Tolnában és Békésben a legmagasabb az időskorúak aránya

Kiderült, hol élnek a legszegényebb nyugdíjasok

2025. április 28. Tolnában és Békésben majdnem minden harmadik lakos nyugdíjas. A főváros agglomerációja a legfiatalabb, az itt élőkből csak minden ötödik nem számít már aktívnak. Nem csak a korösszetétel más az országon belül, hanem az ellátásban is nagyok a különbségek. Dél- és Észak-Alföldön a legalacsonyabb az átlagnyugdíj, ami a fővárosi kétharmadát sem éri el.

A nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva az idén – derítette ki az Azénpénzem a KSH adataiból – 6,4 százalékkal romlott. Az átlagnyugdíj a Fidesz hatalomra kerülése előtt a nettó átlagkereset 65,1 százalékára rúgott, most számításaink szerint ez a mutató még a 48,5 százalékot sem éri el. A szakadék nem csak az aktívak és a nyugdíjasok között, hanem a frissen és a jóval régebben nyugdíjba vonulók között is egyre mélyül. Az átlagokat ugyanis a frissnyugdíjasoknál alkalmazott magas szorzószámok viszik fel (erről részletesen például ebben a cikkben írtunk).

Összesítésünk szerint az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak saját jogon havonta 120 ezer forintnál kevesebbet. További 358 ezer idős 120 ezernél ugyan többől, de 160 ezernél kevesebből gazdálkodhat havonta. A nyugdíjasok majdnem fele a 200 ezer forint alatti juttatási kategóriába esik. Ez az országos kép, ami területenként sokkal borúsabb. Mint a KSH által készített térképen (a teljes, ezt is tartalmazó kiadványt itt találja) is jól látszik, az országban nem egyenletesen oszlanak el a nyugdíjasok, és járandóságuk között is jókorák a különbségek.

Területenként jelentős az átlagok között az eltérés

Az öregségi nyugdíj átlagos össze Budapesten a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga. Ez pedig a fővárosi kétharmadát sem éri el. Budapesten belül is nagyok a különbségek: a XII. kerület 331,7 ezer forintos átlagával szemben a XX. kerületben mindössze 262,1 ezer forintot mértek.

A legfiatalabb a fővárosi agglomeráció

A nyugdíjasok aránya a népességen belül a legalacsonyabb a főváros agglomerációjában. Több mint minden ötödik itt élő lakos tartozik az idősebbek közé. Tolnában és Békésben azonban 30 százalék feletti ez az arány. Egyéb jelentős különbségekről is beszámolt az országban a KSH. Mint leírták, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt.

Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85 százalékot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76 százalék). Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16 százalékos aránya jellemezte, szemben a főváros 6,2 százalékos értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9 százalékkal.

Külföldön Németország viszi a pálmát

Külföldre 51 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2025 elején, ezek 75 százaléka öregségi nyugdíj volt. A külföldre folyósított öregségi nyugdíjak 90 ezer forintos átlagos összege jóval alacsonyabb volt a belföldi ellátásokénál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. Az utalások több mint harmada Németországba, 11 százaléka Ukrajnába, 10 százaléka Ausztriába érkezett.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, KSH, statisztika, regionális, átlagnyugdíj