Ez lesz az új kormány legfőbb kihívása

Kiderült, mi húzhatja ki a magyar gazdaságot a gödörből

Fotó: clipart.com

2026. június 16. Három év stagnálás után 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2026 első negyedévében. A GKI Gazdaságkutató kiszámolta, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben mik voltak a növekedés tényleges mozgatórugói, és mi adhatja a jövőbeli növekedés hajtóerejét.

A KSH második becslése szerint 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ezt meghaladó negyedéves növekedés legutóbb három és fél évvel ezelőtt 2022 harmadik negyedévében volt. A 3 éve stagnáló magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a jövőben milyen tartós növekedési ütemmel fog tudni bővülni. Makroszinten a növekedés három fő motorja a tőke, a munkaerő és a termelékenység. Ezen mutatók alakulása alapvetően meghatározza az ország potenciális növekedési kilátásait – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató.

Amikor a működő tőke segített

A magyar gazdaság 2012-2024 között éves átlagban 2,5 százalékkal gyarapodott. A tőkeállomány bővülése ebben az időszakban minden évben átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az EU-s források beáramlásának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2019-ig dinamikusan bővült, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Bár az új kormánynak, úgy tűnik, sikerült jelentős volumenű uniós forrást megszereznie, a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez fogható tőkebeáramlás a következő években már nem valószínű. Hosszú távon a tőkefelhalmozás növekedési hozzájárulásának szerepe mérséklődhet, de a hatékonyságnövelő beruházások előretekintve is érdemben támogathatják a növekedést.

A bruttó állóeszköz felhalmozás Magyarországon és a régióban,

2012-2025 (2012= 100)

Forrás: Eurostat

A munkatényező is hozzátett

A V4-ek, Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült a legnagyobb arányban növelni a bevont munkaerő mennyiségét (a foglalkoztatást) 2012-2025 között. A folyamat a 2012 és 2016 közötti években volt a legdinamikusabb, négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt. Ezt követően a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedésének üteme fokozatosan lelassult, majd 2025-től (elsősorban demográfiai okok miatt) a foglalkoztatottak száma csökkenésnek indult.

A 15-64 éves korú foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon és a régiós országokban,

2012-2025 (2010=100)

Forrás: Eurostat

A GKI modellszámításai szerint 2012-2024-es időszakban a hazai gazdasági növekedés másik motorja a munkatényező volt (ez éves átlagban 0,8 százalékpontot jelentett a GDP növekedésében). 2012-2016 között évente átlagosan 1,8 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez, majd 2017-2019 között a növekedéshez való hozzájárulás 0,4-0,5 százalékpontra esett. 2020-24 között átlagosan már nem járult hozzá a GDP-hez.

Ez lehet a jövő

A jövőben a fenntartható gazdasági bővülés kulcsfontosságú tényezőjévé a termelékenység javulása lép elő. A 2012–2024 közötti időszakban a termelékenység a három tényező közül a legkisebb mértékben, éves átlagban 0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A GKI modellszámításai alapján a hazai termelékenység növekedése az elmúlt bő évtizedben nem volt folyamatos: egy-két kedvezőbb évet rendre stagnálás vagy visszaesés követett.

Az egy munkaórára jutó termelékenység Magyarországon és a régiós országokban,

2012-2025 (2012=100)

Forrás: Eurostat

A gyenge hazai dinamika eredményeként Magyarország regionális összevetésben jelentősen lemaradt a termelékenység növekedésében. 2012 óta a régiós versenytársak közül egyedül Csehországban volt a magyarhoz hasonlóan mérsékelt növekedési ütem. E tekintetben azonban fontos különbség, hogy a cseh gazdaság már a bázisévben is egy lényegesen magasabb termelékenységi szintről indult. A versenytársakhoz mért alulteljesítés egyértelműen rávilágít arra is, hogy makrogazdasági szinten jelenleg a termelékenység növelése az a terület, amelyben hazánknak a legjelentősebb kiaknázatlan fejlődési tartalékai vannak. Ezért az új kormánynak a termelékenység ösztönzését célszerű célul kitűznie a stabil gazdasági növekedés érdekében. A növekedést eddig húzó tényezők közül a foglalkoztatottság bővülése már egyáltalán nem, míg a tőkeállomány bővülése várhatóan csak kisebb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez a következő években - írja a GKI Gazdaságkutató.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: GKI Gazdaságkutató, gazdaság, növekedés, GDP, KSH, működő tőke, munkaerő, foglalkoztatottság, termelékenység