Kik élnek biztosítás nélküli lakásban?
A lakásbiztosítási szerződések darabszáma tavaly a Mabisz adatai szerint 13 ezerrel nőtt, ami örvendetes fordulat. Nem mellékes viszont, hogy 2010. és 2013. között mintegy 93 ezerrel kevesebb otthont védtek így a korábbinál. Az egyik biztosító felmérése szerint éppen a legveszélyeztetettebb megyékben nincs biztosítva a lakóingatlanoknak több mint 40 százaléka.
A GfK most közzétett felmérésének adatai szerint 2015 első felében a magyar felnőttek 68 százalékának háztartása, azaz tízből mintegy heten rendelkeztek lakásbiztosítással. A fennmaradó több mint 30 százaléknak otthonát nem védi biztosítás, igaz – emelte ki a GfK – csak közel 70 százalékuk rendelkezik saját lakással. (Megjegyezzük, akik otthonukhoz hitelt vettek, illetve vesznek fel, azok semmiképpen sem kerülhetik el a biztosítást, a megszűnt szerződés törvényben rögzítetten kamatemelést von maga után.)
Az egyetemet, főiskolát végzettek körében tízből nyolcan, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők körében pedig tízből heten biztosított ingatlanban laknak. Az adatok arra is rámutatnak, hogy azok, akiknek gyerekük van (velük egy háztartásban), magasabb arányban rendelkeznek lakásbiztosítással (76 százalék), mint a nem gyermekkel együtt élők (66 százalék).
Igazán meglepő, hogy a GfK kutatói azt tapasztalták, hogy az egyik legalacsonyabb biztosítottsági arány éppen a fővárosban (lásd a képet). A felmérés legérdekesebb része, amelyben igyekeztek feltérképezni, kik és miért nem védik otthonukat.A sajátját mindenki jobban védi
A GfK rendszeres, negyedévente készülő felmérése alapján kijelentette: a lakásbiztosítással nem rendelkezők közül minden harmadik személy a 18-29 éves korosztályba tartozik, minden ötödik ilyen személy pedig 30-39 éves. Élethelyzetükből adódóan a 18-29 évesek körében a legnagyobb az albérletben lakók hányada. Az ő lakásbiztosítással kapcsolatos attitűdjük a megkérdezések alapján akkor változik meg, amikor saját lakáshoz jutnak, azaz felmerül bennük az igény az ingatlan biztosítására. E fiatalok aktív internethasználók, akiket a biztosítótársaságok a GfK szerint a leghatékonyabban internetes keresőkön és árösszehasonlító oldalakon keresztül érhetnek el.
A lakásbiztosítással nem rendelkezők között az átlagnál magasabb az alacsony jövedelműek aránya, jellemzően kisebb hányaduk – körülbelül egyharmaduk – rendelkezik gépjárművel, 30 százalékuk nem használja az internetet. A lakásbiztosítással nem rendelkezők jellemzően más biztosítási formákkal sem rendelkeznek – körükben alacsonyabb az életbiztosítást, balesetbiztosítást kötők aránya. A lakásbiztosítás kötésétől eltekintők egyharmada városban, 26 százaléka községben él, és 21 százalékos arányt képviselnek körükben a Budapesten élők.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakásbiztosítás, GfK, Mabisz, biztosítottsági arány
Kapcsolódó anyagok
- 2017.02.06 - Vidéken jóval olcsóbb a lakásbiztosítás
- 2016.07.29 - Vigyázat, nyáron tarolnak a betörők!
- 2016.05.27 - Négyszázmilliós kárt okozott a keddi vihar
- 2015.11.18 - Mégsem megy olyan jól az országnak
- 2015.09.27 - Hogyan spórolnak a magyarok?
- 2015.09.15 - Amikor kelendő a drágább biztosítás is
- 2015.08.24 - Fekete hétfő: milliárdos viharkár
- 2015.07.10 - Amikor a biztosító nem fizet
- 2015.06.11 - Vallottak a betörők: ilyen lakásokra ugranak!
- 2015.04.09 - 300 milliót vitt el az áprilisi szél
- 2015.02.13 - Átlagosan 28,3 ezer forint a lakásbiztosítás
- 2014.05.22 - Már százezer lakásbiztosítás tűnt el
További kapcsolódó anyagok