Kiderült, valójában miért korlátozzák a képviselői mandátumot

2026. július 13. Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Magyar Péter a 17. alkotmánymódosítás elfogadását. A parlament közel 70 százalékos arányban döntött a javaslat mellett, ami persze annak is köszönhető, hogy a Fidesz bojkottálta a szavazást (is). A miniszterelnök elmondta, hogy szeptember elejétől sokak bevonásával elindul egy alkotmányozási folyamat.

Az Alaptörvény – ami újra Alkotmánnyá válik – egyik jelentős változtatása, hogy az országgyűlési képviselőnek nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely nap közben erre hivatkozva lemondott. Az ellenzéki párt a demokrácia temetéseként értékelte a mai szavazást. Amin nem is vettek részt, ezért a parlament közel 70 százalékos arányban döntött a javaslat mellett.

Újságírói kérdésre Magyar Péter a képviselők 12 éves korlátozásáról elmondta: másutt nem alakult ki ilyen gazdasági és politikai erőkoncentráció, a „polip csápja itt mindent befontak”. A szálak elszakítását politikai téren a korlátozás, gazdaságin pedig a vagyonvisszaszerzési hivatal célozza.

Jelentős lépés még, hogy a módosítás szerint az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával kilenc évre választja. Az Alkotmánybíróság tagját e tisztségre nem lehet újraválasztani. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az Alkotmánybíróság elnökét, aki e tisztségre újraválasztható. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik.

Viszlát vármegyék!

A Költségvetési Tanács vétójogát eltörölték, de belenyúltak az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Kúria szabályozásába is. Mindez egyáltalán nem annyira drasztikus, mint ami a köztársasági elnökre vonatkozik. Sulyok Tamás menesztését ugyanis egyetlen mondattal intézték el. Ez szó szerint így szól: „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”. Nem mellékes az sem, hogy a most elfogadott módosítással az Alkotmányba bekerült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is, és megszűnt a vármegye elnevezés. Magyarországnak újra megyéi lesznek.

A jövő időt indokolhatja, hogy a törvényt még alá kell írnia Sulyok Tamásnak. Magyar Péter már korábban beszélt arról, hogy amennyiben a köztársasági elnök ezt 5 napon belül nem teszi meg, akkor méltatlansági eljárást indítanak ellene. A miniszterelnök most arról is beszélt, hogy szeptember elejétől sokak bevonásával elindul egy alkotmányozási folyamat. Ugyanekkor kezdik meg nyílt pályázaton a NVVH vezetőinek kiválasztását is.

Szerző: BVJ
Címkék: kormány, Alkotmány, Alaptörvény, parlament, törvénymódosítás