak ebben az évben az éves közvetlen működési veszteségük meghaladhatja a 10 milliárd dollárt, szemben a mi 5-6 milliárd dolláros éves működési nyereségünkkel.”

És való igaz, hogy abban a világban, ahol mindenki nagyon nagyot tud ígérni, igen fontos az is, hogy ki tudja ezeket a nagy ígéreteket valóra váltani, ebben az esetben ki tud valós nyereséget felmutatni. Éppen ezért a jövőben is csak olyan streamingszolgáltatókba javasoljuk a részvénybefektetést, amelyek vagy már bizonyították nyereségtermelő képességüket vagy a befektető ítélete szerint komolyan hihető, hogy valóban nyereséget fognak tudni termelni.

Ahogy a menesztett Bob Chapek példája is bizonyítja, nagyon észnél kell lenni az iparág mostani szakaszában, és csak annak szabad hinni, aki valós utat tud felmutatni a nyereségesség felé.

Szerző: Szepesi László
Címkék: streaming, szolgáltató, Disney, HBO, Netflix, részvény, befektetés, árfolyam