Holnaptól új világ jön, még több adót fizethetünk a megtakarítások kamatára

Kiderült: nem kértek már az állampapírból az emberek

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2023. június 30. Májusban csökkent a lakossági állampapír-állomány, nem véletlenül találta ki a kormány újabb adó kivetését a többi megtakarításba. A bankok a betéti kamatokat továbbra sem emelték, így kényszerhelyzetbe kerül, aki fialtatni szeretné a pénzét. Holnaptól ugyanis már 28 százalékos adó terheli a pénzünk hozamát. Kivéve, ha állampapírba tesszük.

Májusban csökkent a lakossági állampapírok állománya – derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból. Megszűnt az év elejétől tartó állománynövekedés, ugyanis május végén összesen a forint lakossági állampapírok állománya 8951 milliárd forintot tett ki, ami 2,6 milliárd forinttal kevesebb, mint április végén.

Volt növekedés, de már vége

Már korábban is sejteni lehetett, hogy nem nagyon akarnak több megtakarítást ide tenni az emberek, a legfrissebb adatokból pedig feketén-fehéren kiderült, hogy az államnak nagyon kellene az emberek pénze, de többet már nem adnak. Tavaly év végéhez képest még így is 331,7 milliárd forinttal nőtt az állomány, de ez a korábbi hónapok növekedésének köszönhető. Megvan tehát a magyarázat arra, hogy miért akarja az állam erőszakkal ide terelni a megtakarítók pénzét.

Mint megírtuk, a lakosság körében és a piaci szereplők között is nagy felháborodást váltott ki, hogy a kormány július 1-jétől a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetett a magánszemélyek befektetései után kapott kamatra és hozamra, azaz az szja-törvény szerinti kamatjövedelemre, ami az árfolyamnyereségre is vonatkozik. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. (Hogy milyen megtakarításra kell a plusz adóterhet is megfizetni, arról részletesen itt írtunk.)

A kormány több fronton támadt rá a teljes megtakarítási piacra. Az egy hónapja kiadott rendeletdömping mind azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki. Ráadásul a bankoknak olyan levelet kell kiküldeniük ügyfeleiknek, amelyből kiderül, mennyivel több kamatot kaptak volna, ha nem a bankban tartották volna pénzüket, hanem állampapírban.

A befektetési alapokat pedig egy rendelet arra kötelezi, hogy augusztustól még több állampapírt tartsanak. Ez a kötvény-, a részvény- és vegyes alapokra vonatkozik. A rendelet szerint az általuk tartott kötvények 95 százalékának állampapírnak kell lennie. Ezen kívül ezeknek az alapoknak és az ingatlanalapoknak is likvid eszközeik legalább 20 százalékát diszkont kincstárjegybe kell fektetniük. Összességében tehát arról van szó, hogy ha a brutális adó (összesen 28 százalék) mégsem tántorítja el a megtakarítót a befektetési alapoktól, akkor majd a befektetési alapot terelik még több állampapírba.

Eredményes lehet a kényszer?

A holnaptól élő extra adóteher a június 30. után lekötött betétek, megvásárolt befektetetési jegyek és kötvények, megkötött megtakarítási biztosítások kamata, hozama után fizetendő. Vagyis az állampapírokkal szemben akár a befektetési alapoknak, akár a bankbetéteknek közel 40 százalékkal (38,8 százalékkal) magasabb hozamot kellene biztosítaniuk ahhoz, hogy a befektetőnek megérje odatenni a pénzt.

Márpedig a bankok nemhogy többet, továbbra is jóval kevesebbet fizetnek a lekötött betétekre, mint az állampapír. Az MNB adatai szerint áprilisban 7,94 százalék volt az átlagos lekötött lakossági betéti kamat. Ez azonban nem fedi a valóságot, ugyanis a nagy tételek akár hónapon belüli többszöri lekötése is eltéríti a statisztikai átlagot, ahogy erre maga a jegybank is mindig felhívja a figyelmet. A piacon körülnézve – néhány kisebb banktól eltekintve – továbbra sem versenyeznek a bankok a pénzünkért, szemrebbenés nélkül adnak 0,5 százalék alatti kamatot a lekötött betétre, mindezt 21,5 százalékos infláció mellett.

Az állampapír tehát még mindig magasan kiemelkedik a környezetből. Leginkább a Prémium Magyar Állampapírok lehetnek vonzóak. Igaz, ezeknek a kamatát júliustól csökkentette az állam, már csak 14,75 százalékot, illetve 15,5 százalékot fizetnek. Úgy tűnik, a kamatcsökkentés ellenére sem vesztett népszerűségéből a Prémium Magyar Állampapír, az ÁKK adatai szerint ugyanis június közepéig két hét alatt közel 160 milliárd forinttal 5814 milliárd forintra nőtt az állomány.

Közben azt is látni kell, hogy nemcsak lakossági állampapírban, hanem egyéb állampapírban is, leginkább diszkont kincstárjegyben tartják sokan a megtakarításukat. Az MNB adatai szerint április végén mintegy 1200 milliárd forint lakossági megtakarítás volt diszkont kincstárjegyben. Itt a hozam nagyot zuhant az elmúlt időszakban, a korábbi 13 százalék körüli hozamokról már 10 százalék alá is benézett. A Magyar Államkincstárnál például a 12 hónapos diszkont kincstárjegyet tegnap 10,25 százalékos hozammal vásárolhattak a befektetők, míg december végén lejárót 9,63 százalékos hozammal.

Ezek persze még mindig a banki kamatok felett vannak. De az MNB kamatcsökkentésére még a kiemelt kamatokat is elkezdték megvagdosni a pénzintézetek. Az OTP Bank például a korábban 9 százalékos kamatozású, 6 hónapra lekötött betét kamatát, amit egyébként egy meglehetősen szűk körnek kínál (akinek most jár el Egyéves Magyar Állampapír megtakarítása) már a májusi kamatcsökkentés után 8 százalékra vitte le.

Akkor sem adom a pénzem!

Az MNB korábbi tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy nem az átlagemberek veszik az állampapírt, az csak a felső decilis számára megtakarítási alternatíva. Az egyébként is tartó gazdasági visszaesés már nem kedvez a megtakarításoknak. Egy tavaly decemberi felmérés szerint mindössze a lakosság 20 százalékának van 500 ezer forintnál nagyobb megtakarítása. Egyre többen nyúlnak a megtakarításokhoz, nem véletlenül csökkent több mint ezermilliárddal a lakossági betétállomány a bankokban. Ezeknek a pénzeknek nagyobb része valószínűleg nem állampapírba és nem is befektetési jegyekbe áramlott, hanem az emberek felélték.

Aki akarta, eddig is állampapírba tette a pénzét. Azt is látni lehet, hogy az állampapírokon belül is átalakulnak a megtakarítások. A kevesebb kamatot fizetőből (Magyar Állampapír Plusz) kiáramlik a pénz, és a magasabb kamatozású Prémium Magyar Állampapírba megy. Önmagában a magasabb kamat (ami egyébként már csökken) és adómentesség pedig nem lesz vonzó azoknak, akik eddig is látra szóló számlán tartották a pénzüket vagy éppen otthon készpénzben.

Kiderült: nem kértek már az állampapírból az emberek

Volt növekedés, de már vége

Eredményes lehet a kényszer?

Akkor sem adom a pénzem!

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

A kormányrendeletekről és azok hatásairól részletesen itt írtunk.

Itt írtunk arról, hogy milyen megtakarításra kell júliustól a plusz adóterhet is megfizetni.

Nézze meg korábbi karikatúránkat is!

Kapcsolódó anyagok