A konzervatív jegybanki becslésnek is végül nagyjából a fele jött össze
2026. június 1.
Már az elszámolások szintjén is lezárult az az egyáltalán nem dicső időszak, amíg az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat az Orbán-kormány lakásra költhetővé tette. Az idei első negyedéves adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által konzervatívan kalkulált összeg felénél is alig többet vettek így ki a pénztártagok.
Az Azénpénzem korábbi számításai szerint körülbelül 60 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag nagyjából 120 milliárd forintot költhetett el lakáscélra. Érdemes felidézni, hogy eredetileg a kormány 300 milliárd, a kasszák 361,5 milliárd, a jegybank pedig 215 milliárd forinttal kalkulált. Az MNB frissen közzétett adatai alapján pedig jól látszik, hogy végül még a 120 milliárd forint is éppen csak hogy összejöhetett.
A korábbi nemzetgazdasági tárca 2024-ben augusztus végén közölte, hogy vizsgálják annak lehetőségét, miként fordíthatná a lakosság otthonteremtésre hosszú távú megtakarításait. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeptember végi konferenciáján be is jelentették, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.
Az egész „akció” nyilvánvalóan kifejezetten káros volt. Hozzáadódott az erőszakos állami beavatkozások sorához, a kereslet mesterséges felpumpálása pedig egyre csak a lakásárak emelkedésével járt. Mindez a hazug indoklás ellenére nem hogy megoldotta volna, még súlyosbította is a lakhatási problémát. A pénztári lépés külön aljasnak is tűnt. Miközben ugyanis rombolta a hosszú távú takarékoskodás eszméjét, még ki is nyírhatta volna a nyugdíjpénztárakat. Nem ez volt szerencsére az egyetlen terület, ahol úgy tűnik, a polgárok épeszűbbek voltak az előző kormánynál.
Az MNB frissen közzétett adatai szerint az idei első negyedévben az egyéb kifizetések összege a tavalyi éves 107,8 milliárd forint után 16,1 milliárd forintra rúgott. A szöveges összefoglalóban leírták, hogy az ingatlancélú kifizetések igénylésére 2025-ben volt lehetőség, de a 60 napos kifizetési határidő miatt az egyéb kifizetések sor 2026. I. negyedévi értéke tartalmazza a még 2025. IV. negyedévben benyújtott, de 2026-ban teljesített ingatlancélú kifizetések összegét is.
Az egyéb kifizetések összege ezek szerint ebben az időszakban nem egészen 124 milliárd forintot tett ki. Az előző, a lakáscélú felhasználási lehetőség nélkül két év átlaga alapján pedig ezen a soron majdnem 4 milliárd forintot mutattak ki a kasszák. Ide sorolják például a meg nem fizetett egységes tagdíj miatti hozamlevonást. Úgy néz ki tehát, hogy még akár a 120 milliárdnál is picit alacsonyabb is lehetett a költés. Úgy tűnik mindenesetre, hogy a becslésünk meglehetősen pontosra sikeredett. Remélhetően később erről részletes számokat is közzétesz majd az MNB.
Az adatok alapján egyébként jól tették, akik kitartottak. Tavaly átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak, ráadásul a pénztári portfoliók harmadának hozamrátái kétszámjegyűek lettek. Úgy tűnik egyébként, hogy legalábbis egyelőre, ez a szárnyalás nem folytatódik az idén. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye 2026. I. negyedévében 11,1 milliárd forint nyereség volt, ami 40,4 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszaki értékhez képest.
Az idei első negyedév végén az MNB tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 2 412,2 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi értéket 6,5 százalékkal haladja meg. A tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 8,4 százalékkal nőttek, megközelítve a 40 milliárd forintot. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítés összege 0,5 milliárd forint. Ezen a téren 2025 első negyedévéhez képest 11,2 százalékos a növekedés.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, MNB, statisztika, hozam
Kiderült, nyugdíjpénzből tényleg a vártnál jóval kevesebb ment lakásra
Fotó: clipart.com/Azenpenzem
Az Azénpénzem korábbi számításai szerint körülbelül 60 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag nagyjából 120 milliárd forintot költhetett el lakáscélra. Érdemes felidézni, hogy eredetileg a kormány 300 milliárd, a kasszák 361,5 milliárd, a jegybank pedig 215 milliárd forinttal kalkulált. Az MNB frissen közzétett adatai alapján pedig jól látszik, hogy végül még a 120 milliárd forint is éppen csak hogy összejöhetett.
A korábbi nemzetgazdasági tárca 2024-ben augusztus végén közölte, hogy vizsgálják annak lehetőségét, miként fordíthatná a lakosság otthonteremtésre hosszú távú megtakarításait. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeptember végi konferenciáján be is jelentették, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.
Az egész „akció” nyilvánvalóan kifejezetten káros volt. Hozzáadódott az erőszakos állami beavatkozások sorához, a kereslet mesterséges felpumpálása pedig egyre csak a lakásárak emelkedésével járt. Mindez a hazug indoklás ellenére nem hogy megoldotta volna, még súlyosbította is a lakhatási problémát. A pénztári lépés külön aljasnak is tűnt. Miközben ugyanis rombolta a hosszú távú takarékoskodás eszméjét, még ki is nyírhatta volna a nyugdíjpénztárakat. Nem ez volt szerencsére az egyetlen terület, ahol úgy tűnik, a polgárok épeszűbbek voltak az előző kormánynál.
Ezek az első negyedévi pénztári számok
Az MNB frissen közzétett adatai szerint az idei első negyedévben az egyéb kifizetések összege a tavalyi éves 107,8 milliárd forint után 16,1 milliárd forintra rúgott. A szöveges összefoglalóban leírták, hogy az ingatlancélú kifizetések igénylésére 2025-ben volt lehetőség, de a 60 napos kifizetési határidő miatt az egyéb kifizetések sor 2026. I. negyedévi értéke tartalmazza a még 2025. IV. negyedévben benyújtott, de 2026-ban teljesített ingatlancélú kifizetések összegét is.
Az egyéb kifizetések összege ezek szerint ebben az időszakban nem egészen 124 milliárd forintot tett ki. Az előző, a lakáscélú felhasználási lehetőség nélkül két év átlaga alapján pedig ezen a soron majdnem 4 milliárd forintot mutattak ki a kasszák. Ide sorolják például a meg nem fizetett egységes tagdíj miatti hozamlevonást. Úgy néz ki tehát, hogy még akár a 120 milliárdnál is picit alacsonyabb is lehetett a költés. Úgy tűnik mindenesetre, hogy a becslésünk meglehetősen pontosra sikeredett. Remélhetően később erről részletes számokat is közzétesz majd az MNB.
Az adatok alapján egyébként jól tették, akik kitartottak. Tavaly átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak, ráadásul a pénztári portfoliók harmadának hozamrátái kétszámjegyűek lettek. Úgy tűnik egyébként, hogy legalábbis egyelőre, ez a szárnyalás nem folytatódik az idén. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye 2026. I. negyedévében 11,1 milliárd forint nyereség volt, ami 40,4 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszaki értékhez képest.
Az idei első negyedév végén az MNB tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 2 412,2 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi értéket 6,5 százalékkal haladja meg. A tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 8,4 százalékkal nőttek, megközelítve a 40 milliárd forintot. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítés összege 0,5 milliárd forint. Ezen a téren 2025 első negyedévéhez képest 11,2 százalékos a növekedés.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, MNB, statisztika, hozam
Kapcsolódó anyagok
- 2026.06.05 - Lefelé korrigált az ipar, de aggodalomra nincs ok?
- 2026.06.04 - Gyorsan lecsengett a bolti forgalom felfutása
- 2026.06.04 - Konkrét számok arról, mennyire a tehetőseket segíti az Otthon Start
- 2026.05.29 - Befagytak a lakásárak Budapesten
- 2026.05.26 - Hány nyugdíjasnak jöhet plusz pénz akár már októberben?
- 2026.05.24 - Kipukkadt a panellufi
- 2026.05.21 - Brutálisan túlértékeltek a lakások
- 2026.04.23 - Ezek az új kormány első intézkedései
- 2025.02.23 - Hiába akarja a kormány, nem adják könnyen nyugdíjpénzük a magyarok
További kapcsolódó anyagok