Térképen böngészheti a helyi folyamatot

Kiderült, hol, miként hatott a járvány a lakáspiacra

Fotó: Azénpénzem
2021. május 25. Úgy tűnik, a koronavírus még mintha jót is tett volna a Tisza-tó környékének. A legnagyobb vesztes a budapesti és az érdi agglomeráció lett. Érdemes böngészni a mellékelt térképet, amelyen bárki kisilabizálhatja, mi történt az őt érdeklő területen.

A koronavírus-járvány hatásai 2020-ban inkább tranzakciószám visszaesésében, mint a lakásárak alakulásában jelentkeztek – állapította meg frissen kiadott lakáspiaci jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). (A teljes jelentést itt találhatja meg.) Korábban a KSH is arról számolt be, hogy megszenvedte, de alapjaiban nem rengette meg a koronavírus-járvány az ingatlanpiacot.

Tavaly az MNB lakásárindex alapján országos átlagban tovább emelkedtek a hazai lakásárak, ugyanakkor a 2019. év végi 18,1 százalékról jelentősen, 6,6 százalékra lassult az éves nominális növekedési ütem 2020 negyedik negyedévére. Budapesten ezzel szemben éves alapon 0,7 százalékkal mérséklődtek a lakásárak 2020-ban.
Lakáspiaci közvetítők tranzakciós adatain számolt előzetes lakásárindexek szerint 2021 első negyedévében országos átlagban az előző negyedéves 6,6 százalékról 9,6 százalékra, Budapesten pedig -0,7 százalékról 0,9 százalékra emelkedett a lakásárak éves nominális növekedési üteme. Az áremelkedés ütemének gyorsulása az MNB szerint összhangban van a kereslet év eleji bővülésével. Megjegyzik azonban, hogy a számítások alapjául szolgáló tranzakciós adatok a lakáspiac mindössze 12,4 százalékát fedik le.
Az árak alakulásával kapcsolatban érdemes felidézni azt, amire Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hívta fel a figyelmet. Mint elmondta: tavaly csökkent a forgalom, amit vélhetően csak 2021-ben követett volna az árak esése, ám az év elején elindult otthonteremtési támogatások hatására a forgalom ismét nőni kezdett. Elképzelhető tehát, hogy a koronavírus járványt lényegében megúszhatjuk árcsökkenés nélkül. 
Eltérő folyamatok az országban
A visszaeső forgalom azért biztosan nem mindenütt marad következmény nélkül. Az MNB szó szerint feltérképezte, az ország különböző területein miként alakult az adásvételek száma. A legnagyobb mértékben a budapesti és az érdi agglomerációban csökkentek a tranzakciók, rendre 34,3 és 33,0 százalékkal. Valamennyi agglomerációban visszaesést mértek. A jegybanki tájékoztatás szerint az országos folyamatokkal összhangban a negyedik negyedévben azonban már több agglomerációban is élénkült a lakáspiac, de a főváros környéki településeken még az év utolsó három hónapjában is mérséklődés volt.



A falusi csok települések lakáspiacai válságállóbbnak bizonyultak az egyéb községeknél. A támogatásban érintett településeken az adásvételek száma 6,6 százalékkal, míg az egyéb községekben 20,7 százalékkal esett vissza éves alapon 2020-ban. Az egyes megyéken belül, összehasonlítva a támogatott és nem támogatott településeket, szintén elmondható, hogy az előbbiek lakáspiaca kevésbé zsugorodott, mint az utóbbiaké. Tolna, Békés, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben még bővülés is mérhető volt a támogatásban részesülő településeken.

Az üdülőkörzetekben az országoshoz hasonló folyamatok zajlottak le 2020-ban. A falusi csokban érintett üdülőkörzetekben 8,1 százalékos, míg az egyéb üdülőkörzetekben 19,7 százalékos volt a tranzakciószám éves visszaesése. A 2020 második felében tapasztalt lakáspiaci aktivitásnak köszönhetően a Balaton környéki településeken az országos átlaghoz képest sokkal kevésbé esett vissza az adásvételek száma, míg a Tisza-tó környékén még emelkedés is mérhető volt.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok