Korlátos a hitelképesek köre

Kik vehetnek itt fel lakáskölcsönt?

Fotó: Azénpénzem

2021. április 26. Alig több mint félmillió háztartás lakáscélú eladósítását célozhatják a bankok és a kormányzat. A magyarok többsége (mint az jól látszik a kördiagramon is) ugyanis egyáltalán nem is juthat kölcsönhöz, a hitelképesek közül sokan pedig már felvettek ilyent. Persze a megállapított hitelképesség sem garancia a fizetési képességre.

Az unió tagországai közül a magyar lakossági hitelállomány bővült tavaly a legerőteljesebben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi tájékoztatásából. A jegybank érzékelhetően elégedett a 14,5 százalékos, nemzetközi szinten is kimagasló bővüléssel. Az adat értékeléséhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy az éves hitelkihelyezések 30 százalékát a babaváró tette ki. Az új lakáshiteleknek pedig a 21 százaléka volt 2020-ban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programhoz köthető banki kölcsön.

Jól látszik tehát (persze nem is titkolják), hogy állami beavatkozásokkal fűtik a hitelpiacot. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint ezzel együtt vagy ennek ellenére 2021-ben csökkenhet a lakáshitelt felvevők száma. Érvelésük szerint azért, mert a potenciális lakáshitel-felvevők köre limitált.

A KSH 2020-ban 4,1 millió háztartást tartott nyilván Magyarországon, ezekre összesen 680 ezer lakáshitel szerződés jutott. A háztartások jelentős része nem tud lakáshitelhez jutni (például mert nagyon alacsony jövedelmű, inaktív, munkanélküli, vagy szerepel a negatív adóslistán). A GKI számításai szerint az egyedülállók jelentős része sem képes lakáshitel felvételére. Így kalkulálva lakáshitel felvételére potenciálisan 1,3 millió magyar háztartás képes, akiknek 58 százaléka már rendelkezett ilyen típusú hitellel 2020-ban.

A hitelvolument a lakásárak húzhatták (eddig) fel

A hagyományos lakáshitelek iránti igényt a kutatók szerint továbbá jelentősen csökkenti a Babaváró kölcsön lehetősége, mert aki teheti, inkább ezt a hitelt veszi fel. Szintén apasztja a potenciált az egyre nagyobb önerőigény (ami a lakásárak emelkedésének következménye). A GKI a mérséklő tényezők között tartja számon a tartósan külföldön élő közel félmillió magyar állampolgárt (ez körülbelül 200 ezer háztartást jelenthet). Valamint azt is, hogy sokan már más módon már megoldották lakhatásukat.

A KSH és az MNB adatai alapján – írta le a GKI – Magyarországon a teljes lakáshitel-állomány 2016 után 4 év alatt 41 százalékkal (2,9 ezermilliárd forintról 4,1 ezermilliárd forintra) emelkedett, a lakáshitelek darabszáma viszont stagnált. A lakásépítésre vagy vásárlásra felhasznált, újonnan kibocsátott lakáshitelek átlagos összege 11 millió forint volt 2020-ban. Ez 2016-hoz képest 80 százalékos emelkedés, miközben a lakásárak 76 százalékkal nőttek, vagyis a hitelvolument az árak húzták fel. A jelenlegi árak mellett egyre kevesebben képesek önálló lakás megszerzésére, különösen a nagyobb városokban.

A megállapított hitelképesség sem garancia – rögzítette a GKI – a fizetési képességre. A nagyfokú kiszolgáltatottságot szerintük jól mutatja, hogy a 2020-ban meghirdetett fizetési moratórium igénybevétele elérte a lakáscélú hitelek a 45 százalékát (pedig ezek a háztartások korábban megfeleltek a hitelképességi feltételeknek). Ezt támaszthatja alá egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérés, amely szerint az elmúlt egy évben jelentősen romlott a lakosság anyagi helyzete, sokan féltik az állásukat, 10 százalékuk már el is veszítette.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, hitelképesség, bankok.GKI, állami támogatás, babaváró, csok