Ötmilliárd forint ellopást akadályoztak meg az első negyedévben

Kibercsalás áldozata lettél? Kiderült, mikor fizeti a bank a kárt

Fotó: clipart.com

2026. július 21. Már nem az ügyfél, hanem a bank állja a kár összegét, ha az illegálisan leemelt pénzt úgy utalták el, hogy elmulasztották a jogszabályban előírt erős ügyfélhitelesítést. A szigorúbb szabályok és a technológiai fejlesztések hatására több év után végre megfordult a trend, és látványosan visszaesett a csalások értéke Magyarországon. Idén az első negyedévben már több pénzt mentettek meg a bankok a csalóktól, mint amennyit azok elemeltek.

Évek óta először fordult elő 2026 első negyedévében, hogy nagyobb összeg ellopását akadályozták meg a bankok az elektronikus fizetési forgalomban, mint amekkora összeget eltulajdonítottak a csalók. Az MNB legfrissebb adatai szerint közel 6 ezer alkalommal, összesen 5 milliárd forintot nyúltak volna le az ügyfelek számlájáról a sikertelen visszaélési kísérletek során. Ugyanakkor még így is 4,2 milliárd forintot loptak el a fizetési kártyán kívüli elektronikus fizetési forgalomban az év első három hónapjában a kiberbűnözők.

A kibercsalások 2022-ben lőttek ki világszerte, így Magyarországon is, miután a Covid-járvány idején berobbant a digitalizáció a fizetési forgalomban, ami a bűnözőket is az online térbe vonzotta. Már három éve megírtuk, hogy nagy változás történt abban, ki viseli a kárt. A kártyacsalásokról közzétett adatokból az Azénpénzem.hu akkor kiszámolta: míg 2020-ban még a károk többségét a hitelintézetek viselték, 2023 első negyedévében már csak a 17 százalékát állták. Azóta számtalan cikket írtunk a kibercsalásokról, az ügyfelek által viselt károkról (ezek egy részét a cikk végén a kapcsolódó anyagok között megtalálhatja az olvasó), és az MNB, a bankok, a rendőrség erőfeszítéseiről, és arról is, hogy az ügyfeleknek érdemes lehet akár a Pénzügyi Békéltető Testület előtt harcba szállni az igazukért.

Valami megváltozott

A probléma nagy nehezen elérte a döntéshozók ingerküszöbét is, így Varga Mihály jegybankelnök egy éve bejelentette, hogy 5 csapással készülnek a csalók ellen: ennek keretében 2025. július 1-jétől elindult a központi visszaélésszűrő rendszer a GIRO működtetésében; a bankoknak MNB-ajánlásokat kellett azonnal végrehajtaniuk; célzott MNB-vizsgálatokat indítottak az egyedi banki visszaélés-megelőző intézkedések megvalósításáról; törvénymódosítást kezdeményeztek az ügyfelek védelme érdekében, hogy a bankok is érdekeltek legyenek a védekezés fejlesztésében.

Az MNB friss közleményében arról ír, hogy javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.

Javuló tendencia

A jogalkotó, a pénzügyi piac szereplői, számos állami intézmény és az MNB lépései nyomán tavaly a kibercsalásoknál megtört a 2022-től kezdve folyamatosan emelkedő trend, és csökkent a visszaélések száma és értéke. Az előző esztendőben így ezek értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024-es 42,4 milliárd forinttal. A visszaélések darabszáma tavaly 214,3 ezer volt, miközben 2024-ben 226,4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.

Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas, a jegybank ezért minden eszközével támogatja annak további mérséklődését – írja az MNB.

Mit lehet tenni?

Az ügyfelek védelmét erősítheti, hogy a legtöbb banknál ingyenesen van lehetőség az ügyfél fizetési szokásaihoz illeszkedő tranzakciós limit beállítására, amely bármikor díjmentesen módosítható. A bankok emellett hatékonyan fejlesztették saját valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket, amelynek támogatására az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. közreműködésével egy éve indult el a mesterséges intelligencia megoldást is használó Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR). A strómanszámla-nyitások megelőzésére, a bűnözők irányítása alatt álló bankszámlák felszámolására számos bank tett intézkedéseket, ugyanakkor ezek érdemi csökkentésére még további banki erőfeszítésekre lesz szükség a közeljövőben.

Az MNB ellenőrzi a bankoknál a KVR-hez szükséges fejlesztések megvalósítását, illetve a jegybanki fraud ajánlásban rögzített elvárásainak való megfelelést. A jegybank és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések visszaszorítására – áll az MNB közleményében.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!