A britek továbbra is saját politikai játszmáikra figyelnek

Ki nyerne valójában a Brexittel?

Fotó: Azénpénzem
2019. április 30. A britek unióból távozása – mutatták ki egy tanulmányban – kereskedelmi szempontból a legnagyobb hasznot Kínának hozná. Amerika, de az oroszok is szép nyereséget könyvelhetnének el. A nagy vesztesek oldalán az EU mellett Törökországot hozták ki.

Az már közhelynek számít, hogy a rendezetlen Brexit a brit gazdaság számára súlyos következményekkel járhat Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) egy friss tanulmánya azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a világkereskedelemben is hozna jelentéktelennek éppen nem nevezhető változásokat. Az Egyesült Királyság a világkereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki, és számos fejlődő ország számára fontos kereskedelmi partner.
Mint a Guardian hírül adta, hétfőn a Labour több képviselője arra bíztatta pártjuk vezetőit, hogy ha már úgyis sort kell keríteni az európai választásokra, használják ki az alkalmat egy új népszavazásra. A vélemények a Munkáspártban is megoszlanak. Többször felsejlik (nem is nagyon leplezve) a háttérben, hogy sokakat nem is annyira a Brexit izgat, inkább jó alkalmat látnak a konzervatív kormány elleni általános támadásra.
A briteknél 2018-ban közel 680 milliárd dollárt tett ki az import, amiből mintegy 360 milliárd dollárnyi érkezett más európai uniós országokból. Ma számos fejlődő ország exportja számára kedvezők a hozzáférési feltételek, főként a kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak és az Európai Uniónak köszönhetően. Az így nyújtott előnyök azonban egy no-deal Brexit esetén megszűnnének. Annak persze, ha az angol import a jövőben simán a WTO szabályai szerint, csupán a legnagyobb kedvezmény elvének szem előtt tartásával folyik majd, lennének győztesei és vesztesei is.

Pánikszerűen halmozzák a sajtot a walesiek


A tanulmány szerint a legnagyobb nyereséget Kína könyvelhetné el mintegy 10 milliárd dollárral, amit az USA 5 milliárd dollárja követne. De az orosz export is mintegy 850 millióval emelkedhet(ne), miközben az EU teljes vesztesége meghaladná a 35 milliárdot, amit Törökországé követne 24 milliárddal. Ezek igen durva számok, de valószínűleg súlyosabban érinti a visszaesés – noha abszolút értékben kisebb – például Mozambikot, amely brit exportjának 32 százalékát, Ghánát, amely 39 százalékát, Hondurast, amely 45 százalékát veszítené el, miközben Namíbia brit exportja 175 százalékkal, Mauritiusé 103 százalékkal nőne.

A sokat mondó számok mellett azonban már most látszik, hogy a mindennapokat is erősen érintenék a változások. Mint például az Agrárszektor.hu  a London School of Economics (LSE) egy tanulmánya nyomán megírta, az Egyesült Királyságban kapható sajtok, vajak, joghurt és hasonló 98 százalékát az EU-ból importálják, a tőkehal kínálatának mintegy 80-90 százaléka származik importból, ezért most a walesi kormány minél nagyobb készleteket igyekszik felhalmozni, egy esetleges súlyos hiány megelőzésére.

További veszélyek leshetnek a fontra


A Thomas Cook utazási cég a fogyasztói trendekről szóló jelentésében a Bloomberg szerint azt jelezte, hogy az utazások közel felét, már az euróövezeten kívüli helyszínekre szervezik, szemben a tavalyi 38 százalékkal – persze ebben a font gyengülése is szerepet játszik. A Virgin Atlantic Airways Ltd. és a Jet2  légitársaság szerint is „egyértelműen hatással volt a fogyasztói keresletre” a Brexit körüli bizonytalanság. Bár azt is hozzáteszi a hírügynökség, hogy a nyári szünetekkel kapcsolatos aggodalmak enyhültek. A Brexit határidejének kitolását követően néhány utazási iroda és foglalási weboldal drasztikus emelkedést észlelt.

Továbbra is szinte fürödni lehet az egymást követő katasztrófa-forgatókönyvekben. A Financial Times számára elvégzett, az MTI által ismertetett felmérés szerint a vizsgálatba bevont szakértők harmada látja veszélyben a font globális tartalékvaluta-szerepét a Brexit miatt. A felmérésben részes jegybankok összesen 6900 milliárd dollárnyi devizatartalékot kezelnek, amin belül a font a negyedik legnépszerűbb tartalékeszköz a dollár, az euró és a japán jen után.

A kitüntetett szerep elvesztése további lejtőre küldhetné a fontot. Pedig az alaposan megsínylette már eddig is a Brexit körüli zűrzavart. A fontért a népszavazás előtt közel 1,3 eurót kellett adni, ami egy évvel később már csak 1,08 euró volt (ami a brit fizetőeszköz 17 százalékos gyengülését mutatta). Azóta mintha enyhült volna a sokkhatás, a font (tegnapig) majdnem 7 százalékot tudott erősödni. Ez azonban alaposan megváltozhatna, ha a jegybankok elveszítenék bizalmukat a brit pénzben.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok