Beszédes a lakossági vagyon összetételének átrendeződése

Kik gazdagodtak itt ötezermilliárddal?

Fotó: Azénpénzem

2019. október 3. A lakosság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idei első félév végére 5,3 ezermilliárd forinttal nagyobb értékű pénzügyi eszközt birtokolt az egy évvel korábbinál. Az első meghökkentően fényes kép kissé kibontva már sokkal árnyékosabb.

A magyar háztartások pénzügyi megtakarítása – számította ki az Azénpénzem.hu a jegybanki adatokból – tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt. A növekedés egyetlen év alatt majdnem 5,3 ezermilliárd forintot tett ki. Ez egybevág azzal, hogy az Allianz legutóbb megjelent vagyonosodási jelentése szerint nálunk a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány. (Ők is, mint az Eurostat, csak az itt előállított hivatalos adatokból dolgozhatnak.)

Érdekes (és egyben meglehetősen leleplező), hogy tíz év alatt miként rendeződött át a lakossági pénzügyi megtakarítások összetétele. A nem mellékesen kétszer nagyobb „tortában” mintegy ötszörösére nőtt az állampapírok részaránya. Itt már érdemes is megállni egy kicsit. Az ezen a piacon történtek is jól mutathatják ugyanis, valójában kiknek a zsebében landolhatnak a plusz milliárdok. Mint megírtuk: akár a szuperállampapír harmadát is vagyonos, VIP ügyfelek vásárolhatták lombardhitelek segítségével, valós megtakarításuk sokszorosáért. Olyan esetekről is tudunk, amikor valaki több banktól is vett fel hitelt, esetenként mindössze 1,5 százalékos kamat mellett (nem feltétlenül magánszemélyként).

A fenti grafikonon azonban más olyan változás is akad, ami igen árulkodó. A háztartások tulajdonosi részesedésének értékét az MNB 20455 milliárd forintra teszi. A teljes lakossági pénzügyi vagyonnak már majdnem 36 százalékát ez a kategória adja, szemben a tíz évvel ezelőtti 29 százalékkal (és megint: ne felejtsük el, hogy ez a kétszeresére duzzadó „tortához” mérendő!). Elképesztő mértékben nőtt tehát ezeknek a cégeknek az értéke. Ezzel kapcsolatban egy korábbi írásunkhoz hasonlóan azt kérdezzük, hogy miként lehet valós értékekről beszélni például a kormányközeli oligarchák céges vásárlásainál?

Érdemes felidézni azt is, hogy a leggazdagabb magyarokról az év elején a Forbes által közzétett lista szerint az egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc már megelőzte az OTP első emberét, Csányi Sándort is. Mint akkor megjegyezték, ez különösen azért érdekes, mert 5 évvel korábban Mészáros egyáltalán nem szerepelt a legvagyonosabbak között. A Napi.hu „A 100 leggazdagabb 2019” kiadványa az első helyre Csányit hozta ki, de ebben az értékelésben is a sarkát tapossa már Mészáros, a leggazdagabbak listáján pedig nagyot ugrott előre a nemzet veje.

A nyertesek mellett persze vesztesek is akadnak

A kördiagramokon az is elég feltűnő, ahogy az úgynevezett biztosítástechnikai tartalékok (ide tartoznak az életbiztosítások és a különböző nyugdíjpénztári megtakarítások) aránya mennyire visszaesett. Ennél a tételnél egyébként effektív csökkenés is kimutatható. Nem csoda, hiszen ezermilliárdokat vándoroltattak a magán-nyugdíjpénztárakból az államhoz, de a különböző intézkedésekkel (mint a cafeteria többszöri átalakítása) az önkéntes pénztári megtakarításokat is rombolták.

Állampapírt nagyobb arányban csak a leggazdagabb magyar réteg vesz – derült ki az MNB háztartási vagyonról közzétett felméréséből. Aligha meglepő, hogy céges részesedése is a legfelső decilisben levőknek a legszámottevőbb (35 százalék a 9. decilisbe tartozók 11 százalékával szemben).

A jegybank egyetlen húzással szeretné „orvosolni” ezt a helyzetet. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének az úgynevezett jóléti alapok rendszerébe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana. A megoldás nem lenne kötelező, de kilépni csak külön erőfeszítéssel lehetne.

A jóléti alapok a jegybank szerint a „társadalombiztosításra nehezedő nyomást enyhíthetnék”. Így lehetne szinte mindenkinek megtakarítása. Az indoklás szerint ugyanis a jelenlegi önkéntes megtakarítási rendszerek (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) együttesen is mindössze a munkavállalók mintegy 29 százalékát érik el.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, vagyon, lakosság, háztartások, MNB