Településtípusonként is nagyon jelentősen az eltérések

Kiderült, hol fogy leginkább a magyar

2023. február 20. A mostani népszámlálás előzetes adatai szerint közel félmillióval kevesebb magyar él az országban, mint az előző összeírás idején. A képet némiképp árnyalja a bevándorlási többlet. A lakosságszám alakulása azonban – mint ez jól látszik a térképen is – területenként igen eltérő.

Magyarország népessége 2022. október 1-jén a népszámlálás előzetes adatai alapján 9 millió 604 ezer fő volt. Az idősödő korösszetétel miatt az előző népszámlálás óta 464 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ezt a csökkenést a 131 ezer fős – mint a KSH megjegyezte, többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet mérsékelte. Az adatok feldolgozása folyamatos, az egyre gazdagabb információkat az érdeklődők a KSH honlapjának népszámlálási aloldalán tanulmányozhatják.

A már megjelent részletesebb adatokból kiderül, hogy az ország mely tájain fogyott, illetve nőtt leginkább a lakosság. Mint az a térképen jól látszik, a legutóbbi népszámlálás óta Pest és Győr-Moson-Sopron népessége nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban viszont kevesebben élnek. A legnagyobb, 10 százalékos növekedést Pest, míg a legerőteljesebb, 13 százalékos csökkenést Békés vármegyében mérték.

Nagy vesztesek a megyei jogú városok

Az ország legsűrűbben lakott térsége azonban persze továbbra is Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian élnek egy négyzetkilométeren, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18 százaléka, összesen 1 millió 682 ezer ember a fővárosban élt. A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.

A népesedési viszonyok nem csak területenként, hanem a különböző típusú településeken is eltér – mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások terén. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, annak mértéke a községekben mindössze 1,8 százalék, vagyis negyedakkora, mint a megyei jogú városokban, ahol ez 6,8 százalékra rúg. A megyei jogú városokból a legutóbbi két népszámlálás között határozottan elvándoroltak, miközben a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

Általános az elöregedés, de jókora különbségek is akadnak

A természetes fogyás (ez a születési és a halálozási számok különbözete, ha kevesebben vesztenék életüket, mint ahányan a világra jönnek, akkor természetes szaporulatról lehetne beszélni) mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. Utóbbi talán összefügghet azzal is, hogy egy uniós vizsgálat szerint a Békés megyében élők alig 28,4 százaléka juthat el kórházba negyedóra alatt.

A mostani népszámlálás szerint a magyarok 21 százaléka az időskorúak közé tartozik, miközben a gyermekkorúak aránya 15 százalék. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.

A gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17 százalék). Arányaiban a legtöbb időskorú (25 százalék) Zala vármegyében él, de Békés és Somogy vármegyében is 24 százalék körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése. A településméret növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya: a községekben a legmagasabb (16 százalék), Budapesten a legalacsonyabb (közel 13 százalék) a gyermekkorúak részesedése. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, népszámlálás, területi, településtípusok, születés, halál, vándorlás, elöregedés