Sosem látott mértékben gazdagodik a magyar lakosság

Ki tud itt félretenni?

2015. január 25. A világ számos országában romlott az egyének pénzügyi helyzete – derült ki egy nemzetközi felmérésből. Többen vannak, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése és kevesebben, akik a válság előtti szinten tudnak takarékoskodni. A helyzet ilyen szempontból nálunk sem rózsás, de az összesített adatok minden korábbit felülmúló gazdagodást mutatnak.

Sohasem gyarapodott annyira a háztartások pénzügyi vagyona, mint tavaly az első három negyedév alatt (lásd grafikonunkat). A Magyar nemzeti Bank (MNB) adatai azt mutatják: kifejezetten és ütemesen gazdagodik a magyar lakosság. 2014 első kilenc hónapjában havonta majdnem 150 milliárd forintot sikerült félretenni, amit még 61,5 milliárd forintnyi kamat-, hozam-, illetve árfolyamnyereség is növelt. Kérdés persze, hányan lehetnek, akik ilyen szépen tudják növelni megtakarításaikat, és mekkora a napról napra tengődők aránya.

Az OTP által készített Öngondoskodási Index azt jelzi, hogy majdnem minden harmadik magyarnak egyáltalán nincs megtakarítása. Pénzügyi gyarapodásról tehát eleve csak a lakosság hetven százalékánál lehet beszélni. Arról ugyan nincs kutatás, hogy közülük mennyien gazdagodhatnak igazán, de azt a GfK már kimutatta: óriási a társadalomban a szakadék. A statisztikákat a kutatók szerint nagymértékben befolyásolja néhány ezer személy magatartása. Nem véletlenül folytatnak a pénzügyi szolgáltatók egyre gyilkosabb harcot az igazán tehetősekért.

Németalföld, az valami egészen más

Nagyon sokan lehetnek, akiket a válság fosztott meg vésztartalékaiktól, és a mai napig sem tudtak korábbi jobb anyagi helyzetükhöz visszakapaszkodni. A TNS piackutató felméréséből – amelyet 19 országban végeztek a megtakarítási szokásokról – kiderül, hogy nem csak nálunk romolhatott a helyzet. Minden vizsgált országban legalább egyharmad azoknak az aránya, akik a korábbinál kevesebbet tudnak félretenni. A legrosszabb számokat Romániában mérték, ahol a lakosság háromnegyede, míg Spanyolországban és Olaszországban a lakosság kétharmada tud saját bevallása szerint kevesebbet megtakarítani, mint a válság előtti években.

A TNS szerint – mint arról az OTP beszámolt – Közép-Kelet-Európában a lakosság kétharmada-háromnegyede legfeljebb ötszáz eurót (vagy annak megfelelő összegű helyi valutát) tud mozgósítani váratlan helyzetben. Luxemburgban és Hollandiában (ők vezetnek a vizsgált országok közül ezen a téren) a lakosság felének 1500 eurónál is több olyan megtakarítása van, amihez akár egy héten belül is hozzáfér.

A másik oldalon: Közép-Kelet-Európában a lakosság tizedének esetenként a számlák kifizetése is gondot okoz, míg további 20-28 százalékuk épphogy csak fedezni tudja a csekkeket. Németalföld előnye itt is látszik, Hollandiában és Luxemburgban ugyanis 8-10 százalékos ez az arány.

Címkék: megtakarítás, öngondoskodás, OTP Öngondoskodási Index, MNB, statisztika, TNS piackutató, GfK