Valóban jobban hajlanak az egyezségre a bankok?
2014. augusztus 27.
Az idei harmadik negyedévben mintha alapvetően megváltozott volna a bankok hozzáállása a kényszerértékesítésekhez. Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította: míg korábban a pénzügyi intézmények igyekeztek kihasználni a kilakoltatási kvóta adta lehetőségeket, most a statisztikák a behajtási stratégia tudatos megváltoztatását mutatják. Kemény fellépés helyett állítólag inkább egyezkedni szeretnének.
A jegybank frissen közzétett statisztikája szerint a kényszerértékesítési kvóta (ennek itt nézhet utána) kihasználtsága 2014 harmadik negyedévében 45 százalékra esett. Két évvel korábban ez az arány még 84, de az idei második negyedévben is 73 százalék volt. A változás hátterében – állítják a jegybanki elemzésben – több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll. Az MNB szerint a bankok elsősorban az ügyfelekkel való megállapodásra törekszenek. A kényszerértékesítéseken elérhető ár (a stabilitási jelentésben az szerepelt, hogy ez az ingatlanérték fele) rendkívül alacsony, már ha egyáltalán sikeres az ügylet. A folyamat ráadásul hosszú és költséges. Az ügyféllel közös értékesítés ugyan szintén csak lassan vezethet eredményre, de a kimenet mindkét fél számára kedvezőbb lehet.
Követeléskezelési szakemberek szerint a friss statisztikák mögött elsősorban nem az MNB által jelzett folyamatok állhatnak, sokkal inkább az, hogy már alig akadnak piacképes ingatlanok.És persze nem szabad megfeledkezni a devizahitelesekra vonatkozó moratóriumről sem. Abban bíznak, hogy az ingatlanpiac feléledése ezen a téren is kedvező hatással járhat (magyarul: sikeresebben lehet dobra verni a bajba kerül adósok lakásait). Olvasói jelzések alapján egyébként jelenleg mi sem érzékeltük, hogy a bankok a korábbinál sokkal erőteljesebben hajlanának a tárgyalásokra. Hiába vitt ugyanis valaki egy vevőt, a kért 12 százalékos engedménytől mereven elzárkózott a finanszírozó. Egy másik esetben még ennél is kisebb volt a különbség, az üzlet még sem jöhetett létre a bank miatt.
Pedig – mint azt korábban az MNB megállapította – a nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér. A jegybank ugyanakkor megállapította azt is, hogy az adósságelengedésre van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. Érdekes módon – mint arról már többször is beszámoltunk – esetenként a hitel 40-80 százalékát is hajlandóak elengedni, ez a tárgyalási készség azonban valahogy azonnal megcsappan, amint a magánértékesítés kerül szóba.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: kilakoltatás, végrehajtás, kényszerértékesítés, kvóta, hitelelengedés, statisztika, MNB, NET
Kilakoltatás: óriási változás jött
Fotó: iclipart.com
A jegybank frissen közzétett statisztikája szerint a kényszerértékesítési kvóta (ennek itt nézhet utána) kihasználtsága 2014 harmadik negyedévében 45 százalékra esett. Két évvel korábban ez az arány még 84, de az idei második negyedévben is 73 százalék volt. A változás hátterében – állítják a jegybanki elemzésben – több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll. Az MNB szerint a bankok elsősorban az ügyfelekkel való megállapodásra törekszenek. A kényszerértékesítéseken elérhető ár (a stabilitási jelentésben az szerepelt, hogy ez az ingatlanérték fele) rendkívül alacsony, már ha egyáltalán sikeres az ügylet. A folyamat ráadásul hosszú és költséges. Az ügyféllel közös értékesítés ugyan szintén csak lassan vezethet eredményre, de a kimenet mindkét fél számára kedvezőbb lehet.
Szeptemberre több mint 111 ezer lakás lehet veszélyben (2014 elején ez a szám még a 120 ezerhez közelített), amelyek közül a bankok a harmadik negyedévben 2800 ingatlannál kevesebbet jelöltek ki kényszerértékesítésre a kvóta alapján lehetséges több mint 6100-ból. A kijelölt ingatlanok összesített száma megközelíti a 41 ezret. Az MNB tájékoztatása szerint azonban ez a szám nem annyi, amennyi. Ha ugyanis a hitelező a kijelölés ellenére az adott negyedévben nem kezdeményezi a lakóingatlan kényszerértékesítését, akkor az a következő negyedévben is újonnan kijelöltnek tekintendő, és a következő negyedéves kvótába is beleszámítandó. Így ugyanaz a lakóingatlan több negyedévben is szerepelhet a frissen kijelölt lakóingatlanok között.
Az elmúlt nem egészen két év alatt több mint 11 ezer lakást buktak el az adósok. Ebből mindössze öt százaléknyit kényszerértékesítettek a bankok, és mintegy 17 százaléknyit tudtak maguk eladni a hitelfelvevők. Az idei év második negyedévében viszont ez az arány alig haladta meg a tíz százalékot. A bajba kerülteknek a számok szerint igazán nagy segítséget a Nemzeti Eszközkezelő (NET) jelentett. A NET 2013 elejétől mostanáig majdnem kilencezer lakást vett át. Ebből háromezer ügylet esett az idei második negyedévre (ennél frissebb számokat nem tettek közzé).A háttérben a piacképes ingatlanok eltűnése lehet
Követeléskezelési szakemberek szerint a friss statisztikák mögött elsősorban nem az MNB által jelzett folyamatok állhatnak, sokkal inkább az, hogy már alig akadnak piacképes ingatlanok.És persze nem szabad megfeledkezni a devizahitelesekra vonatkozó moratóriumről sem. Abban bíznak, hogy az ingatlanpiac feléledése ezen a téren is kedvező hatással járhat (magyarul: sikeresebben lehet dobra verni a bajba kerül adósok lakásait). Olvasói jelzések alapján egyébként jelenleg mi sem érzékeltük, hogy a bankok a korábbinál sokkal erőteljesebben hajlanának a tárgyalásokra. Hiába vitt ugyanis valaki egy vevőt, a kért 12 százalékos engedménytől mereven elzárkózott a finanszírozó. Egy másik esetben még ennél is kisebb volt a különbség, az üzlet még sem jöhetett létre a bank miatt.
Pedig – mint azt korábban az MNB megállapította – a nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér. A jegybank ugyanakkor megállapította azt is, hogy az adósságelengedésre van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. Érdekes módon – mint arról már többször is beszámoltunk – esetenként a hitel 40-80 százalékát is hajlandóak elengedni, ez a tárgyalási készség azonban valahogy azonnal megcsappan, amint a magánértékesítés kerül szóba.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: kilakoltatás, végrehajtás, kényszerértékesítés, kvóta, hitelelengedés, statisztika, MNB, NET
Kapcsolódó anyagok
- 2015.03.01 - Mától ellenőrizhetik keményen a végrehajtókat
- 2014.11.20 - Most rohanj lakáshitelért?
- 2014.09.19 - Adósok a partvonalon kívül
- 2014.08.25 - Minden az adósmentésről!
- 2014.08.14 - Adósmentés: lesz még meglepetés!
- 2014.08.05 - Kár örülni a lakásforgalom növekedésének?
- 2014.08.04 - Mégis folytatódik a hitelelengedés?
- 2014.07.03 - Befagytak a hitelengedési tárgyalások
- 2014.05.26 - Kevesebb a kilakoltatással fenyegetett lakás
- 2014.05.13 - Kilakoltatás: van, akinél szabad a vásár
- 2013.11.18 - Átverés az árfolyamgátas hitelelengedés
- 2013.07.20 - A hitel 80 százalékát is elengedi a bank
További kapcsolódó anyagok